Transz

Férfi lett Hollandia legszebb nője.

A józan olvasó úgy érzi, hogy ezt azért már nem lehet sem megvédeni, sem megmagyarázni. És a józan olvasónak igaza van.

Ha egy férfi nőként akar élni, és ettől valóban boldogabb lesz, tegyen úgy. Hogy ez mennyire reális lehetőség, annak bizonyítására elég elolvasni Kuncz Aladár majd száz éve megjelent nagyszerű naplóregényét, a Fekete kolostort. Ha egy nő akar férfiként élni, tegyen úgy. Kételkedők olvassanak utána a bő száz évvel ezelőtt elhunyt Vay Sándor grófnő élettörténetének. Jó dolog, hogy a nyugati civilizáció mindezt ma már lehetővé teszi, elfogadja.

De ettől még a nő nő marad, és a férfi férfi. Senkinek, sem egyéneknek, sem közösségeknek nincs hatalmukban ezen változtatni. Az interszex személyekben is a nő és a férfi genetikai hatások keverednek, ők pedig ezen nem tudnak változtatni.

És az sem igaz, hogy itt nem biológiai, hanem csupán társadalmi nemről van szó – ez a társadalmi nem lenne az a bizonyos gender, szemben a biológiai szexszel –, amely viszont csupán konvenciókon alapul. Kétségkívül léteznek a biológiai nemhez kötődő konvenciók, nemi szerepek, és ezek valóban és gyakran indokoltan változnak. A fundamentumon, magán a biológiai nemen azonban mindez nem változtat. Ráadásul, hogy itt mégiscsak biológiai nemekről van szó, azt azok a magukat transznak valló emberek biznyítják, akik biológiai változtatásokat hajtatnak végre a testükön, a másik nemnek megfelelőre akarják átoperáltatni magukat.

A társadalmi folyamatokba erőszakkal beavatkozók gyakran beleütköznek abba a törvényszerűségbe, hogy a túlzásba vitt felismerések önmaguk ellentétébe fordulnak. Az egyenlőség követeléséből így lett diktatúra, a kizsákmányolás eltörléséből még nagyobb kizsákmányolás. Hogy az emberi nem szabad megválasztásának kikényszerítéséből mi lesz, ma még nem tudjuk, de az lenne a legjobb, ha nem is tudnánk meg soha. A nyugati civilizációnak ebből a zsákutcából vissza kell fordulnia, amíg egyáltalán még megteheti.