Táj és nemzet

Táj és nemzet: élő és alakuló valóság. A környezeti örökség karaktert ad a szülőföldjét őrző népnek. Azt hiszem, ez a legfőbb tanulsága az elmúlt száztíz esztendőnek: 1909. május 24-én jöttek létre az első nemzeti parkok Svédországban. Erre emlékezik a magyar nemzeti parkok hete, mely számos programmal várja a szabadba vágyókat. Az Orbán-kabinet célja ugyanis egy környezettudatosabb és zöldebb Magyarország megteremtése.

A nyitórendezvény tartalmas, töprengésre késztető konferenciával indult Kecskeméten. Az összejövetel apropóján néhány gondolatot szeretnék megosztani az olvasókkal. Konrad Lorenz, a kiváló Nobel-díjas természettudós írta: „Széles körben elterjedt tévhit, hogy a »természet« kimeríthetetlen. Minden állat-, növény- vagy gombafaj – mert az élőlények mindhárom fajtája beletartozik a nagy körforgásba – alkalmazkodott környezetéhez, és ehhez a környezethez magától értetődő módon nemcsak egy adott térség szervetlen alkotóelemei tartoznak hozzá, hanem annak összes élő lakója is. Tehát egy élettér valamennyi élőlénye alkalmazkodott egymáshoz.”

A szikár tudományos fogalmazás mögül kihallatszik a felelős gondolkodó óva intő aggodalma. Az ember feddő figyelmeztetése, aki az elmúlt évszázadban pusztán társadalmi lénnyé fokozta le önmagát. Biológiai, genetikai mibenlétével sincs már tisztában. Ha önmagát sem ismeri, hogy is alkalmazkodna kellőképpen az őt körülvevő világhoz? A mindent összemosó homogenizációs kísérlet kellős közepén a nyugatiak már azt sem tudják, fiúk-e vagy lányok, s a fajták, nemzetek létét is megkérdőjelezik. Közép-Európában még tartja magát a hagyományos szemlélet, ám a „haladó” tévhit ide is begyűrűzik.

Fogást keresnek a nemzeti kormány munkáján. Miközben egyes ellenzéki erők méregzöldre színeződtek, a környezetügyi államtitkárság és háttérintézményei szakszerű munkával óvják természeti értékeinket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ez a néhány, Rácz András szakállamtitkár által közölt beszédes adat: jelenleg hazánkban több mint nyolcszáz létesítmény, tanösvény segíti az ökoturisztikai, környezeti nevelési tevékenységet, ebből 349 részben vagy teljes egészben a nemzetipark-igazgatóságok fenntartásában van. Ezek közül kiemelkednek a természetvédelmi fogadó-, oktató és látogatóközpontok, amelyek száma a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 35-re bővült. Széles a repertoár: emellett még 188 tanösvény, hét tájház, négy arborétum, negyven idegenforgalmi hasznosítású barlang, hatvankét egyéb bemutatóhely, tizenöt erdei iskola várja az érdeklődőket.

Mert becsülnünk kell nemzeti értékeinket. Ennek jegyében a rendezvényen Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa az ország egyik legszebb vidékét mutatta be ökoturisztikai szempontból. Itt kezdődött hazánkban a gyakorlati természetvédelem 1922-ben, mikor ezen írás szerzőjének ükapja, Gulyás József szolgálatba állt a Kis-Balatonon. Arról a régióról szólt, mely egyre több nyugatról menekülő őslakost vonz, hogy új otthonra, európai Európára leljen a magyar tenger partján. Mert Magyarország példaadó, vonzó és biztonságos. Miközben a magyarság a badacsonyi bazaltorgona „muzsikájára” figyel, védi és népszerűsíti saját értékeit, addig a nyugati féltekén öngyűlöletből sarjadt politika hódít. Érdemes megnézni, hogyan teszik tönkre környezetüket a kertek alatt masírozó barbár honszerzők. Olyan népességgel cserélik le Európa őslakosait, akik nemcsak a természeti és kulturális értékeinkre néznek rideg közönnyel, de az emberi életet sem tisztelik. Szomorú, hogy vannak európai születésű barátaik. E segéderők java része pedig furcsa módon magát zöldnek nevezi.

De az „zöld baloldal” számára ez nem a fák, hanem egyre inkább az iszlám szent színe. Az ellenzék csupán politikai haszonszerzésre használja a zöldpolitikát, miközben elemi ismeretei sincsenek a témában. Vergődnek belvárosi témafelelőseik. Fekete-Győr András, a Momentum politikusa szerint a napelempark például atomerőműnek számít.

„A természet csak a harmóniát és a diszharmóniát ismeri, a melódiát az ember teremtette” – írta Tormay Cécile. Akinek van füle a hallásra, tudja, mikor hamis a dallam. A második évezred korszerű patriotizmusának, ha úgy tetszik, pozitív nacionalizmusának szerves alkotóeleme kell legyen a zöld gondolat. Ami egy korparancs, az élhető Európa megmaradásának alapja. Ezzel szemben a hazai globalisták fejszét lóbálnak a kezükben, és mindenre készek, hogy felépítsék Kozmopoliszt. S útjukban áll a mitikus magyar életfa.

A szerző az Agrárminisztérium tanácsadója