Szókimondó – Memóriacsőd
Itt van mindjárt ez a holez-holazholamaz Tamás Gáspár Miklós. Ő néhány éve arra buzdított, hogy az utca népe borogassa föl a neki nem tetsző sajtótermékeket árusító újságos bódékat. Szekus mentalitás. Hörögtetek ellene?
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok.” Imigyen zeng az ízléstelenséget irtó kommandó indulója. De miért éppen Spiró? Magyarellenességtől fröcsögő, gusztustalan verse miatt például, amelyben a „mélymagyarok” a „szarból” másznak elő. No de miért átok Konrád György? Gyanítom, azért, mert világgá kiáltotta és ezzel gyakorlatilag följelentette az első szabad magyar kormányt, hogy kalasnyikovokat csempészett titokban horvát szabadságharcos barátainknak. Ezzel a szerb elnyomók és terroristák mellé állt, szemben a horvátokkal, akik a magyar kalasnyikovokkal védték asszonyaikat, gyermekeiket, otthonaikat, hazájuk függetlenségét. Arról ne is szóljunk, hogy rendőrügynököket kalauzolt előzékenyen barátja cserépkályha zugába, lebuktatva ezzel a rajta segítő jó barátot. Volt valamelyik miatt liberális uszulás?
És miért hányt Nádas Pétertől Pozsonyi Ádám? Alighanem azért, mert az őszödi beszédet szolgalelkűen farnyalta. Mindenki tudta, Gyurcsány Szálasi méretű országromboló s minden idők legostobább miniszterelnöke. Említsük meg hát a „Cápalátogatás” katolikus hitgyalázó vers liberális idétlenségét, vagy a „zakatol a szent család – isten dugja Máriát” szabadelvű ordenáréságot. A haldokló, kínokban fetrengő Antall József durva megalázásáról nem is szólva. Tiltakozott valaki a liberális jampecok fentebbi gyűlöletbeszéde miatt?
Csak Pozsonyi vicces szatírája vágta ki a biztosítékot? Röhejes, hogy pont most a mosdatlan szájú, káromkodós Szabó Zoltán finomlelkűsködött, akinek a feje máskülönben föntről lefelé megnyomatva Muppet Show-karikatúrát formázott.
Farkasházi inkább Overdose-ról beszélt. Ő tudja, mi a szatíra, hiszen fél évszázada hivatalos humorgondozó, s vitathatatlanul ő a legsokoldalúbb, legműveltebb balliberális brávó. Kár, hogy az ő kabaréjában találták ki a Szent Korona mint hálósipka ócska gúnyolodásfélét, s ugyancsak az ő szilveszteri műsorában azon röhigcséltek, hogy ifjú Horthy Miklóst a nácik perzsaszőnyegbe csavarva csempészték ki a Várból az auschwitzi haláltáborba…
Undorító volt a Kossuth rádió szokásos déli irodalmi műsora. Az 1956-os forradalom november 4-i leverésére azzal emlékezett az illetékes, hogy két nap egymás után megismételtette Kertész Imrével véleményét, miszerint a magyar társadalom a harmincas években „mocskos”, „szennyes” volt. Nem a kommunisták, nem a nyilasok, nem a közbűntényesek, hanem a benesi dekrétumok szellemében a kollektíve bűnös magyar nép, csecsemőstül, aggastyánostul. S amikor az efféle nézetét voltaképp megerősítette németországi interjújában, rögtön helyeselt a fenéknyalók cuppogó kórusa, vagyis az ATV sajtóklubja. Másnap aztán Kertész visszavonta nyilatkozatát, ők pedig pofára zuhantak. Szomorú balliberális cirkusz.
Szalay Károly