Vér, kampány, botrány
Azt mondja: „Odamentem utána a főnökhöz, mondom, főnök, hogy van az, hogy, mondom, a Krinyónak tizenkettőt kell adni, neked meg hármat? Mondom, ez hogy van?” Ez az év monológja. Tizenkettő a Krinyónak, három a főnöknek. Persze, millióban. A Krinyó amúgy kerületi önkormányzati képviselő, a kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet igazgatója,
a főnök pedig Gajda Péter, a fővárosi XIX. kerület polgármestere. A polgármester meg is magyarázta a dolgot: a Krinyó éhes. Ő nyilván nem annyira, neki elég a három is.
Hősünk ezt is elmondta: „Vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy. Az is igaz, aki jól csinálja, nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, külső vállalkozóktól jön vissza. Ahol a pénz feletti osztásról döntenek, ott a hatalom, ott a pénz, ott az erő.”
A fecsegő politikus Lackner Csaba kispesti szocialista önkormányzati képviselő, a XIX. kerületi önkormányzat várospolitikai, városüzemeltetési bizottságának, valamint a Közpark Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke. Gajda Péter polgármester bizalmasa, akivel közösen járnak focizni is.
„A videókat vélhetően okosórával rögzítették, a hangokat pedig szintén ilyen eszközzel, valamint telefonnal vették fel. Az anyagok minősége arra utal, hogy nem titkosszolgálati akció során készültek a felvételek, azt valószínűleg egy – akár csak igazságérzetében – sértett fél készítette, akinek motivációi ismeretlenek” – írta pár napja a Magyar Nemzet. Vagyis valaki a szocialista „üzleti körben” sértve érezte magát, mert talán kimaradt valamiből, vagy tán épp fordítva, úgy gondolta, ezek a felvételek egyszer majd jók lesznek valamire, és a jelek szerint most jött el ez az alkalom.
A kampány az utolsó hétre felforrósodott, rettenetes dolgok bukkannak elő, és sajnos nem csak az ellenzéki oldalon. Úgy tűnik, mintha nem is önkormányzati választásra készülne az ország, hanem egy kegyetlen és véres háborúra, amelynek célja nem az, hogy a lakosság többségének döntése szerint menjenek tovább a dolgok, hanem az, hogy valakik valakikkel ez alkalomból könyörtelenül leszámoljanak.
Karácsony Gergely egyre zavarosabb helyzetbe kerül. Az egyesült ellenzék jelöltjeként olyan emberekkel kell egy csapatban küzdenie a főpolgármesteri székért, akik a jelek szerint bűnözők, és nem a legjobb fajtából, mert még zsiványbecsület sincs bennük, hiszen ha úgy adódik, gond nélkül lebuktatják egymást. Valóban igaz lehet, hogy manapság kockázatos dolog ellenzéki képviselőnek lenni, mégpedig két okból. Egyrészt azért, mert nem tudhatja az ember, hogy a másik zsebében nem lapul-e egy bekapcsolt felvevő, nem működik-e éppen kameraként és mikrofonként a karján lévő okosóra, másfelől ugye kockázatos dolog a korrupciós pénzekre ráhajtani, mert mindig van egy nem kívánt tanú…
Úgyhogy talán nem árt a helyzet egyik kiváló ismerőjétől idézni azt a gondolatot, amely fénysugárként világít rá a lényegre: „…ennek az alternatívája pedig egy sokkal jobb renoméjú, volt iskolaigazgató, akit a helyi szocik akarnak, aki két perc után nem fogja tudni, hogy hol van, és szétlopnak mögötte mindent. Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni…” Igen, jól emlékszik a tisztelt olvasó. Karácsony Gergely mondta egy titokban rögzített felvételen a zuglói szocialistákról. Látnoki szavak voltak.