Míg a hazai baloldal külföldi beavatkozások hitvány és csereszabatos eszközévé silányult, melynek kizárólagos funkciója a kormányoldal megbuktatása és ezáltal Magyarország beállítása a globalisták által kontrollált háborúpárti sorba, ezzel szemben a magyar nemzeti erők mintává váltak a konzervatívok számára az egész nyugati kultúrkörben. Ezt bizonyítja a bő két hét múlva sorra kerülő harmadik CPAC Hungary mellett az is, hogy az amerikai elnöki párharc fő esélyese, Donald Trump nemrég vendégül látta Orbán Viktort.

Hirdetés

Azzal pedig, hogy az Action for Democracy vezetői is kimondták, hogy az amerikai republikánusok is az ő programját másolják, már a dollárokon tartott média sem tud mit kezdeni.

Végleg lelepleződtek a guruló dollárok néven elhíresült külföldi beavatkozási botrány szereplői. Az idegen forrásokból származó pénzeket hazánkba juttató Action for Democracy legfontosabb funkcionáriusai maguk vallották be a néhány hete nyilvánosságra került videókon, hogy a támogatások túlnyomó részben Soros Györgytől származtak, céljuk pedig az volt, hogy a baloldali pártok kezére dolgozzanak. Kiderült azonban az is, hogy miért olyan fontos nekik Magyarország meghódítása.

Azután, hogy Márki-Zay Péter 2022. augusztus 26-án kikotyogta, a baloldal kampányát jelentős részben az Egyesült Államokból származó forrásokból finanszírozták, rögtön megkezdődött a magyarázkodás. Ez a Nemzeti Információs Központ vonatkozó jelentéseinek nyilvánosságra hozatala után rendszerint felhangosodott, és minél több adat látott napvilágot, annál ingatagabbá váltak a rissz-rossz fedősztorik. A hazugságok összeomlottak, de rendre újra összetákolták őket, az ellenzék pedig ismét a szavazatainkért jelentkezik, mintha mi sem történt volna.

Korábban írtuk

Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely korábbi városdiplomáciai főtanácsadója, Korányi Dávid kézzel-lábbal mutogatva igyekezett mindenkivel elhitetni, hogy a többmilliárdos tétel „mikroadományokból” származik, amelyet külföldön élő magyarok adtak össze. A bukott miniszterelnök-jelölt azt is hozzátette, hogy a biztonság kedvéért a támogatóktól még az útlevelük számát elkérték. Korányi később elismerte, hogy voltak „intézményi és egyéni támogatóik is”, akik nagyobb összeget utaltak át az Action for Democracy számára, de „a Nyílt Társadalom Intézet semmilyen formában nem támogatta szervezetüket”. Ezzel nyilvánvalóan azt próbálta bebizonyítani, hogy nem Soros György áll mögöttük. Eközben azon az online felületen, amelyen bevallásuk szerint gyűjtést folytattak, mindössze néhány hozzájárulót regisztrált a rendszer.

A nyilvánosságra hozott felvételek minden mellébeszélést hiábavalóvá tettek. Kati Marton, Soros György régi szövetségese, az Action for Democracy kuratóriumának elnöke – akinek a hazánkba gurított dollárokért Márki-Zay Péter rendkívül hálás volt – az egyik közvélemény elé tárt beszélgetésben arról is szót ejtett, hogy pénzelőik demokráciapárti személyek.

„Tudja, kik lehetnek azok”, mondta sejtelmesen beszélgetőpartnerének, akinek – hogy, hogy nem – Soros neve jutott eszébe. Ha a társalgás a nyilvánosság előtt folyt volna, akkor az erre adott válasz minden bizonnyal összeesküvés-elméletek gyártásával kapcsolatos vádaskodás lett volna, a színfalak mögött azonban a spekuláns régi barátja egy kis vigyor kíséretében igennel válaszolt. Később Korányiék pénzügyi beszámolójából az is kiderült, hogy 2022-es forrásaik kilencven százaléka egyetlen személytől származott.

Mindez az ellenzéki oldal hosszú évek óta visszhangzott érvkészletét őrli porrá. Régóta hallgatják tőlük a választók, hogy a gonosz jobboldal egy öreg filantrópot támad, aki a légynek sem ártana. Csak hát amikor az emberek találkoztak az ideáival, a migráció pártolásától a genderpropaganda erőltetéséig akkor soha nem kérnek belőlük. Ettől függetlenül a spekuláns megbízottjai képesek voltak antiszemita vádakkal illetni mindenkit, aki összevonta a szemöldökét főnökük ténykedése kapcsán, miközben a hazánkba gurított dollárokkal többek között egy olyan pártot is támogattak, amelyben a jelek szerint a zsidóellenes nézetek mit sem változtak, legfeljebb az utóbbi időben elhallgatják őket.

Soros György – bár titkolózásával mindent megtett ellene – a baloldal finanszírozásával belpolitikai szereplővé vált. Ott áll az egyik politikai oldalon, akkor is, ha csetlő-botló politikusokat tol maga elé. A nyilvánosságra került videóanyag nyilvánvalóvá tette, hogy 2022-ben az ő programja és annak szószólói álltak szemben a nemzeti oldallal. Ha pedig a bénázók mellett megjelenik egy új üdvöske, aki alkalmasnak tűnik a rombolásra, akkor a Soros-média rögtön elkezdi ajnározni, az álcivil szervezetek kiállnak mellette, feledve minden korábban hangoztatott, nők és gyengék védelméről szóló ideát. A kormány támadását váró keresleti oldal a piac íratlan szabályainak megfelelően egyre jobban összekapcsolódik a feladatot – akár személyes sértettségből is – ellátó kínálattal.

A guruló dollárok botrányának kipattanása óta lényeges kérdés, miért fontos annyira hazánk az Egyesült Államokat irányító politikai erőnek, hogy pénzt és befolyást latba vetve mindet megtegyen annak érdekében, hogy a magyarok nyakába bábkormányt ültessen. Elvégre országunk kicsi, erőforrásai meglehetősen korlátozottak. Nyilvánvalóan adott volt az a válasz, hogy az Ukrajnában kitört konfliktus felértékelte a szomszédos Magyarország szerepét, ráadásul a jobboldali kormány Európában gyakorlatilag egyedüliként ment szembe a kezdetektől a háború- és szankciópárti árral. Azonban ennél is többről van szó.

Wesley Clark, a NATO európai erőinek egykori főparancsnoka, az Action for Democracy tanácsadója, aki egy International Crisis Group keretében dolgozott együtt Sorossal 2014-ben Ukrajnában, azt ecsetelte, hogy Orbán Viktor a Republikánus Párt nagy kedvence, így politikai programjukat is hozzá igazítják. Ez azt jelenti, hogy a magyar konzervatívok leleményessége az amerikai belpolitikában is tényezővé vált, ami a jelenlegi globalista adminisztráció szemében még gyűlöletesebbé teszi a magyar miniszterelnököt. És ezen most már a hazai dollármédia sem heherészhet, hiszen mindezt a főnökeik mondták ki.

Nem véletlen tehát, hogy a reménybeli Trump-adminisztráció cselekvési tervét előkészítő háttérintézet, az America First Policy Institute Belbiztonsági és Bevándorlási Központjának igazgatója az Alapjogokért Központ által szervezett látogatás keretében személyesen is felkereste hazánkat, hogy tapasztalatokat gyűjtsön Magyarország határvédelmi intézkedéseiről. Nyilvánvaló, hogy a novemberben ismét politikai ringbe szálló és az ukrajnai háború lezárását ígérő Donald Trump sem csak egy grillparti kedvéért hívta személyes találkozóra március elején Orbán Viktort.

Miként az is, hogy három éve nem csak találomra választották ki hazánkat arra, hogy Európában egyedüliként lássa vendégül a tengeren túli konzervatívok legjelentősebb politikai konferenciasorozatát, a CPAC-et. Idén április 25-én és 26-án már harmadszorra rendezi az Alapjogokért Központ Budapesten a CPAC Hungaryt, amelynek a választási szuperév miatt különös jelentősége van. A rendezvény főszónoka ezúttal is a magyar miniszterelnök lesz, aki Budapestről küldheti a politikai hadszíntérre az előbb az öreg kontinensen, majd az óceán túlpartján is csatába induló patrióta csapatokat.

A magyar jobboldalt tehát ötletességéért és sikeres programjáért kedvelik Amerikában, a hazai baloldal viszont csak parancsokat kap a washingtoni elittől.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője