Az USA globális háborúja manipulált génekkel a bűnös népek ellen

A génmanipulált élelmiszerek terjesztése éppúgy emberiség elleni bűntett, mint amilyenekről a nürnbergi perekben ítélkeztek, és a nemzetközi jog alapján ugyanazzal a határozottsággal kellene fellépni a mai tettesekkel szemben is – mondta a Demokratának a Mut zur Ethik (Az etika bátorsága) XIII. konferenciáján, az ausztriai Feldkirchben elmondott előadása után a Texasban született és Németországban élő jogász-közgazdász, William Engdahl, aki A háború évszázada című, a kőolajnak a világpolitikában játszott szerepéről írt munkája után nemrég fejezte be második könyvét A pusztítás vetőmagja: a gén-genocídiumok világpolitikája címmel.

– Milyen termést hozott Irakban a „demokrácia vetőmagja”?

– Irak gazdasági és politikai életének ellenőrzését a Pentagon ragadta magához. A 2003 májusában az amerikai kormány által hivatalba ültetett Paul Bremer a Szövetséges Erők Ideiglenes Hatóságának vezetőjeként kiadott kereken száz törvényt, amelyek 2004 áprilisában léptek érvénybe és megváltoztatásukhoz a majdani iraki kormánynak sem lesz hatalma. Szó szerinti parancsokról van szó, amelyeknek Irak gazdaságát az USA által elrendelt „szabad piaci modell” képére kell átalakítaniuk. A Világbank volt vezető közgazdásza, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint ez a sokkterápiának még annál is kíméletlenebb formája, mint amit a volt Szovjetunióban alkalmaztak.

– Mondana rá példát?

– Az USA Irak elleni második háborújának éve, 2003 már a harmadik aszályos esztendő volt… Az élelmiszerek szállítását azonban az USA kivette az ENSZ kezéből. Mezopotámia, a Tigris és az Eufrátesz közötti termékeny völgy az emberi kultúra bölcsője, legalább tízezer éves földműveléssel. Az évezredek során kifinomult eljárásokkal kinemesített nagy ellenálló-képességű gabonafajták vetőmagjait Abu Gharib városában őrizték egy állami fenntartású vetőmagbankban, ahová a parasztok szükség esetén bármikor fordulhattak vetőmagért. A bombatámadások és az amerikai megszállás után az emberiségnek ez a felbecsülhetetlen értékű és pótolhatatlan kincse nyomtalanul eltűnt: Irakban senki nem tud a hollétéről, leszámítva esetleg néhány amerikait, akik talán mégis… Washington legfontosabb mezőgazdasági képviselője Irakban ekkor Daniel Amstutz, az amerikai mezőgazdasági minisztérium korábbi tisztviselője és a Cargill Corporation gabonaóriás egykori alelnöke volt. A 81. számú parancs különleges részleteit a Monsanto Corporation dolgozta ki az USA számára; a Monsanto a világ vezető GM-vetőmag- és -gabonaszállítója. A 81. számú parancs Irakot a „világpiacra termelő agrárbiznisz” irányába állította és élelmiszereinek jövőjét globális multinacionális magáncégeknek játszotta át, amivel az USA a legelemibb jogok egyikét, az élelmezés függetlenségéhez való jogot tapossa lábbal. Mellesleg az országot olyan vegyipari óriáscégek, mint a Du Pont és a DOW ellenőrzése alatt az úgynevezett élelmiszerfejlesztés hatalmas kísérleti helyszínévé alakították.

– Talán fel szeretnék hizlalni a sokat szenvedett iraki népet?

– Aligha. Az, hogy az „agrárbiznisz” beindításával az éhező irakiak élelmiszerszükségletét génmanipulált gabonával is fedezni lehet, a tervnek csupán mellékterméke. A bevitt, mindössze hatféle vetőmag közül három ugyanis olyan búzafajtáké, amiknek lisztje kifőzni való tészták készítésére alkalmas, ezek pedig Irakban ismeretlen ételek. Kérdés, vajon a világ mely részén élő gyanútlan fogyasztóknak szánja az USA az olcsó iraki munkaerővel megtermelt génmanipulált gabonák lisztjéből készített tésztaféléket?

– Miként az argentin szóját?

– Valahogy úgy. Argentína az 1970-es években a világ egyik legmagasabb életszínvonalú országa volt, főként családi gazdaságokon alapuló, sokszínű mezőgazdasággal. Az 1980-as évek adósságválságával kezdetét vette a hanyatlás. 1989-től 1999-ig tartó elnöksége alatt Carlos Menem azzal az érveléssel, hogy a külföldi adósságok törlesztéséhez nagy tömegű szója exportálására van szükség, a virágzó mezőgazdaságot iparszerűen működő monokultúrává torzíttatta. 1991-ben a legnagyobb titokban létrehozta a Biotechnológiai Felügyelő Bizottságot az akkor még alig ismert génmanipulált növények – búza, kukorica, napraforgó, gyapot, szója – tömegtermelésének kikísérletezésére. A bizottság tagjait nagy multinacionális cégek, a Monsanto, a Syngenta, a Dow AgroSciences állították ki. A kísérletek eredményeiből soha semmit nyilvánosságra nem hoztak. A velejéig korrupt Menem a közvélemény, sőt a parlament tudta nélkül 1996-ban kizárólagos jogot adott a világon piacvezető Monsantonak az állati takarmányként elterjedt szójabab vetőmagjainak behozatalára. A szójatermesztés elterjesztését követően az előző évek pusztító gazdasági válságában óriási területeket kaparintottak meg jóformán centekért a dollármilliókkal bűvészkedő külföldi „befektetők”, mint a Cargill, a Seaboard Corporation és egyéb spekulánsok, akik a földjeiket eladni nem akaró parasztokat a legdurvább erőszakkal űzték el százezerszámra, a makacskodókat pedig egyszerűen megölették. 2001-ben Argentínában a legnagyobb földbirtoka Adeco Agropecuaria nevű cégével az amerikai útlevéllel New Yorkban élő milliárdos spekulánsak, George Sorosnak volt.

– George Soros, mint nagygazda…

– Argentínát a világ legnagyobb GM-szóját termelő területévé tették: a Monsanto megjelenése után nyolc évvel, 2004-ben már 14 millió hektáron folyt szójatermelés, és ez mind génmanipulált szója! A területek egy része az őserdők kíméletlen kiirtásával keletkezett.

– A monokultúra nem árt a földeknek?

– De igen. Walter Pengue neves mezőgazdasági környezetvédő, a GM-szóják szakértője szerint, ha ez így megy tovább, 50 éven belül a föld az égvilágon semmit nem lesz képes megteremni, amihez csak annyit fűzök hozzá, még ennél is hamarabb kell számolnunk a legsúlyosabb éghajlati eredetű természeti csapásokkal.

– Félelmetes távlatok…

– Argentínában 2004-ben a termőterületek 48 százalékán folyt szójatermelés, ennek 97 százaléka a Monsanto GM-szójája volt. A legelők művelés alá vonásával a tejtermelők száma 1988 és 2003 között a felére csökkent, így Argentína történelmében először tejbehozatalra szorult, a hazainál jóval magasabb áron. Rohamosan terjed a szegénység és az alultápláltság. 1970-ben a lakosság csupán 5 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, 1998-ban már 30 százaléka, 2002-ben pedig már 51 százalék! Argentína 2002-ben a korábbinál is súlyosabb gazdasági válságba zuhant, és mivel a szója megfojtotta az élelmiszer-termelést, szó szerint éhínség tört ki.

– Lehet, hogy az éhező argentin parasztoknak is szükségük lesz a spermaölő GM-kukoricára, hogy ne szülessenek éhhalálra ítélt csecsemők… Ez horror vagy valóság?

– Valóság. Az Ecipycite Pharmaceutical nevű kis biotechnológiai magáncég vezetője, Mitch Hein 2001 szeptemberében San Diegóban sajtótájékoztatón bejelentette, génmanipulációval sikeresen kifejlesztettek egy fogamzásgátló kukoricát. Ehhez a ritka, úgynevezett immunterméketlenségben szenvedő nőkből nyertek ki antitesteket, majd az antitestekből elkülönített géneket vitték be hétköznapi kukoricanövényekbe, amiket így spermaölővé tettek. 2002 októberében a CBS-News arról adott hírt, hogy az USA mezőgazdasági minisztériuma országszerte pénzel szántóföldi kísérleteket gyógyszeripari alapanyagul szolgáló növények termesztésére. Köztük volt az Epicyte spermaölő kukoricájának támogatása is. Az Epicyte úgy mutatta be génmanipulált, spermaölő kukoricáját, mint hozzájárulást a világ túlnépesedési gondjának megoldásához. A kereskedelmi hasznosítás 2006-ra vagy 2007-re várható…

– 2006-ot írunk…

– Az USA nagyhatalmú, „elit” körei elsőrangú fontosságú stratégiai célnak tekintik a GM-vetőmagok bevitelét az emberi táplálékláncba. Ezekbe a körökbe tartozik a Rockefeller, a Ford és egyéb, a leggazdagabb családok vagyonával összefonódott alapítványok mellett az USA több minisztériuma, a Nemzetbiztonsági Tanács, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az USA más hatóságainak vezető politikai körei, beleértve az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO) és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is. A népesség számának csökkentése és a GM-növények elterjesztése ugyanannak az átfogó stratégiának a részei. Néhány bátor ember az USA-ban és külföldön, elsősorban a katolikus egyház és kisebbségi szervezetek tagjai ki merték mondani: ez genocídium.

– Magyarul, népirtás.

– Tulajdonképpen a Rockefeller Alapítványnak az 1930-as években megkezdett politikája folytatásáról van szó. Akkor a nácik „fajnemesítését” pénzelték. A kíméletlen rasszista Churchill 1925-ben írt a biológiai hadviselés lehetőségéről, „módszeresen kiváltott és célzatosan bevetett járványokról emberek és állatok ellen (…) lisztharmatról növények tönkretételére, anthraxról lovak és más állatok megölésére”. Ted Turner, a CNN megalapítója alapítványa egymilliárd dollárt adott az ENSZ-nek a „népességellenőrzés” céljára, s ő 1996-ban azt magyarázta, az lenne az ideális, ha a világ népessége nem lenne több 225 milliónál.

– Túl sokan vagyunk… szűk az élettér… ismerős logika.

– A Sunshine Projekt egy, a biológiai fegyverek gyártásának és géntechnikai manipulációk felderítésével foglalkozó kutatási szervezet arról tájékoztatott, hogy „kutatók az USA-ban, Nagy-Britanniában, Oroszországban és Németországban géntechnikailag manipulált biológiai fegyver-hatóanyagokkal rendelkeznek és új halálos hatásmódokat fejlesztettek ki. (…) A génmanipulációt fel lehet használni a klasszikus biológiai fegyvertár bővítésére (…).” Az 1980-as években, amikor a Rockefeller Alapítvány belefogott a génforradalom első lépését jelentő nagy tervébe a génmanipulált rizs kifejlesztésére, észrevétlenül a Pentagon is elkezdte a biotechnológia hadi alkalmazását.

– Hátborzongató…

– Ez semmi. A British Medical Association, a Brit Orvosi Társaság egy 2004-es tanulmánya – utalással a haladásra a „genetikai fegyvertechnológia” terén – arra a megállapításra jutott, a világ már csak néhány évre van „olyan szörnyű biológiai fegyverektől, amik képesek arra, hogy csak azokat az embereket ölik meg, akik egy adott népcsoporthoz tartoznak”.

– Géntechnológiával irtják majd ki a „bűnös népeket”?

– Mindenkinek csak ajánlhatom, vegye kezébe az ENSZ-nek A népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményét. A II. cikkben meghatározásként olvasható: „A jelen egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: a) a csoport tagjainak megölése; b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása; c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása”.

– Helyben vagyunk.

– A IV. cikk így szól: „A népirtást vagy a III. cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövető személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek.” Ha a nürnbergi pereket vagy a hivatkozott egyezményt vesszük alapul, a géntechnikailag megváltoztatott gabona vagy GM-élelmiszerek terjesztését emberiség elleni bűntettnek tekinthetjük. Pereket kell indítanunk azon kormányok, tudósok és magánvállalatok ellen, akik részt vesznek abban, hogy ránk erőltessék a génmanipulált mezőgazdaságot. Követelnünk kell a nemzetközi jog érvényesítését a népirtás megakadályozására, amíg nem késő…

Kádár István