Virtuális lakat a szájra

Szintet lépett a múlt héten a Facebook-cenzúra: a legnagyobb közösségi portál azt a bejelentést tette, hogy a jövőben eltávolítanak a felületükről minden fehér nacionalizmussal és fehér szeparatizmussal kapcsolatos tartalmat. Ez a döntés természetesen az Instagramra is érvényes.

Az önmagában is érdekes, hogy ha Zuckerbergék olyan veszélyesnek találják a nacionalizmust és a szeparatizmust, az új szabályozás miért csak a fehér felhasználókra vonatkozik? A cég nem bajlódott különösebben értelmes magyarázat kiötlésével, elintézték annyival, hogy az elmúlt hónapokban civil szervezetekkel és szakértőkkel beszélgettek, akik szerint a fehér nacionalizmust és szeparatizmust nem lehet jól elkülöníteni a fehér felsőbbrendűségtől és a gyűlöletcsoportoktól. Ezenkívül az ötven muszlim áldozatot követelő christchurchi támadásra is mutogatnak.

A döntést itthon is lelkesen üdvözölte, és a náci tartalmak kisöpréseként tematizálta a balliberális média, csakhogy Zu­cker­bergék a valóban náci tartalmak tiltását már jóval korábban meglépték, ahogy a fehér felsőbbrendűséggel kapcsolatos megjegyzések is régóta tiltva vannak a portálon. Adódik tehát a kérdés, mi célt szolgál a mostani szigorítás? A választ maga a Facebook-vezér adja meg, aki már többször is elmondta, cége kiemelten kezeli az európai parlamenti választásokat.

Miközben az unió történelmének legfontosabb voksolására készül, és egyre élesebben kirajzolódnak a határvonalak a migrációt ellenzők és támogatók között, a véleményformálás globális zászlóshajója egyértelműen beállt az utóbbiak mögé. Az európai balliberális elit kezében nincsenek már értelmes érvek a bevándorlás mellett, azt viszont mindenáron el akarják kerülni, hogy a migráció legyen a fő kampánytéma. Zuckerberg pedig éppen ebben nyújt rendkívüli segítséget, amikor lakatot tesz a migrációt ellenzők szájára. A mostani szigorítással alighanem azt is előkészítették, hogy azokat a tartalmakat is törölni lehessen, amelyek a fehér európai népesség lecserélésére hívják fel a figyelmet, és ez ellen érvelnek. A nyugat-európai fősodratú média szerint ugyanis a migránsok betelepítésével a fogyatkozó őslakosságot akarják pótolni – hogy legyen munkaerő a gyárakban, fenn lehessen tartani a nyugdíj- és egészségbiztosítást –, és ettől a pozitív tartalmú üzenettől nem tűrnek eltérést, elég csak a magyarországi családtámogatásra zúduló össztűzre gondolni. Ebben a viszonyrendszerben már tényleg van értelme annak, hogy a Facebook csak a fehér nacio­nalizmus ellen lép fel, hiszen valójában nem az eszmét, hanem a migrációt ellenzők véleményét akarja megfojtani. Mark Zuckerberg buzgalmát az is ösztönözheti, hogy évek óta azt hallhatja, Donald Trump a Facebooknak köszönhette győzelmét, így most megpróbálja elkerülni, hogy az elvbarátai által populistának címkézett európai pártok mondanivalója is a közösségi oldalon terjedhessen.

A mostani tiltásnak egyébként számos előzménye volt az elmúlt években. Akik olyan videót, fotót vagy szöveges tartalmat osztottak meg, amely megmutatta például a no-go zónák valóságát, a migránsok erőszakosságát, vagy vehemensen érvelt a befogadás ellen, azokat eddig is letiltották. Ahogy lapunkban is írtuk, a Facebook moderátorai erősen balra húznak (Demokrata, 2017/35.), ám azóta egyik határt lépik át a másik után. Tavaly augusztusban például razziát tartottak a moderátoroknak becézett cenzorok a magyarországi tartalmak között, aminek az lett a vége, hogy számos jobboldali publicista és véleményformáló posztját törölték, és szaporán röpködtek a harmincnapos eltiltások is. Az is a virtuális cenzúra új szintjét jelentette, amikor egy Judith Sargentinivel szemben kritikus videót folyamatosan leszedtek az oldalról.

A Facebook-vezérkar nyíltan vállalja, hogy civil szervezetekkel közösen formálják a cenzúrát. De ki is ezek a civil szervezetek? Például a Soroshoz köthető Media Matters, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy a globális tech­óriások, azaz a Facebook, a Twitter, a Google és a YouTube felületein minél hatékonyabb cenzúrázással szorítsák vissza a jobboldali politikai üzeneteket és véleményeket. Ők egyébként ki is mondják: a main­stream média szerepe leértékelődött, a közösségi médiában pedig a jobboldal is jelen van, ezért harcolnak a szerintük ártalmas konzervatív tartalmak ellen. A Media Matters és a velük együttműködő baloldali csoportok hozzáférnek a nyers adatokhoz a Facebookon, így lehetőségük nyílik arra, hogy szisztematikusan felügyeljék a szűretlen adatokat. A magyar Facebook sincs más helyzetben, nálunk a cenzúrázást az RTL Klubot is működtető Bertelsmann Arvato nevű leányvállalata végzi. Arra pedig nagy összegben lehetne fogadni, hogy az európai parlamenti választási kampány élesedésével egyenes arányban szaporodik majd a nemkívánatos tartalmak törlése.