Ukrán zászló, román zászló, idegen szív

Magyar Péter egymillió lépésre menekült az egyre dagadó ukrán kémbotrány elől. Hiába akarta azonban elterelni a figyelmet piszkos üzelmeiről, még a szolgalelkű balos propagandasajtó minden ereje is kevés volt ehhez. Igen gyanús alakok tűntek ugyanis fel a Tisza Párt körül, a NATO vezérkari üléseken „Szlava Ukrajini”-zó Ruszin-Szendi Romulusztól kezdve a Magyar Péter kijevi útját megszervező Roland Ceberig bezárólag. Az ok meglehetősen egyszerű: kritikus ponthoz ért az ukrajnai háború, így mind Brüsszel, mind Kijev aktivizálta magát.
A háború további folytatásának egyik fontos akadálya hazánk békepárti álláspontja és a most futó Voks 2025. Ezekben a kérdésekben egy 2026-os kormányváltással kívánnak új, Brüsszel és Kijev számára kedvező helyzetet előidézni. A cél egyértelmű: ezáltal elhárul a magyar vétó jelentette akadály Ukrajna gyorsított EU-tagsága és további háborúpárti döntések elől.
A Tisza Párt elnökének kirándulása semmiféle politikai célt nem szolgált a figyelemelterelésen kívül. Már ha nem az volt ezzel a célja Magyar Péternek, hogy megidézze Medgyessy Péter 2002-es koccintását a román nagykövettel Erdély elcsatolásának napján. Ugyanis a szellemisége az útnak nem sokban különbözött ettől a gesztustól: Magyar egyszerűen „román földnek” bélyegezte Nagyváradot, majd felszólította híveit, hogy mivel „vendégségbe mennek”, ne használjanak magyar zászlókat vagy szimbólumokat. A határon túli magyarok megalázását még azzal is sikerült tetéznie, hogy ügynökpártnak bélyegezte az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ-t. Ha valaki, hát ő ebben alighanem szakértő.
A Magyar Pétert szolgaian követő baloldali Soros-propagandisták eközben olyan szemérmetlenül megalázkodó szalagcímekkel számoltak be az útról, hogy azt talán még a Komszomolszkaja Pravda se merte volna a nevére venni évtizedekkel korábban. Láthatóan mindent elkövettek annak érdekében, hogy ne kelljen beszámolni az egyre dagadó kémbotrányról, ami példátlan a modern magyar politikában. Kiderült ugyanis, hogy a Tisza nemcsak Brüsszellel játszik össze, de az ukrán vezetéssel is. Aligha jelenthet mást az, hogy mindössze egy nappal azelőtt támadták meg a magyar honvédelmi minisztert egy suttyomban készített hangfelvétellel, hogy az ukránok elkezdtek állítólagos kárpátaljai magyar kémekkel hangulatot kelteni. Ráadásul három nappal Magyar Péterék akciója előtt Zelenszkij adta meg az alaphangot, amikor Orbán Viktorra támadt.
Mialatt Ruszin-Szendi Romulusz büszkén elhencegte, hogy neki milyen kiváló ukrán kapcsolatai vannak, kiderült: a NATO vezérkari ülésein a békepárti magyar álláspont helyett háborúpárti álláspontot képviselt. Mindemellett pedig a honvédelmi miniszterről készült hangfelvételhez is köze lehetett. Még egy fontos darab az egész kémügyi kirakósban Roland Ceber Ivanovics, a Kárpátalja Megyei Tanács tagja, magas rendfokozatú katona és Zelenszkij pártjának a tagja, aki tavaly mindössze 24 óra alatt szervezte meg Magyar Péter kijevi útját – ezt maga a Tisza elnöke ismerte be egy közös videóban akkoriban. Róla ugyanis kiderült, hogy Magyarországról kitiltották kémkedés miatt. A válasz nem sokat váratott magára Ceber részéről: „sarokba szorított patkánynak” nevezte a fideszeseket, majd pedig Orbán Viktor fenyegette.
A megnövekedett ukrán aktivitás, a hazánk ellen zajló koordinált lejáratóakció – amelyben a Tisza igen tevékeny szerepet vállal – kiváltó oka egyértelműen a magyar jobboldal békepárti álláspontja, valamint az ukrán EU-tagságról szóló Voks 2025, amely egyedülálló egész Európában. Brüsszel ugyanis nem támogatja a háború lezárását Ukrajnában, hiszen teljes politikai legitimációját az ukrán katonai győzelemhez kötötte. Részben erről szól a gyorsított ukrán EU-csatlakozás is, hiszen Európa katonai lehetőségei kimerültek, így ettől remélik az ukrán harci kedv ébren tartását. Mindemellett pedig a döntés lehetővé tenné az Európai Unió erőltetett föderalizálását is, még ha egyébként minden más szempontból katasztrofális lenne is a kontinens számára.
Itt érnek össze a szálak a mostani kijevi vezetéssel: ők sem akarják ugyanis a békét. Zelenszkij pontosan tudja, hogy a háború lezárása esetén kénytelen lenne engedni az ellenzék működését és választásokon megméretni magát. Mindemellett elesnének azoktól a hatalmas támogatási összegektől, amelyeket most a nyugati államok biztosítanak a számukra, márpedig Ukrajna ezek nélkül gyakorlatilag csődhelyzetben van.
Brüsszelben a háborús pszichózis és a hatalmi hübrisz fogságában lévő vezetők egyre őrültebb ötletekkel állnak elő a konfliktus folytatása érdekében, ha a gyorsított ukrán csatlakozás abszurd gondolata önmagában nem lenne elég. Így például azzal, hogy Európa teljesen váljon le az orosz energiahordozókról – ez még mélyebb energiaválságba lökné az egész EU-t, idehaza is többszörösére nőnének a rezsiszámlák. Mindemellett egymilliós hadsereget akarnak létrehozni és uniós adófizetői pénzből fegyverben tartani Ukrajnában. Hogy ez miért nagyon rossz ötlet, azzal kapcsolatban érdemes fellapozni a Római Birodalom bukásának történetét. Hogy mégis mi ezeknek az őrült terveknek a legnagyobb akadálya? A magyar vétó. Brüsszel persze a román alkotmánybíróság agilitásával igyekszik jogi ügyeskedésével felülírni az alapszerződéseket, de ennél tartósabb megoldásra van szükségük. Például, ha készségesebb kormány lenne hatalmon Budapesten, amely kérdés nélkül igennel szavaz ezekben a kérdésekben… Márpedig Magyarországon országgyűlési választást tartanak jövőre.
A három szereplő közül Magyar Péter motivációját a legegyszerűbb feltárni: ő láthatóan bármilyen áron hatalomra akar kerülni, ezért cserébe pedig megkötötte a fausti alkut Manfred Weberrel és a brüsszeli globalistákkal. Neki most meg kell felelnie a megbízói igényeknek, annál is inkább, mert a mentelmi jogának – ha végtelenségig nem is, de a választásig biztosan elhúzott – ügye Damoklesz kardjaként lebeg a feje felett. Elég egyetlen rossz lépés, egy kevésbé harsány „Jawohl!”, és máris magára vonhatja Weber haragját. Ezért szemfényvesztés minden olyan próbálkozása, nyílt levele és kapálózása, amivel azt akarja bemutatni, hogy ő bármikor mondhat nemet ezeknek az erőknek. Egy ilyen alkuból már nincs kihátrálás – jól mutatja ezt Donald Tusk esete, aki szépreményű jobboldali politikusból lett a globalisták varsói helytartója.
Nyíltan a magyar nemzeti érdekkel szemben lép fel tehát a Tisza Párt, amelyet jól láthatóan kétes alakok és ügynökök egész hada vesz körül. Brüsszel és a globalisták mindent egy lapra tettek fel ezzel az arculatváltással, Gyurcsányék és a többi korábbi ellenzéki szereplő teljes ejtésével. Vagyis a tét hatalmas, és ne legyenek kétségeink, hogy ennek megfelelően mozgósítják majd erőiket a választásig hátralévő egy évben. 2026 lesz az az esztendő, amikor eldől: képes lesz-e Magyarország továbbra is kivonni magát a brüsszeli globalista befolyás alól és a saját nemzeti érdekei szerint cselekedni, vagy pedig az a Magyar Péter kerül a legfontosabb döntéshozói székbe, aki már most kérdés nélkül behódolt ezeknek az erőknek és azon fog munkálkodni, hogy minden óhajuknak megfeleljen.
A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
