Az orosz–ukrán háború közvetlen és közvetett hatásait már hetek óta érzékelik az európai polgárok. Ukrajnából százezrek menekülnek nyugatabbra a biztonság reményében, de a háború okozta károk nemcsak a lelkekben, hanem a gazdaságban is jelen vannak. Gyengülő valuták, dráguló nyersanyag és infláció sújtja a kontinens majdnem valamennyi országát.

Hirdetés

Az Oroszországgal szemben meghozott gazdasági szankciók ugyanis kétélű fegyverek, így azokat a lehető legnagyobb körültekintés mellett kell meghozni, amennyiben nem akarjuk, hogy saját magunk fizessük meg a háború költségeit.

Erre jó példa az energiaszektor területe, hiszen Európa számos országa jelentős mértékben kitett az orosz gáz- és olajimportnak.

Ettől a kitettségtől – földrajzi és technológiai okokból kifolyólag – csak súlyos veszteségek és pénzügyi terhek árán szabadulhatna meg a kontinens.

Korábban írtuk

Mindez felveti a következő kérdést:megéri-e olyan szankciókat róni Oroszországra, amivel leginkább magunknak ártunk?

A válasz Brüsszelben igen, de jobb helyeken nem. Utóbbiak táborát erősíti hazánk is, amely képes felismerni az elviselhető és az egyenesen káros hatásokkal járó szankciók közötti nem éppen elhanyagolható különbséget.

A további részletekről IDE kattintva az Origo honlapján olvashat.