Hirdetés

Sokan nem értették meg – vagy nem voltak hajlandóak megérteni –, hogy Donald Trump visszatérése mekkora történelmi fordulópontot jelent majd. Az európai vezetőkön a napokban eluralkodott pánik is ennek a struccpolitikának az eredménye. Már nem is Trump-tornádóról, hanem Trump-hurrikánról kell beszélnünk, amely mindent elsöpör az útjából az ukrajnai háborúkufároktól a mélyállamon át a liberális világrendig. Mindez óriási lehetőség Magyarország számára, de fel kell készülni a kihívásokra, amelyek között az első helyen a woke birodalom ellenállását kell kiemelnünk.

Az ultraliberális-progresszív hálózatok éppen Európában kísérelhetik meg soraik rendezését és az ellentámadás elindítását.

Az új adminisztráció olyan tempóban vetette bele a munkába magát, amilyenre az elmúlt évszázad amerikai történelmében biztosan nem volt példa. Amikor az Alapjogokért Központban megkezdtük a Trump első hónapjáról szóló elemzésünk elkészítését – amely megtalálható a központ honlapján –, még nem hangzott el J. D. Vance beszéde, nem zajlottak az orosz–amerikai béketárgyalások, és Volodimir Zelenszkij még abban bízott, hogy az amerikai elnök akár az ő támasza is lehet. Mindössze néhány nap alatt minden megváltozott, mi pedig még a megjelenés előtti utolsó percekben is kénytelenek voltunk a nyaktörő tempóhoz igazítani a tanulmányunkat. Ezúttal – a helyszűke miatt – csupán három olyan témát emelünk ki, amely hazánkat közvetlenül és különösen érinti.

Béketárgyalások

Donald Trump legfontosabb ígéretei között szerepelt az ukrajnai háború lezárása, és hiába tett meg mindent a távozó demokrata kormányzat annak érdekében, hogy ezt a törekvést aláássa, nem járt sikerrel. A diplomáciában szinte példátlan tárgyalási tempó – mindössze 29 nap telt el az új adminisztráció beiktatása és a Rubio–Lavrov külügyminiszteri találkozó között – csak azt jelentheti, hogy az egyeztetés az első naptól intenzíven és magas szinten folyt. Jó esély mutatkozik arra, hogy az ukrajnai háború legvéresebb szakasza még a nyár előtt véget érjen. Egyértelmű, hogy a magyar külpolitika jó lóra tett, amikor fegyvernyugvást sürgetett és abban bízott, hogy Donald Trump hozhatja el a békét.

Korábban írtuk

Ám Budapest ezzel a megközelítéssel egyedül maradt Európában. Az uniós elitnek totális meglepetés volt, hogy Donald Trump hozzáállása nem változott első kormányzása óta, és ezúttal is feltett szándéka eleget tenni a választási ígéreteinek. Az eurokraták totális felkészületlensége, a merev elzárkózás még a béke gondolatától is és a valós helyzetértékelés teljes hiánya – a magyar miniszterelnök már 2022 őszén ezt előre jelezte – ahhoz vezetett, hogy Moszkva és Washington úgy döntött, kizárja Európát a béketárgyalásokból. 34 éve először az oroszok és az amerikaiak a kontinens feje felett tárgyalnak az európai biztonságról. Európa vezetői közül egyedül azoknak a politikusoknak lehet némi, informális befolyása a békefolyamatra, akikben Trump bízik, és akiket tisztel – Giorgia Meloni és Orbán Viktor. Ezt nagyon nehéz lesz Brüsszelben, Párizsban és Berlinben feldolgozni. Jól láthatóan eddig nem is sikerült.

Az USA és Európa viszonya

Bár Ursula von der Leyen és társai mindezt igencsak nehezményezték, az európai elit nagy nehezen elfogadta, hogy Donald Trump a tagállamokkal fennálló kapcsolatokra fogja helyezni a hangsúlyt, miközben az uniós intézmények a háttérbe szorulnak. A németek gyorsan az előre hozott választások mellett döntöttek, azzal az alig titkolt céllal, hogy a kancellári székbe juttassák a CDU-s Friedrich Merzet, akinek közismerten jó kapcsolatai vannak a washingtoni elittel. Emmanuel Macron – kendőzetlen francia gőggel – felkészült arra, hogy ő legyen „az európai”, akivel Trump tárgyalhat. Még Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök is abban bízott, hogy a brit–amerikai „különleges kapcsolatok” révén befolyást szerezhet Európában. Aztán jött J. D. Vance és a hideg zuhany.

Az amerikai alelnök mesteri beszéde a Müncheni Biztonsági Konferencián fájdalmas ébredést hozott az európai elit álomvilágából és porig rombolta a liberális önérzetüket. Washington üzenete épp annyira volt közérthető, mint amennyire karakán: Európára nem Kína vagy Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az a technokrata-bürokratikus liberális fősodor, amely tömegesen engedte be a migránsokat, képtelen fenntartani a rendet és totális cenzúrával igyekszik elfojtani bármilyen ellenállást. Vance szavaiból kitűnik, hogy az új amerikai vezetés semmiféle értékközösséget nem vállal ezzel a bukott balliberális elittel. Politikai ajánlatuk pedig így szól: az európai országok eltörlik a cenzúrát és felszámolják az összes „tűzfalat”. Ezáltal lehetővé teszik, hogy a konzervatív erők – a Patrióták, az ECR pártjai és a német AfD – az emberek akaratának megfelelően kormányra kerüljenek és végrehajtsák a trumpi reformokat. Kizárólag ez esetben tartható fenn a transzatlanti szövetségi rendszer. Eljött a Patrióták kora, ahogy mi mondanánk.

A USAID felszámolása

A beiktatása napján Donald Trump három hónapra befagyasztotta a külföldi segélyeket, és elrendelte a programok átvilágítását – azzal a nem titkolt céllal, hogy az adófizetők pénzéből működtetett liberális befolyásszerzést célzó programokat megszüntesse és az USA „puha hatalmi” politikáját az „America First” külpolitikához idomítsa. Elon Musk kormányzati hatékonysági hivatalának (DOGE) munkatársai napokon belül beköltöztek az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) főhadiszállására, és megkezdték a 40 milliárd dolláros éves költségvetéssel működő ultraprogresszív gépezet felszámolását. Az ügynökséget mára beolvasztották a Külügyminisztériumba, Marco Rubio közvetlen irányítása alá helyezték, az épületeit bezárták, a kifizetéseket leállították és a mintegy 15 ezer fős létszám leépítését megkezdték. A cél, hogy a USAID-nek végül kevesebb mint 300 munkavállalója legyen.

Mindez óriási csapás a woke birodalmára, aminek itthon is örülhetünk, hiszen köztudott, hogy a USAID egyik kiemelt célpontja éppen hazánk volt. Az ügynökség volt vezetője, Samantha Power 2023-ban Magyarországon járt, ahol „független” újságírókkal és médiafókuszú NGO-kkal tárgyalt finanszírozási kérdésekről. A magyar baloldal évi sokmilliós támogatástól esik el, ugyanakkor ne számítsunk arra, hogy a hálózat meghunyászkodik és önként a történelem szemétdombjára vonul. A Soros-klán és szövetségeseik, mint a Gates- és Rockefeller-alapítványok, könnyen Európára koncentrálhatják erőforrásaikat, ahol befolyásuk alatt tartják a föderalista eurokratákat és a legnagyobb tagállamok baloldali pártjait. Így a kiesett amerikai bevételeiket az európai adófizetők kárára pótolhatják. Mindez fokozhatja ideológiai hevületüket, növelve hazánkra nehezedő nyomást. Ezért itt az idő, hogy az álcivil szervezetek működését szigorú korlátok közé tereljük vagy akár teljesen felszámoljuk.

Nagyot fordult tehát a világ. Az amerikai politika jobbratolódásával kezdődő új korszak számtalan lehetőséget nyit meg Magyarország előtt. Ugyanakkor nem szabad elfelednünk, hogy a változások mindig veszélyeket is rejtenek. Hazánk az elkövetkező években igen sikeres lehet, ennek feltétele pedig a rugalmas, valóságon alapuló politika. A legendásan jó viszony a magyar és az amerikai jobboldal között természetesen ebben is segíteni fog. A Trump-hurrikán részleteiről bővebben olvashatnak az Alapjogokért Központ weboldalán található elemzésünkben.

A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.