Mindent bevallott péntek este az 1+1 ukrán televízió Moszejcsuk+ című adásában David Arahamija, az ukrán kormánypárt, a Nép szolgája (Szluha narodu) frakcióvezetője: egyértelműen beszélt az orosz-ukrán béketárgyalások megszakadásáról, a béke áráról, a Nyugat beavatkozásáról és a 2024-es ukrajnai választásokról is.

Hirdetés

Natalija Moszejcsuk műsorvezető megkérdezte Arahamijától, hogy miért szakadtak meg a Belaruszban, majd a törökországi Isztambulban zajló béketárgyalások 2022 tavaszán, azaz a háború elején. A frakcióvezető erre elismerte:

azért, mert Ukrajna nem fogadta el Oroszország egyetlen békefeltételét, jelesül azt, hogy az ország maradjon semleges, és ne csatlakozzon a NATO-hoz.

„Oroszország célja az volt, hogy rábírjon minket a semlegesség elfogadására. Ez volt a számukra a fő: hajlandók lettek volna befejezni a háborút, ha elfogadjuk a semlegességet úgy, ahogy azt egykor Finnország tette. És ha kötelezettséget vállalunk arra, hogy nem fogunk belépni a NATO-ba” – mondta Arahamija. A műsorvezető hitetlenkedő kérdésére, hogy valóban ez volt-e az egyetlen pont, a frakcióvezető megerősítette: valóban ez volt Oroszország egyetlen komoly feltétele, a többi súlytalan „politikai-kozmetikai” ügy volt a „nácimentesítésről” és egyebekről.

Korábban írtuk

Moszejcsuk feltette a kérdést: miért nem fogadta el Ukrajna ezt az ajánlatot? Arahamija ezt hosszú csend után azzal magyarázta: egyrészt azért, mert ehhez meg kellett volna változtatni az alkotmányt, amelyben az szerepel, hogy Ukrajna NATO-tagságra törekszik, másrészt pedig azért, mert nem bíztak abban, hogy az oroszok ezt követően nem támadják meg őket újra. A legizgalmasabb azonban Arahamija harmadik pontja, amelyben megerősíti a Gerhard Schröder német exkancellár által október végén elmondottakat. Ukrajna harmadik oka arra, hogy ezt az egyetlen feltételt ne fogadja el, szerinte ugyanis az volt, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök megérkezett Kijevbe, és kiadta az ukázt, hogy „nem fogunk velük semmit aláírni, hanem harcolunk”.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Mandiner honlapján olvashatnak.