Vučić elsöprő győzelme magyar érdek is

„Mindenütt győztünk, ahol korábban veszítettünk. Külföldön minden egyes szavazóhelyen mi győztünk. Ott, ahol soha korábban nem győztünk, most meggyőző fölénnyel nyertünk” – ezekkel a szavakkal vezette fel pártja történelmi győzelmét Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt és Szerbia elnöke.

Igaz, ami igaz, az ország 6,5 millió szavazópolgárából 3,3 millióan járultak az urnákhoz, és több mint kétmillióan választották a haladókat. Jelen sorok írásakor még nem világos, hogy a koszovói szerbek voksai mennyire emelik meg a győzelmet, de a rekordrészvételből az sejthető, hogy ott sem Vučićék ellen szavaztak.

Az a tény, hogy a kormánypárt kétharmadot szerzett, a magyar olvasót azonnal a Fidesz menetrendszerű győzelmeire emlékezteti. A hasonlóság létezik is, meg nem is. Tény, hogy Vučić – Orbán Viktorhoz hasonlóan – egyedül maradt talpon a hatalomért folytatott versenyfutásban, és pártja egyedül is többet kapott, mint a többi mozgalom és csoportosulás együttvéve. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szerbiai ellenzék darabokra hullott, több párt is bojkottálta a mostani választást. Vučić azonban gondosan ügyel arra, nehogy túlnyerje magát, hogy pártjának és a rá szavazóknak szilárd maradjon a politikai motivációja. Ezért máris célzott arra, hogy kétharmados győzelme ellenére koalícióban óhajt kormányozni, ebben partnere – ahogyan eddig is – a második helyezett szocialista párt lehet. A győztes haladók még azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy nemrégiben három százalékra szállították le a parlamenti bejutási küszöböt, ezért – e sorok írásakor újfent csak feltételezhetően – az Aleksandar Šapić volt vízilabdázó vezette lista is bejuthat a parlamentbe az albán, a magyar és a bosnyák kisebbség pártjai mellett.

Bár Szerbia gazdasága a nehézségek ellenére is szilárd, számos politikai akadály nehezíti az ország európai integrációját. Ezek közül különösen fontos Koszovó státusának rendezetlensége: bár a világ nagyrészt elismerte az albán többségű tartomány függetlenségét, Belgrádban még mindig Szerbia részének tekintik. Vučić az elmúlt években többször célzott arra, hogy hajlandó megszabadulni a terhes örökségtől, vélelmezhető, hogy a maradék helyi szerbek jogbiztonságáért és egyelőre nem sejthető feltételek teljesítéséért lemondana Koszovóról. Ebben a kérdésben egyébként a szerb társadalom erősen megosztott, de példátlan hatalmi koncentráció­ja révén Vučić valószínűleg képes lenne keresztülvinni akaratát. Mindenesetre elképzelhető, hogy hamarosan fordulat tanúi lehetünk, hiszen június 27-én Vučić az Egyesült Államokba utazik, hogy Donald Trump vendégeként Hashim Thaçi koszovói elnökkel tárgyaljon a jövőről.

A vasárnapi szerbiai választás jelentős sikerrel zárult a délvidéki magyarság számára is. A parlamenti mellett ugyanis önkormányzati és vajdasági tartományi választásokat is tartottak, és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a jelek szerint megőrizte vagy növelte támogatottságát. Az előzetes eredmények szerint az eddigi négy helyett kilenc magyar képviselő lesz majd a belgrádi törvényhozásban, erre huszonhét éve nem volt példa. Amint a szövetség elnöke, Pásztor István emlékeztetett, utoljára a rendszerváltozás után, egyetlen magyar pártként működő VMDK szerepelt ilyen sikeresen, de akkor még százezer magyarral több élt a Vajdaságban. A helyi magyarság számára különösen fontos helyeken, Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán, Topolyán és Kishegyesen jól szerepelt a VMSZ. A szövetség néhány évvel ezelőtt erősnek látszó riválist kapott a Magyar Mozgalom fellépésével, de – a szerbiai ellenzékhez hasonlóan – ez a kezdeményezés is széthullott, visszaszorult. A VMSZ hegemóniája termékenyen hatott a délvidéki magyarság mindennapjaira, a magyar párt a belgrádi és a budapesti kormánnyal is kiváló kapcsolatot ápol. Ennek köszönhetően a szerbiai fejlesztések, beruházások nem kerülik el a magyarlakta régiókat, és Magyarország közvetlenül, például helyi gazdákat célzó, több tízmilliárd forintos gazdaságfejlesztési csomaggal is segíti a délvidéki magyar közösséget.

A szerb, magyar és délvidéki magyar együttműködés szép példájaként a választási kampányban Orbán Viktor és Szijjártó Péter a VMSZ-nek kampányolt, de egyúttal támogatásáról biztosította Vučić elnök mozgalmát is. A szerb–magyar kormányközi kapcsolatok jelenleg zökkenőmentesek, történelmi léptékkel mérve is figyelemre méltóak. A következő nagy lépés, Szerbia uniós integrációja magyar érdek is, ebben pedig Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos személyében elkötelezett segítője akad déli szomszédunknak.