A román elit ismét magyarellenes húrokon játszik

Az elmúlt hónapokban Romániában ismét felerősödtek a magyarellenes indulatok, elég csak az erdélyi Wass Albert-szobrok körüli újabb hisztériára gondolni, vagy arra, hogy a bukaresti parlament hosszú hónapok óta nem fogadja el azt az egyébként több sebből vérző kisebbségi törvényt, amelyet a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség dolgozott ki. Nemrégiben Bukarestben kormánypárti és ellenzéki támadás is indult az egyébként rendkívül mérsékeltnek számító, sőt az erdélyi magyar polgári oldal által megalkuvónak, mi több, labancnak nevezett Frunda György RMDSZ-szenátor ellen, aki az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének tagjaként elérte, hogy az európai szervezet ajánlást fogadjon el a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak elismerése érdekében. Ám mindezzel nincs vége, hiszen a román sovinizmus egy, a csángókról készített magyar film és a kolozsvári magyar egyetemi törekvések miatt is fortyog.

Vitézy Zsófia Made in Romania című filmjét a moldvai Pusztinában forgatta. Pusztina talán a legerősebb öntudatú csángó település, nem véletlen, hogy a magyar nyelvű miséért itt küzdenek a legkitartóbban. És nem mellékesen ez az egyik legszebb magyar falu, ahonnan a Kárpátok keleti oldalát lehet látni.

– Úgy éreztem, akkor lehet a leghitelesebb a munkám, ha a falubéli gyerekeket kérem meg arra, forgassák le a filmet saját magukról – hangsúlyozta a rendezőnő, aki egyúttal a Reform hetilap főszerkesztője. – Olyan gyerekekkel dolgoztam, akik járnak magyarórákra. Emlékeztetnék arra, hogy magyaróra csak néhány éve hallgatható fakultatív jelleggel egy tucatnyi moldvai faluban, holott azon a vidéken sokkal több olyan település van, ahol jelentős számban beszélik a magyar nyelv valamely archaikus formáját. Olyan filmet szerettem volna készíteni, amely elsősorban az érzelmekre hat. Megrázó, ahogy egy kisgyerek arról beszél, hogy ő magyar vagy sem, de az is, ahogy az általános szegénység közepette a vágyaikat ecsetelik. Arra törekedtem, hogy maguk a gyerekek beszéljenek a saját életükről, hogy végre tisztán láthassunk. Úgyhogy a Made in Romania a pusztinaiak sokrétű problémáiról szól: a magyar oktatás ügyéről, a magyar miséről, a szegénységről és a külföldön munkát vállaló férfiak miatt szétszakított családokról.

Csángóellenes fellépés

Vitézy Zsófia elmondta, hogy az Európai Unióban lehet jövője a moldvai csángó magyar közösségnek, hiszen a kontinensen számos kisebb népcsoport létezik, amelyek jelentős uniós pályázati pénzeket tudnak szerezni a népművészetük ápolására vagy éppen saját újságaik kiadására. Ezért is érdemes az unió illetékeseinek figyelmét ráirányítani a csángókra. Ugyanakkor a román politikusok nagy részének ez egyáltalán nincs ínyére, nem véletlen, hogy néhány héttel ezelőtt, a Made in Romania brüsszeli bemutatóján az ottani román lobbi emberei hevesen kikeltek a film készítői ellen.

– Schöpflin György professzor, fideszes EP-képviselő meghívására és szervezésében mutathattam be a filmemet az Európai Parlamentben – magyarázza a rendezőnő. – A kint tartózkodó román EP-megfigyelők és lobbisták először megpróbálták megakadályozni a vetítést, elmentek magas beosztású európai politikusokhoz, hogy betiltassák a filmet, ám Schöpflin professzor úrék ezt nem hagyták. A filmre invitáló plakátokat a román aktivisták letépkedték az Európai Parlament folyosóin, röpiratokat terjesztettek, amelyeken nem túl európai hangvételű ellenvetésüknek adtak hangot. Többek között vitatták a kérdéssel foglalkozó etnográfusok megalapozott véleményét, miszerint Moldvában körülbelül 60 ezer csángó beszél még magyarul. Ezt rosszindulatú túlzásnak titulálták az akciózó románok, ráadásul olyan képtelenséget állítottak többek között, mint hogy a magyar nyelvű oktatást minden szinten biztosítják Moldvában. Érdekes módon több román európai parlamenti megfigyelő végig se nézte a filmet, de a vetítés után bevonultak, a beszélgetést sikeresen obstruálták és megpróbálták politikai síkra terelni. A román megfigyelők ugyanazokat a kötekedő kérdéseket tették fel egymás után jó sokszor, és egyúttal azt hangoztatták, hogy az általunk készített háttéranyagban foglaltak egyszerűen hazugságok. Megvádoltak például azzal, hogy mi vittük Pusztinára a gyerekeket, azért beszélnek olyan jól magyarul. Tudni kell, hogy a film brüsszeli bemutatóján rengeteg román újságíró is megjelent, így nem csoda, hogy egy hétig hevesen támadtak minket a román lapokban. Ezek a cikkek egytől egyig negatív hangvételűek voltak, amin azért nem lepődtünk meg, mert több újságíró már azelőtt rosszakat írt a filmről, hogy megtekintette volna azt. A filmet követő beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy a román képviselő uraknak és egyáltalán a román közigazgatásnak csupán egyetlen egy problémája van a csángókkal: az, hogy léteznek. Ezt egyszerűen képtelenek elismerni. Mindenről lehet tárgyalni, még arról is, hogy legyen magyar nyelvű oktatás, még arról is hajlandók értekezni, hogy ezek a moldvai emberek beszélnek magyarul, de azt, hogy a csángó magyar kisebbség létezik, nem hajlandók elfogadni.

Irracionális félelem

Felvetésünkre, miszerint a 60 ezer magyarul beszélő csángó vajon miért okoz fejfájást a többmilliós Moldvában, Vitézy Zsófia úgy vélekedett, hogy teljesen irracionális a románság félelme. Schöpflin György profeszszor Brüsszelben mindezt azzal magyarázta, hogy a román nemzetállam intézményrendszere nem erősödött meg annyira, hogy feldolgozza azt a tényt, hogy kisebbségek is élnek az országban. Bukarest hiába próbálta sok évtizeden át a közigazgatás segítségével kiiktatni a kisebbségi kérdést, ez nem sikerült, ami végső soron a román nemzetállami politika csődje. A rendezőnő szerint a románságnak fel kell ismernie, hogy túl kell lépnie az idejét múlt beidegződéseken. Vitézy Zsófia, hogy segítsen mindebben, filmjét szívesen bemutatja nemzetközi fesztiválokon, úgyhogy nevezni kíván ezekre.

A román soviniszta logika még az elvileg legkulturáltabb közegben is újra meg újra megjelenik. Ismeretes, hogy Kolozsvárott működik az állami Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), amelyben a magyarság minden szempontból kisebbségben, hátrányos helyzetben van, mindemellett az Orbán-kormány jóvoltából évek óta több helyszínen fogadja a hallgatókat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyet a bukaresti kormány viszont egyetlen lejjel sem támogat. Mindezt megelégelve a BBTE magyar oktatói az utóbbi hónapokban egyértelműen hangot adtak ama igényüknek, hogy az egyetemen záros határidőn belül három önálló magyar karnak kell létesülnie, mindezt pedig a Bolyai Egyetem visszaállítása kell, hogy kövesse. Ennek a mozgalomnak a zászlóvivője a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amely élén fiatal, kolozsvári magyar oktatók állnak.

Február 20-án azonban a Babes-Bolyai Tudományegyetem legfelsőbb döntéshozó szerve, a szenátus elutasította az érintett magyar oktatók 83 százalékának azon kérését, hogy magyar nyelvű karokat és tanszékeket hozzanak létre az egyetemen, holott annak chartája és a romániai tanügyi törvény egyaránt megengedi a kisebbségi nyelveken szerveződő karok alapítását. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke és szóvivője úgy látja, a magyar oktatók jogos igényének elutasítása az egyetem vezetőségének egyértelmű rosszhiszeműségét bizonyítja. Főleg annak fényében, hogy az ominózus döntés eredménye előre felsejlett a néhány nappal korábban kiadott hivatalos egyetemi közlönyben.

– A döntést a Bolyai Kezdeményező Bizottság az erdélyi magyarság megalázásának, véleménye teljes mellőzésének tartja. Elfogadhatatlan, hogy a magyar szenátorok egy részét meg sem hívták az ülésre, az ott lévőket pedig durván megfenyegették a döntés meghozatala előtt – hívta fel figyelmünket a kolozsvári egyetemi demokrácia sajátosságaira az ifjú oktató. – Újra bebizonyosodott, hogy a román akadémiai és politikai vezetés egy részének a végső célja az erdélyi magyarság intézményrendszere kiépítésének a megakadályozása, illetőleg a magyar nemzeti közösség teljes felszámolása. Amikor egy hónappal ezelőtt átadtuk az Európai Bizottság képviselőjének a 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós és 70 akadémikus levelét, amelyben a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem újraindítását követelik, azt tapasztaltuk, hogy a román európai parlamenti megfigyelők a Babes-Bolyai Tudományegyetem hazugságokat tartalmazó kiadványaival próbálják félrevezetni a nemzetközi közvéleményt. Az egyetem imázsközpontja által szerkesztett angol nyelvű füzetben ugyanis az olvasható, hogy az egyes oktatási vonalak autonómiát élveznek, 17 karon folyik széles körű magyar nyelvű oktatás, és az egyetem falain háromnyelvű feliratok pompáznak, miközben egyik állítás sem felel meg a valóságnak.

Hogy a fentiek az egész kolozsvári magyar egyetemi közvéleményt komolyan foglalkoztatják, arra bizonyság a BBTE magyar oktatói közgyűlése által március 2-án elfogadott nyilatkozat. Ebben az oktatók emlékeztetnek arra, hogy a kolozsvári Zeneakadémia folyamatosan elutasítja a magyar oktatási nyelvként való használatát, sőt hasonló a helyzet az agrártudományi és a műszaki egyetemeken is. A közgyűlés ide sorolja azt is, hogy a BBTE vezetősége elutasító magatartást tanúsít a magyar egyetemi oktatók túlnyomó többsége által megfogalmazott kérések tényleges megoldását illetőleg. Épp ezért az egyetem magyar oktatói felkérik a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, mint a bukaresti koalíció egyik pártját, hogy sürgősen tegyen határozott kormányzati lépéseket annak érdekében, hogy a BBTE-n három önálló magyar kar intézményesüljön. Ugyanakkor a kolozsvári magyar oktatók felszólítják az RMDSZ-t, hasson oda, hogy a bukaresti parlament napirendjén szereplő kisebbségi törvény kulturális autonómiára vonatkozó fejezete, valamint a készülő felsőoktatási törvény megfelelő szabályozásokat és garanciákat tartalmazzon mind a többnyelvű, mind a kisebbségi nyelven oktató önálló állami egyetemek létrehozásának, működtetésének és autonómiájának a biztosítására.

Egyetemes elnyomás

A Bolyai Kezdeményező Bizottság úgy véli, hogy 15 évnyi eredménytelen tárgyalás után az erdélyi magyarság kifogyott a politikai eszközökből, és érdekei érvényesítéséért más módszerekhez kell folyamodnia, még az is elképzelhető, hogy végső soron a polgári engedetlenség hozhat megoldást. Hantz Pétertől megtudtuk, hogy folytatják a nemzetközi akadémiai közvéleménynek és az Európai Unió intézményeinek a tájékoztatását a kialakult helyzetről és mindazokról a hazugságokról, amelyekkel az egyetem vezetése a helyzetet szépíteni igyekszik.

– A bojkott eszközétől sem riadunk viszsza, a Matematikai és Informatikai Kar magyar oktatói például elhatározták, hogy mindaddig bojkottálják a kari tanács üléseit, amíg létre nem jön a magyar Matematika és Informatika Tanszék – hangoztatja a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke és szóvivője. – Mivel az egyetem a románság felé is hamis képet igyekszik festeni, szervezünk egy vitafórumot bukaresti értelmiségiekkel, amelyen első kézből tudnánk tájékoztatni őket a BBTE-n történtekről. Azt is szeretnénk tudatosítani mindenkiben, hogy először a három magyar kar beindítását kívánjuk elérni. Az önálló magyar, állami finanszírozású egyetem létrehozása felé tett köztes lépés pedig lehetne egy egyetemi konzorcium létesítése, ugyanis abban két független, azaz egy román és egy magyar intézmény venne részt.

Mindazonáltal a Bolyai Kezdeményező Bizottság nincs könnyű helyzetben, hiszen három vezetője, Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter nemrégiben levelet kapott a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorától, Nicolae Bocsantól, aki az egyetem lejáratásával vádolja az oktatókat, és komoly retorziókat helyez kilátásba ellenük, megszellőztetve esetleges elbocsátásukat.

Hantz Péter úgy gondolja, az RMDSZ és a mindenkori magyar kormány támogatása megkerülhetetlen. A fiatal oktató és kollegái a Markó Béla vezette szövetségtől azt várják, hogy vesse latba politikai befolyását mind Romániában, mind külföldön, hogy mihamarabb létrejöhessenek a BBTE magyar karai, és az erdélyi magyar felsőoktatás más égető problémái is rendeződhessenek. Ugyanakkor Románia uniós csatlakozása előtt a magyar kormánynak számos eszköze van arra, hogy a probléma megoldását előmozdítsa.

– Azt szeretnénk, ha Budapest élne ezekkel a lehetőségekkel, és a kétoldalú tárgyalásokon is támogatná követeléseinket. Nem képzelhető el magyar-román jószomszédi viszony, amíg az erdélyi magyarság alapvető autonómiaköveteléseit is elutasítja a román vezetés – nyomatékosította Hantz Péter.

Zsebők Csaba