Hat arab országban (Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Marokkóban, Libanonban és Jordániában) végzett közvélemény-kutatást a Marylandi egyetem és a Zogby International. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az arab ország lakosainak véleményét a térség legfontosabb politikai-gazdasági kérdéseiről.

Pozitívan várakozással tekintenek Obamára

A kutatásban résztvevő arab országok polgárainak 60 százalék pozitív véleménnyel van Barack Obamáról az Egyesült Államok új elnökéről. A legpozitívabban Szaúd-Arábiában tekintenek Obamára, ahol megkérdezettek 79 százaléka van jó véleménnyel az elnökről. A legkritikusabbak Jordániában, ahol csupán a lakosság 28 százaléka vélekedik ugyanígy – írja a brookings.edu.

Obama eddigi Közel-Kelet politikáját a megkérdezettek 59 százaléka reménytelinek értékelte, ugyanakkor az Egyesült Államok megítélése nem sokat javult a tavalyi évhez képest. A megkérdezett 22 százalékánál pozitív csupán az USA megítélése (tavaly 20 százaléknyian vélekedtek így), és csupán a megkérdezettek 38 százaléka bízik meg az amerikaiakban.

Irak – jelentősen csökkent a kritikusok aránya

Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka véli úgy, hogy a háború után jobb lett a helyzet Irakban, míg 28 százalékuk szerint körülbelül ugyanolyan a helyzet, mint a háborút megelőzően. Még mindig nagyon magas, 62 százalék azok aránya, akik szerint a helyzet rosszabb lett az országban az amerikai beavatkozást megelőző időszakhoz képest. Az iraki helyzetről alkotott vélemény ugyanakkor sokat javult a tavalyihoz képest, hiszen 2008-ban még a megkérdezettek 87 százaléka vélekedett úgy, hogy a helyzet rosszabbodott az országban

Arab-izraeli konfliktus

Minden harmadik válaszadó számára a palesztin kérdés a legfontosabb a térség megoldandó problémái közül. A megkérdezettek fele szerint azonban soha sem lesz béke az izraeliek és a palesztinok között. Azok aránya, akik szerint a konfliktus 5 éven belül rendeződhet mindössze 6 százaléka, ami komoly visszaesés a tavalyi 16 százalékhoz képest.

Irán

Az arab országok lakóinak többsége (53 százalék) szerint Irán nem békés céllal folytatja nukleáris kutatásait, ugyanakkor 57 százalékuk szerint a nemzetközi nyomás ellenére az országnak joga van folytatnia a programot. Érdekes, hogy a program elfogadóinak aránya jelentősen, 9 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest.

A megkérdezettek 44 százaléka szerint a közel-keleti térségre negatív hatással lehet, ha Iránról bebizonyosodik, hogy atomfegyvert birtokol. Ez jóval magasabb arány, mint a tavaly mért, amikor a megkérdezettek 31 százaléka vélekedett csak így.

Identitás

Az arab országok lakosainak 33 százalékának legfontosabb identitása saját állampolgársága, 34 százalékának a moszlim vallása, míg a megkérdezettek 32 százaléka arabságát tartotta elsődleges identitásának. Az eredmények azt mutatják, hogy 1 év alatt lényegesen megnőtt azoknak az aránya, akik arabságukat, illetve moszlim vallásukat tekintik elsődleges identitásuknak, hiszen 2008-ban csak 22, illetve 26 százalék gondolta így.

Gazdaság

A kutatásban résztvevők 58 százaléka szerint a meggyengült amerikai gazdaság negatív hatással van családjuk anyagi helyzetére. Ennek megfelelően a megkérdezettek közel fele, 46 százaléka rosszabb anyagi helyzetben érzi magát, mint egy évvel ezelőtt. Sőt a válaszadóknak 37 százaléka további romlást jósol az idei évre.

Média

Az arab országokban az internet használat még messze nem része az emberek mindennapjainak. Mindössze a megkérdezettek 23 százaléka számolt be arról, hogy szinte mindennap használja a világhálót. Nem csökkent lényegesen azok száma, akik soha nem élnek az Internet adta lehetőségekkel. Míg 1 éve 38, idén 36 százalékra tehető azok aránya, akik soha nem használják a világhálót.

(Forrás: ELTE TáTK hírlevél)