Nem könnyű a politikusoknak. Főleg, akiknek ez kizárólag előrejutás és pozíció. Mert ha ehhez nem társul valami idea, valami magasztos, ami több, mint a pillanatnyi megtérülés, ami túlmutat az emberen, akkor hiába a tehetség, nagyság az nem lesz. Gyurcsány is tehetséges, de hit és nagy célok nélkül marad mindig az ember, aki le akarja győzni Orbán Viktort.

Jakab Péter viszont még csak nem is tehetséges. Az ő élete épp ezért egy vesszőfutás.

Hirdetés

Hogy ezt miért is mondom? Látták a képet? Ahol áll a kamasz suttyók közt?

Közhely, hogy mindig van lejjebb. De a közhelyek általában igazak. Ilyen például az is, hogy az embert barátjáról. De ezt majd később, most a „mindig van lejjebb”.

A Jobbik kezdte ugye a Csurkától örökölt szavazókkal. Ősz bajszok és tarsolylemezek villogtak a gyűléseken. Aztán jött a váltás és célkeresztben a középút. Középosztály, középjobb, középbal, középszer, közepes nagyságú kiskutya a fotón, közepes vigyorgás a szájon.

De hát kinek kell az ilyen? Aztán jött a Jakab, a hatalmas pimaszságok és kis adag parizerek embere – vonjunk szépen egy középárfolyamot –, s most egyre újabb és újabb generációknak kell felkínálkozni. Jelenleg a tizenéves, terpeszben állós, „hé, k…ög!” tábornál tart. Ha itt is vége, akkor mi lesz?

Megy itt a harc a maradék koncokért. Gyurcsány is „fussunk össze fiatalok”-kal pózolt, Tom Taylor pólóban, Jakab is beerősít néhány öklét mutatva pózoló figurával. Mi jöhet még? Bár Nyugaton szerintem a pedofillal pózolás a divat amúgy is. Jakab nem ért a politikához.

Szóval ha itt is vége, mi lesz? Majd az óvoda bejáratánál tart performanszot, hogy mindenkinek mackót, és több kakaót a népnek? Ez nem rossz, de tegye hozzá mindig, hogy „csíra”. Erre ügyeljen. Bár lehet, ez már boomer, mint leírni a chatben azt, hogy XD. Majd kérdezze meg erről a vagány srácokat. Ők biztos képben vannak.

Korábban írtuk