Tisza Zrt.

A képviseleti demokrácia játékszabályai évszázadokkal ezelőtt kialakultak. Mivel egy sokmilliós ország csak kivételes esetekben működhet a polgárai közvetlen akaratnyilvánításaival, a polgároknak képviselőket kell választaniuk, hogy azok jelenítsék meg a szándékaikat és döntéseiket. E képviselők kiválasztására pedig a politikai pártok szolgálnak. Hasonló gondolkodású emberek pártokká szerveződnek, amelyek maguk közül kiválasztják a legrátermettebbnek tűnő tagjaikat, és elindítják őket az általános és titkos választásokon. A jelöltválasztás útja tehát a pártokon át vezet, a polgároké az elfogadás vagy elutasítás joga.

A Tisza nevű társaság, bár a bíróságon pártként van bejegyezve, ezt az évszázados gyakorlatot veszi semmibe. Még az alapszabályát sem teszi közzé, időről időre úgy kell kikérni a bíróságtól, hogy kiderüljön, ha valami változás történt. A Tiszába belépni gyakorlatilag nem lehet, állítólag 29 tagja van, de fél tucat emberen kívül azokról sem lehet tudni, kicsodák. A Tisza a saját jelöltjeit sem úgy állítja ki, hogy ambiciózus emberek belépnek a pártba, a helyi szervezetekben támogatást szereznek, e támogatással regionális jelöltté válnak, és végül az országos testület, választmány vagy elnökség jóváhagyja. Nem, itt meg nem nevezett emberek ismeretlen elbírálás alapján választják ki a jelölteket, hogy aztán előválasztási színjátékon futtassák meg őket, míg eljutnak oda, ahova eleve eljutni akartak.

E jelöltek közül valahányan országgyűlési képviselők lesznek. De a döntéshozók közé ők sem juthatnak be. A „párt” továbbra is úgy viselkedik, mint egy zártkörűen működő részvénytársaság, mint egy Tisza Zrt., amelynek egyetlen célja, hogy birtokba vegye Magyarországot. Ennél még a kommunista párt is demokratikusabban ténykedett, ott legalább a látszatra figyeltek. Ennél a használtcikk-piacon vásárolt pártnál ilyenről szó sincs, nincsenek tagok, előterjesztések, ülések, határozatok, csak fél tucat ember, aki hatalmat akar. Megküzdeni velük nem lesz könnyű menet, de nem fog nekik sikerülni.