Hirdetés

Trump már most kész katasztrófa, elsősorban Amerika számára. A Financial Times is beszámolt telefonbeszélgetéséről Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel Grönland ügyében, amelynek során a „szabad világ” címzetes vezére a szokásos autista formáját hozta, világossá téve, hogy igenis komolyan gondolta a világ legnagyobb szigete fölötti ellenőrzés megszerzését bármilyen eszközzel és bármilyen áron. A feszült hangulatú 45 perces süketek párbeszéde során Frederiksen újra és újra megerősítette, hogy Grönland nem eladó, ugyanakkor diplomatikus módon elismerte, hogy az USA-nak jelentős érdeke fűződik az amerikai–dán kapcsolatok erősítéséhez a sziget tárgyában az ottani amerikai katonai támaszpontok és a terület ásványkincsei miatt, és Trump késével a torkán nyitottnak mutatkozott az együttműködés fokozására. Európai főtisztviselők szerint az egész nagyon rossz hangulatban zajlott, Trump végig agresszívan és konfrontatívan viselkedett; amint az egyikük fogalmazott: „Rettenetes volt. Mint egy hideg zuhany. Korábban nehezen lehetett (Trumpot) komolyan venni, de azt hiszem, hogy ez komoly és potenciálisan nagyon veszélyes.” A dán miniszterelnök most igyekszik bagatellizálni, hogy Trump a frászt hozta rá.

Egy szerződéses szövetséges területének erőszakos bekebelezése nem veszély, hanem geopolitikai öngyilkosság. Ha de jure nem is, de facto mindenképpen elveszítené az USA a szövetségesei többségét, ahogyan a Déloszi Szövetség is összeomlott, amikor Athén ellenségként kezelte szövetségeseit, egészen odáig, hogy Spárta táborába szorította őket. Ez annál is inkább ostobaság, mivel Trump már nem tud milyen engedményeket tenni, hogy lekenyerezze az amerikai szupremacizmust legradikálisabban kihívó hatalmakat, kezdve Oroszországgal. Az az állam, amely az ellenségei erejével szemben vergődik, viszont háborúval fenyegeti a szövetségeseit, hogy pénzt zsaroljon ki tőlük, olyan állam, amelynek az ideje hamarosan lejár. Ez senkinek sem fogja elkerülni a figyelmét, és bizonyára Kínának sem. A telefonbeszélgetés részletei valószínűleg tovább növelik az európai aggodalmakat, hogy Trump hatalomra kerülése minden eddiginél jobban megterheli a transzatlanti kapcsolatokat, mivel az amerikai elnök területátadásra akarja kényszeríteni szövetségeseit.

Trump úgy viselkedik, mint egy gengszter. Az ő „védelme” olyan, mint amit a maffia kényszerít a helyi vendéglősökre. Egy szövetség éppen azért létezik, hogy megakadályozza azt, hogy valamelyik tagját egy külső ellenség annektálja.

Második ciklusa kezdetén Trump Grönland mellett a Panama-csatorna, sőt Kanada elfoglalását is meglebegtette. Sok megfigyelő azt remélte, hogy ezek a kijelentései is csak a szokásos handabandázásai sorába illeszkednek, és csak tárgyalási trükknek számítanak, hogy nagyobb befolyást szerezzen a NATO grönlandi területe felett, arra reagálva, hogy Oroszország és Kína is verseng a sarkvidéki pozícióért. A Frederiksennel való eszméletlen eszmecseréje azonban szertefoszlatta ezeket a reményeket, elmélyítve a NATO-szövetségesek közötti külpolitikai válságot, miután Trump azonnali „konkrét intézkedésekkel fenyegette Dániát, például célzott vámokkal”.

Korábban írtuk

Ez persze a legkevesebb, hiszen a vámok nem jelentenek komoly fenyegetést. Semmilyen adó nem fontos, ha a nemzetbiztonságról van szó. Dánia négy évig tartózkodhat attól, hogy bármit is eladjon az USA-nak, és megtarthatja ezt a pozíciót, amely stratégiai jelentőségű a dánok és Európa számára. Grönlandnak még 60 ezer lakosa sincs, viszont belépési pont az Északi-sarkvidéken fokozatosan megnyíló új hajózási útvonalak számára, valamint bőségesen el van látva nehezen hozzáférhető ásványkincsekkel. „Trump elnök világossá tette, hogy Grönland biztonsága fontos az Egyesült Államoknak egy olyan időszakban, amikor Kína és Oroszország jelentős beruházásokat hajt végre az egész sarkvidéki régióban” – mondta a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, hozzátéve: „Az elnök nemcsak az Egyesült Államok sarkvidéki érdekeinek védelmére tett ígéretet, hanem arra is, hogy együttműködik Grönlanddal a kölcsönös jólét biztosítása érdekében mindkét nemzet számára.”

Ez jól hangzik, csak éppen Grönland nem nemzet, hanem skandináv és dán föld. A néhány helyi alkoholista eszkimónak nincsenek jogai ehhez a fehér ember által felfedezett földhöz. Még ha amerikai sugallatra kitalálnak is egy „népszavazást”, továbbra is a dán parlament marad az úr. Az egyetlen dolog, amit Trump tehet, hogy háborút indít Dánia ellen. Ha viszont egy EU-tagot megtámadnak, akkor minden tagország köteles megvédeni a megtámadott tagállamot. Ugyanez vonatkozik a NATO-ra is. Katonai válaszlépés nélkül a transzatlanti együttműködés teljesen és visszafordíthatatlanul összeomlana. Az amerikai szövetség illúziójától megszabadulva, Németországnak nem sokáig tartana, hogy különbékét kössön Oroszországgal a gazdasága megmentéséhez. Amint Németország összefogna Oroszországgal, Kelet-Európa kicsúszna Amerika markából, és Ukrajna sem élné túl. Az USA pozíciója a nemzetközi rend letéteményeseként eltűnne. Hivatalos diskurzusa Ukrajnáról vagy Tajvanról tarthatatlanná válna. Oroszországnak tagadhatatlan történelmi legitimitása van a Donbaszban, Tajvant a nemzetközi közösség csaknem egyöntetűen Kína részének ismeri el, az USA-t is beleértve, Grönland annexiójának viszont semmilyen jogi igazolása sincs, bárhogyan értelmezzük is.

A sors iróniájaként Trump az az elnök, aki az amerikai birodalom összeomlását olyan biztosan fogja előidézni, mint ahogy kettő meg kettő az négy. Bármivel próbálkozik is Európa és a világ ellen, az egypólusú világrend nem fogja túlélni agresszív bohóckodását, amellyel csak egyre több államot lök majd a BRICS ölelő karjaiba. Mindeközben összerúgta a patkót Mexikóval és Kolumbiával is az illegális bevándorlóik kitoloncolása ügyében, és a jelek szerint ugyanezt fogja tenni Egyiptommal, Jordániával és az Arab Ligával a gázai palesztinok „kitakarítását” forszírozva. Putyinnak és Hszi Csin-pingnek semmi dolga. Elég, ha lazításként kérnek egy kávét. A munka dandárját elvégzi helyettük Trump.