Hirdetés

Kína látványos gazdasági fejlődésének és a kínai életszínvonal folyamatos emelkedésének ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy az éves Edelman Trust Barometer szerint a kínai kormány a polgárai körében a legmagasabb, mintegy 90 százalékos bizalmat élvez, amit a Harvard Belfer Center és a Pew Survey felmérései és tanulmányai ismételten megerősítenek. Kínában a legmagasabb azon polgárok aránya is, akik szerint az országuk jó úton halad (83 százalék). Ezzel szemben a nagy nyugati demokráciákban a polgárok következetesen 50 százaléknál alacsonyabbra értékelik a kormányokba vetett bizalmat és hagyják jóvá országuk irányvonalát. A kínai gazdaság teljesítményének megítéléséhez nem szükséges a Zsenmin Zsipao központi pártlapra hagyatkoznunk. Elég, ha a nyugati fősodrú médiából és a nemzetközi és kínai szaksajtóból tájékozódunk a Kínában zajló high-tech ipari forradalom mértékéről.

Alig 3 hónapig tartott a „kvantumforradalom új építőelemeként” reklámozott Google Willow kvantumprocesszor világrekordja. (Google Willow: egymilliárd évnyi számítás öt perc alatt, itbusiness.hu, 2024.12.10.) Kína legújabb kvantumprocesszora ugyanis összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményre képes. (China achieves quantum supremacy claim with new chip 1 quadrillion times faster than the most powerful supercomputers, livescience.com, 2025.03.13.) Az amerikaiak által kirobbantott kereskedelmi háború és a Kínával szemben bevezetett amerikai exporttilalom hatására fellendült kínai kutatási tevékenység eredményeként Kína kétszeresen felülmúlja a következő generációs chipekkel kapcsolatos amerikai kutatási teljesítményt, és túlszárnyalja az USA-t a csúcsminőségű chiptechnológiában. (China doubles US research output on next-gen chips amid export bans — trade war fuels a research wave, tomshardware.com, 2025.03.04.) Kínai tervezők egy új tudományos tanulmányban felfedték egy 1,6 Mach sebességű utasszállító repülőgép tervrajzát, amely messzebbre és sokkal csendesebben repül, mint a nyugdíjazott Concorde. Ez a teljesítmény Kínát a XXI. század szuperszonikus reneszánszának élvonalába helyezheti. (Comac C949: China unveils quiet supersonic jet with 50% longer range than Concorde, scmp.com, 2025.03.29.)

A robotizálás terén Kína már teljesen más világban él, mint a Föld többi országa. „Kína »világítás nélküli« (lights-out) gyárakat telepített. A Xiaomi gyára éjjel-nappal üzemel, másodpercenként egy okostelefont gyártva – teljesen nélkülözve az emberi munkaerőt. […] Ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok veszít, hanem a (kettejük közötti) gyártási jártasság abszurd különbségét demonstrálja. Ennek semmi köze az olcsó kínai munkaerőhöz, ez egy erős ipari bázissal rendelkező ország, amely mára létrehozott egyetlen gépezetet, amely autonóm módon képes árukat előállítani. […] A kínai gyártóbázist jelenleg az autó- és elektronikai gyártás uralja, mivel Kína 2009 óta több autót állít elő, mint az Egyesült Államok és Japán együttvéve, és a világ elektronikai cikkeinek mintegy 70 százaléka is Kínában készül. 2023-ban a globális robottelepítések 51 százaléka Kínából származott, ami csak abban az évben 276 ezer egységgel bővült! Kína ipari gazdasága tökéletesen alkalmas arra, hogy a robotika és az automatizálás következő fejlődését learassa.” (America Is Missing The New Labor Economy – Robotics, semianalysis.com, 2025.03.11.)

Kína minden más országnál több mesterséges intelligenciával segített ipari robotot telepített, és 2020-ban megelőzte Amerikát a szakfolyóiratok idézettségét tekintve ezen a területen. (Can China create a world-beating AI industry? economist.com, 2022.01.22.) Kína MI-fellendülése elképesztő méreteket ölt, és ösztönözi a tőkebefektetéseket az ország teljes hardverellátási láncában. (China’s AI boom is reaching astonishing proportions, economist.com, 2025.03.11.) A kínai belföldi gyártású és mesterséges intelligenciával rendelkező robotok működtetik a világ legautomatizáltabb gyárait, amelyekben autókat, számítógépeket és még más robotokat is összeszerelnek. Kínának több intelligens gyára és automatizált kikötői terminálja van, mint bármely más országnak. A világ ipari robotjainak több mint fele a kínai gyárakban található (World Robotics 2024, IFR). A kínai gyártású drónok 80 százalékos piaci részesedéssel uralják a globális fogyasztói piacokat.

Korábban írtuk

Kína 2017-ben megelőzte az Európai Uniót a napenergia-kapacitás tekintetében 130 gigawattal, ehhez 2023-ra további 200 gigawattot adott hozzá, míg az Egyesült Államok ugyanebben az évben 130 gigawattot ért el. Ugyanígy Kína szélenergia-kapacitása 2023-ban eléri a 450 gigawattot, ami az EU kapacitásának kétszerese. (How China came to dominate the world in renewable energy, illuminem.com, 2025.03.05.) Kína tavaly szabadjára engedte napenergia-iparának teljes erejét, és egy év alatt több napelemet telepített, mint az Egyesült Államok a történelme során. Kína készíti gyakorlatilag a világ összes napelemgyártó berendezését, és a napelemek minden egyes alkatrészének szinte teljes kínálatát. (How China came to dominate the world in solar energy, nytimes.com, 2024.03.08.)

Ami pedig az űrtechnológiát illeti, Kína működteti ma a világ egyetlen nemzeti űrállomását, a Tiangongot és képes űrhajósokat is az űrállomásra küldeni, majd időben visszahozni őket, ellentétben az USA-val, amely azt állítja, hogy hat alkalommal küldött embert a Holdra, és minden alkalommal épségben visszahozta őket – több mint 50 évvel ezelőtt, de aztán valahogy elfelejtette az összes technológiát, és csak 2024-ben tudott újra űrhajósokat küldeni egy földközeli pályára állított űrállomásra.

Hasonlítsuk össze a NASA Nemzetközi Űrállomásának (ISS) kínos kudarcát a Tiangong űrállomással, amely kizárólag kínai gyártmányú rakétahajtóművekre, űrhajókra és űrmodulokra támaszkodik. Megtiltva Kína részvételét az ISS-ben, az amerikaiak gyakorlatilag rákényszerítették a kínaiakat arra, hogy megépítsék saját űrállomásukat, aminek köszönhetően Kína lesz az egyetlen ország, amelynek saját űrállomása lesz Föld körüli pályán, miután az ISS-t néhány év múlva leállítják. A buddhizmusban ezt hívják karmának, jenki szemszögből meg szívásnak.