Történelem

Igaza van Orbán Viktor miniszterelnöknek, az állhatatosság meghatározó tényező a politikai siker elérésében. A sikerhez azonban további két tényező szükséges: hogy a lényeget illetően igazad legyen, és ezzel együtt is tudj a részletekben kompromisszumot kötni. Kitartás, józan ész és rugalmasság, ezek így együtt vezetnek eredményre.

Például egy budapesti Trump–Putyin-találkozóra. Hogy a két vezető Budapestet választotta, az Orbán Viktor személyes politikai teljesítményét, a tárgyalásos rendezéshez való ragaszkodását dicséri. Hogy létrejön a találkozó, az természetesen nem a magyar diplomácia erőfeszítésein múlik. Egy sikeres alkuhoz a feleknek a jutalmazás és a büntetés eszközével is rendelkezniük kell. Trump rendelkezik velük, és nem fél használni őket. Az alaszkai találkozó utáni holtpontról való elmozduláshoz egészen biztosan hozzájárult az amerikai elnöknek az a bejelentése, hogy megfontolja Tomahawk cirkáló rakéták átadását Ukrajnának, és az sem volt mellékes, hogy India, alighanem komoly ellentételezések fejében, ígéretet tett rá, hogy felfüggeszti az orosz olaj vásárlását. A lényeg mégis az, hogy tárgyalnak, ráadásul nálunk, Budapesten.

Orbán állhatatosságának egy másik eredménye is kezd kirajzolódni Európában. Az uniós vezetők között a magyar kormányfő egy évtizeden át egyedül állt az illegális migrációt elutasító álláspontjával. Mára azonban, látva Orbán állhatatosságát, egyre többen merik fölvállalni ezt az álláspontot. Babiš cseh miniszterelnök heteken belül belép Fico mellé a küzdőtérre, Le Pen ugrásra kész, az osztrák Szabadságpárt toronymagasan vezet a közvélemény-kutatásokban, az AfD megelőzi a CDU-t, a spanyol Vox és a portugál Chega jön föl. Küszöbön az áttörés. A gender ügyében még nincs igazi elmozdulás, de előbb-utóbb érvényesül a nyilvánvaló igazság, hogy az apa férfi, az anya nő, és a nemet nem lehet megváltoztatni.

Amit látunk magunk előtt, az maga a sűrű történelem. És ebben a történelemben a magyar kormányfő nem elszenvedő, hanem alakító szereplő.