Az EU szabályozná a roamingtarifákat

50 forinttól 3000-ig. Meglehetősen különböző, mennyit kell fizetnünk külföldi tartózkodásunk alatt egyetlen percnyi mobilozásért – akár még az adott országon belül is különböző díjat fizetve. Az Európai Bizottság szerint a szolgáltatások szabad áramlását sértik a mobilszolgáltatók aránytalanul eltérő, sokszor túlzottan magas roamingszolgáltatási díjai. A bizottság még idén szeretné szabályozni a kérdést, és akár kötelező árcsökkentő szabályozást is kilátásba helyezett.

Sokan jártunk már úgy: csak kapkodtuk a levegőt, amikor néhány napos külföldi tartózkodásunk után megjött a telefonszámla. Hiszen a külföldön lebonyolított hívások többszörösébe kerülnek a hazai percíjaknak, sőt még annál is sokkal drágábbak, mintha külföldre indítunk hívást itthoni mobiltelefonunkról. Az Európai Unió országaiból általában 240-300 forintos percdíjért szólhatunk haza saját mobilunkról – kétszer-háromszor annyiért, mintha keresnénk egy telefonfülkét, és onnan bonyolítanánk le a hívást. A legolcsóbbak között szereplő horvát tengerpartról 190 forintot kell fizetni egyetlen perc mobilozásért, 130 forintot pedig akkor, ha fogadjuk az otthoniak hívását. A lista másik végét jelentő Oroszországból pedig 450-1100 forintba kerül egyetlen percnyi beszélgetés.

Roamingszolgáltatásnak nevezik a mobiltelefonok világában, amikor egy készüléket a tulajdonos külföldön használ azáltal, hogy az ottani helyi telefonhálózatot veszi igénybe, ellenben itthon fizet saját szolgáltatójának. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a mobilszolgáltatók szerződést kötnek a külföldi telefontársaságokkal az előfizetők kölcsönös kiszolgálásáról. Ezektől a szerződésektől függ, hogy mennyit kell egy külföldi tartózkodás alatt fizetni a beszélgetésekért vagy sms-ekért.

Azok a szolgáltatók, amelyek egy nemzetközi cég részei, mint például a T-Mobile vagy a Vodafone, könnyebb helyzetben vannak, hiszen vállalaton belül el tudják intézni a kérdést. Ezért is ajánlhat a Vodafone olyan kecsegtető lehetőséget, hogy azokban az országokban, ahol szintén működik a cég hálózata, nem emelkedik semmilyen pluszköltséggel a telefonálás percdíja. A roamingolónak hívásonként csupán egyeurós (250 forintos) kapcsolási díjat kell fizetnie, s onnantól hazai tarifát fizet tetszés szerinti időtartamra – a hívásfogadásra pedig egyáltalán nem számítanak fel pluszköltséget a kapcsolási díjon felül. Az ajánlat csábító, hiszen a kapcsolási díj – más hálózattal öszszehasonlítva – egyetlen perc beszélgetés díjával egyenlő.

A többi mobilos cég kevésbé kiterjedt hálózata miatt egyelőre nem tudja felvenni a kesztyűt. Marchart Pál, a Vodafone Magyarország Rt. távközlés-szabályozási igazgatójának elmondása szerint ugyanis a roamingdíjak meglehetős bonyolult elszámolási rendszeren keresztül, számos közvetítő szolgáltató figyelembevételével alakulnak ki. A két végpontot jelentő hálózati szolgáltató mellett ugyanis operátorok és a díjelszámoló házak is dolgoznak az összeköttetés megteremtésén, akik mind felszámolják a saját hasznukat.

Elgondolkodtató, ugyanakkor mégis a különbség: egy tízperces, külföldről lebonyolított hívás a Vodafonnál – minden díjat összeadva – 600 forintba kerül, más szolgáltatónál pedig 2400-3000 forintba. A cégnél egyébként úgy magyarázzák, hogy az árengedmény megtérül: megnőtt a hálózatot igénybe vevők száma, és lényegesen hoszszabbak a beszélgetések is. Másrészt az Európai Bizottság okkal érzi úgy: az óriási árkülönbség láttán legalábbis felmerül a túlzott haszon gyanúja.

A bizottság nemrég az interneten jelentetett meg egy roamingdíjakat összehasonlító táblázatot. A helyzet áttekinthetetlenségét jól példázza, hogy a táblázatban számos mező kitöltetlen maradt; ezekhez még az Európai Bizottságnak sincs adata. Általánosságban elmondható azonban, hogy az árak nagyon különbözőek: 0,2 eurótól egészen 13 euróig terjednek, ami több mint 3000 forintos eltérést jelent. Az eltéréseket azzal magyarázzák, hogy azok az országok, ahova kevesebb turista érkezik, magasabban tartják az árakat, hiszen csak így éri meg az ottani társaságoknak. Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője a Demokratának elmondta: korábban volt már kísérlet a roamingtarifák összhangba hozására, melyben tíz EU-tagország hírközlési hatósága, köztük a NHH is részt vett, de eredmény nem született.

Vivien Reding, a távközlési piacért felelős biztos szerint semmilyen technológiai feltétel vagy pluszköltség nem indokolja a díjtöbbletet, ezért amennyiben a szolgáltatók nem tudnak megegyezni egymás között, akkor az EU legkésőbb 2007-re olyan rendelkezést fog hozni, amely kötelező érvényű lesz, és szigorúan szabályozza majd a roaming-díjszabásokat.

A nehezen áttekinthető állapotok miatt Márton György szerint mindenképpen érdemes egy külföldi út előtt mobiltársaságunknál érdeklődni a roaming-díjszabásról. Elképzelhető ugyanis, hogy több kinti szolgáltatóval is szerződésben áll az adott hazai szolgáltató, melyek azonban eltérő tarifákat számlázhatnak. Nem biztos tehát, hogy számunkra az a legkedvezőbb hálózat, amelyet telefonunk – a legnagyobb térerőt alapul véve – automatikusan kiválaszt. Sokat megtakaríthatunk azzal, ha tudatosan választunk telefonos hálózatot külföldi tartózkodásunk idejére.

Balázs Attila