A tanulmány francia, olasz, spanyol és izraeli együttműködésben készült az EU megrendelésére – érdekes, hogy a németeket nem említik, bár ők elégítik ki a napelemek iránti európai kereslet hetven százalékát -, amely szerint belátható időn belül húsz eurócentről 5-7 eurócent értékre csökken a napáram kilowattóránkénti ára. A csökkenést a kutatóintézet két új technológia bevezetésére alapozta. Az egyik a gőzturbinás naperőmű, amely hatszáz fokos vízgőzt termel, s ez hajtja a turbinákat, s ezeket 2007-2008-ban kezdik működtetni Spanyolországban. A másik újdonság magyar vonatkozású, bár elsősorban az Amerikában elterjedt naperőművek számára jelent hatékonyságnövelő megoldást. Lényege, hogy az eddigi tükörrendszeren alapuló napelemekben a keletkező hőt sóoldat tárolta, de a magyar kutató a hőtároló folyadékot egy olajipari melléktermékre cserélte, amivel az energianyerés hatásfoka az eddigi húsz százalékról 30-40 százalékra nő, az egységnyi idő alatt termelt áram pedig másfél-kétszeresére növelhető. Ráadásul nem korrodálja a fémcsöveket és -tartályokat. Ezt a módszert nemcsak áramtermelésre, hanem egyéb napenergiás alkalmazásokra is használni lehet, így öntözőművek működtetésére vagy tengervíz-desztillálásra. Ez utóbbi során ívóvíz nyerhető, s ez oly mértékben olcsó, hogy a találmány tulajdonosai ingyenesen felajánlották a technológiát a szökőár sújtotta országoknak, ugyanis ez a megoldás bizonyult a legolcsóbbnak az ivóvízellátás megoldására.

Jelenleg azonban a napenergia felhasználása igencsak gyérnek mondható, annak ellenére, hogy maga a nap energiája kimeríthetetlen. A világon termelt összes energiának kevesebb mint egy százaléka származik a napból, de az Európai Megújuló Energia Tanács előrejelzése szerint 2030-ra a részesedés elérheti a nyolc százalékot is. Egyelőre azonban a készülékek ára akadályozza az elterjedést, többek között az egyre jobban emelkedő szilíciumárak. A szilícium 2000-ben 9 dollárba került kilogrammonként, tavaly már 25 dollár volt, e hónapban pedig elérte a hatvan dollárt. Ez pedig jelentősen lefékezte az 1997 óta évi 30-40 százalékkal bővülő iparágat. Nem maga az anyag drága – hiszen a földkéreg leggyakoribb eleméről van szó -, hanem a csúcstechnológia által megkövetelt mértékű tisztítása. S a napelemek gyártási költségének nyolcvan százalékát az alapanyagok teszik ki. A napelem egyelőre csak akkor éri meg – mind a gyártónak, mind a vásárlónak -, ha a kormányok támogatják. Japán és Németország például kifejezett támogató, ez utóbbinál már tavaly üzembe helyeztek egy 5 megawatt teljesítményű napenergia-erőművet. A világ legnagyobb napelemcella-gyártója, a Sharp is német cég.

A napenergia felhasználása igencsak sokrétű, nemrégiben például egy német feltaláló szolár főzőedényt készített, amelynek parabolaszerű antennái összegyűjtik a napsugarakat és a másfél méteres átmérőjű fémedény aljára vetítik. A készülék mintegy hatszáz kilowatt energiát termel, és nagy előnye, hogy kiváltja a fatüzelést, ami jelentősen környezetszennyező, s a világ népességének a fele még ma is fából rakott tűzön főzi az ételét. Az indiai kormány például úgy próbálja terjeszteni a találmányt, hogy százeurós árának felét kifizeti.

– Mivel az Európai Unió direktívája célként tűzi ki 2010-re a megújuló energiaforrások 12 százalékos részarányának biztosítását a teljes energiafelhasználásban és 22 százalékos részarányát a villamos energia ellátásban, az MTA megújuló energetikai technológiával foglalkozó albizottsága felmérést végzett e kérdésben – állítja dr. Imre László, a Magyar Napenergia Társaság elnöke. – Ennek eredménye szerint hazánk napenergia adta lehetőségei az ország 2003. évi teljes energia-felhasználásának kétszeresét adják.

Magyarországon az évi 200-210 napsütéses napon egy kollektor ötven Celsius-fokos meleg vizet is képes előállítani, és a további száz napon – szűrt fénnyel – 30-35 fokosat. A szegedi kórházat például nemsokára szerelik fel nyolcszáz négyzetméternyi napkollektorral, ami az intézmény használati melegvíz-igényének hetven százalékát fogja biztosítani. A részben uniós forrásból megvalósuló, 367 millió forintos beruházás nyomán mintegy harminc százalékkal csökkennek a kórház energetikai kiadásai. A fővárosi önkormányzat pedig további napkollektorok használatát fontolgatja, miután 2003-ban ilyen készülékkel szerelte fel a Pest megyei Tordason lévő értelmi fogyatékosok otthonát. A hatvannégy négyzetméteres kollektor 7,5 millió forintba került, ám azóta az otthon hatvan százalékot spórolt a melegvíz-költségein. Magánházaknál inkább csak a medence vizének fűtésére használják, hiszen alapvetően drága a készülék.

Ritka azonban Magyarországon, hogy villamos áram termelésére használják a napenergiát. Bár alkalmazzák egy-két helyen, így például napelemmel működnek az autópályák melletti segélykérő telefonok, a meteorológiai állomások műszerei. A Mol pedig tavalyelőtt helyezett üzembe egy napenergiával működő töltőállomást. Magánházaknál inkább csak ott használják, ahol ez végül is egyszerűbb megoldás, így például villamos vezetékektől távoli hétvégi házakon. Ugyanakkor hazánknak a következő öt évben a megújuló energia arányát a teljes enregiatermelésen belül 5-6 százalékra kell emelnie a mostani 3,6 százalékról, s ezen belül az alternatív villamos energia 0,8 százalékos részarányát 2,8 százalékponttal kell növelni. Viszont most nincs támogatás a napkollektorokra – korábban a Széchenyi Terv keretében több beruházás is megvalósult -, sőt a napkollektorokra vonatkozó áfa tavaly 12 százalékról 25 százalékra emelkedett. Jelenleg az Európai Unió Keretprogramjain lehet pályázni támogatásra.