Nemigen maradt más választás. E két régió (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) statisztikai adatai rémisztőek, a keleti területeké különösen. Itt a legkisebb az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék. A lakosság gazdasági aktivitása alig haladja meg az ötven százalékot, a közép-magyarországi és észak-dunántúli körzetekben ellenben megközelíti a hatvanat.

Ezek a világgazdasági válság kirobbanása előtti adatok. A közel félmillió nyilvántartott álláskeresőnek majdnem a fele erre a hat megyére jut, akárcsak az állástalan pályakezdőké. Itt működik a legkevesebb vállalkozás, az átlagbérek igen alacsonyak.

Nem mindegy az sem, hogy száz kilométert utazva (a fejlettebb Észak-Dunántúlon) Ausztriába, Szlovéniába, Horvátországba, vagy éppen (keleten) Ukrajnába vagy Romániába ér az ember. A két régió néhány toplistát azért vezet. Ilyenek egyes bűncselekmények (szándékos testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak, betöréses lopás). A fiatalkorú bűnelkövetők száma messze itt a legmagasabb. A táblázatokba könnyen beleszédül az ember.

Majd az uniós források, hallottuk sokszor. Hiszen azok egyik deklarált célja éppen az, hogy felzárkóztassa a fejletlenebb területeket. „Az Észak-alföldi régió fejlettsége jelenleg az Európai Unió átlagának 36-37 százalékát éri el, miközben Budapesten ez a mutató 125 százalékos, ezért a fejlesztési forrásokat a jövőben az ország elmaradottabb részeire kell eljuttatni” – magyarázta Bajnai Gordon akkor még fejlesztéspolitikai kormánybiztos, most miniszterelnök 2006 decemberében. Kell, kellene, kellett volna.

A helyzet hosszú évek óta romlik, és ezen az uniós csatlakozás sem változtatott. A munkanélküliség Észak- és Kelet-Magyarországon kétszer akkora, mint a fejlettebb Nyugaton vagy Budapesten és Pest megyében. A különbség az elmúlt években nőtt. 2004 után Észak-Magyarországon három éven belül 9,7-ről 12,3-ra, az Alföldön északi részén 7,2-ről 10,8-ra ugrott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 9,5-ről 14,7-re. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2006-ról két százalékot emelkedett.

És ezek mind a válság előtti adatok. A krízis jobban érintette a fejlettebb területeket, így például Komárom-Esztergom megyében drasztikusan csökkent a foglalkoztatottság, de ez a fent vázolt alapproblémán természetesen nem változtat. Észak-Magyarországon nőtt a legkisebb mértékben az ipari termelés, ebben a két régióban csökkentek a legnagyobb mértékben a kiadott új lakásépítési engedélyek.

Köztudott az is: a magyarországi cigány népesség több mint fele ezekben a megyékben él. Mindezen okok és a kormányzati tehetetlenség is hozzájárul ahhoz, hogy a hegyünk hónapról hónapra, évről évre nő. Mohamednek lépnie kell és el kell indulnia. Az Alkotmány rögzíti, hogy az ország fővárosa Budapest. Az eddig alkalmazott módszerek azonban elégtelennek bizonyultak. Vagy a politikai elitnek, vagy a lakosságnak, akár népszavazás útján, döntenie kell. Ellenkező esetben belátható időn belül az ország integritása kerülhet veszélybe.

A világ számos országában nem a legnagyobb metropolisz az állam központja. Hollandiában Hága tölti be ezt a gyakorlati szerepet, bár az alkotmány Amszterdamot nevezi meg fővárosként. Brazíliában Brazíliaváros, Ausztráliában Canberra lakossága töredéke az ország nagyobb városaiban élőknek. Néhány éve Dél-Koreában merült fel, hogy Szöul tehermentesítésére új fővárost keresnek. Magyarországon a törvényhozás épülete, a minisztériumok, az igazságszolgáltatás központi intézményei, az állami szervezetek és vállalatok székhelyei, az értéktőzsde és a diplomáciai képviseletek is az új centrumban kapnának helyet. A digitális és internetes technológia korában ez minden korábbinál egyszerűbben megvalósítható.

Az áthelyezés jelentős előnyökkel járna. A vízfejű országban egy új gazdasági-kulturális központ emelkedne ki. Az odatelepült államigazgatás és hatalmi ágak magukkal hoznák a lakosságszám növekedését, az infrastruktúra fejlődését, a beruházások felfutását, a kulturális élet fellendülését és a környező megyékben lakók életlehetőségeinek javulását, a felemelkedés esélyét. A kárpátaljai, kelet-szlovákiai és erdélyi magyarok talán közelebbinek, elérhetőbbnek éreznék az anyaországot, ha a hivatalos főváros alig 50-100 kilométerre lenne a határ túlsó oldalán.

A tehermentesült Budapest vezető szerepét történelmi múltja, gazdasági kibocsátása és lakosai száma miatt nem fenyegetné veszély, de a változtatás hatalmas lökést adhatna az egész keleti országrész fejlődésének, a megerősödés esélyét nyújtva ezzel az állam és hosszabb távon a nemzet egészének.

Emlékeznek még? A jelenlegi hatalom nem is olyan régen modern, új kormányzati negyedet akart építeni. Mások olimpia rendezéséről ábrándoznak. Ha a saját házunk táján maradunk, feltehetjük a kérdést: miért ne lehetne egyszer olyat álmodni, ami valóban hasznára van Magyarországnak? Miért nem lehet a kormányzati negyedet Budapesten kívül felépíteni? Sőt, nemcsak egy negyedet, de az idők szavának engedelmeskedve, egy új fővárost?