Töklámpás

Fura az emberi természet. Vérében van, genetikailag kódolt – ezzel a genetika szóval vigyázni kell, ma mindennel vigyázni kell –, hogy az ember szeret hőbörögni. Ez amúgy egy bizonyos határig természetes, sőt, hasznos, de amikor már egy folyamat lefutott, elért a végpontra, akkor a legtöbben nem befejezik és megkeresik a jelen kereteit, hanem ott folytatják, ahol elődeik abbahagyták a XX. vagy néha a XIX. században. Ha hideg van a lakásban, akkor természetes, hogy elkezdünk fűteni, de ha a világ változik és beköszönt a nyár, a 42 fokos rekkenőben tovább dobálni a fát a kandallóba felesleges.

Ez van korunkban a keretekkel, szabályokkal szembemenéssel. Ha igazi tiltott dolgok nincsenek, a tömeg megkeresi a jelentéktelen dolgokat. Bocsánat, tévedtem. A tömeg nem keres semmit, a tömegnek az orra alá dugják, filctollal aláhúzzák és felszólítják rá: lázadj!

A büdös életbe’ senkit nem érdekelt volna, mi van Zebegényben azzal a halloween-töklámpás üggyel, ha a tömeghergelő libsi média nem tolja az arcukba, és nem adja ki az utasítást: röhögőfejezd, tiltakozz, lázadj!

Hogy az utókor is értse, hát leírom ide. Zebegény polgármestere – roppant derék ember – nem engedélyezett egy pogány rítusú, töklámpásos eseményt, amit a főtéren, a templom mellé akartak szervezni október 31-re. A lincshangulatkeltő szennylapok meg úgy tálalták, hogy Zebegényben betiltották az otthoni töklámpásfaragást. Ami nyilván képtelenség, a hatóságnak semmi köze ahhoz, hogy tököt faragsz-e a konyhában vagy sárgarépát, és nem is érdekel senkit.

És erre beindult a felhördülés. Posztok, cikkek ezrei. Hogy ez a diktatúra elviselhetetlen.

Emberek! A főtéri esemény lett letiltva, nem az, hogy valaki tököt vegyen és a fejére téve lázadjon a Duna-parton, vagy kidekorálja a kerti budit.

De mire ez megjelenik, már ez a háborgás is aktualitását veszti. Senki nem beszél Nagy Feróról, már Zebegény se érdekes, de biztos lesz valaki – naná, hogy jobbos –, aki túrta az orrát, drága órája van, vagy gorombán beszél a tengerimalacával.