Minden ötödik fiatal állástalan

A héten konferenciát rendeznek Brüsszelben a pályakezdő munkanélküliség okairól. A jelenség az egész uniót sújtja: a 18-24 éves korosztályban 18,5 százalék az átlagos munkanélküliség. Magyarország az átlagosnál is rosszabb helyzetben van: nálunk a fiatalok 18,8 százaléka, mintegy hetvenezer ember nem talál munkát. Különösen nehéz diplomásként elhelyezkedni, körükben 20 százalék fölötti az álláskeresők aránya.

A pályakezdőket sújtó munkanélküliség Európa számos országában felütötte a fejét. A napokban a francia fiatalok vonultak az utcára egy olyan munkaügyi rendelkezés miatt, amely a 26 év alatti munkavállalóknál két évre növelné a próbaidőt: azt az időt, amíg a fiatalt minden indoklás nélkül el lehet bocsátani.

A fejlett nyugat-európai országokban a pályakezdő munkanélküliek aránya mégis lényegesen alacsonyabb, mint hazánkban: Dániában mindössze 8,1 százalék, Hollandiában 8,3 százalék. Az újonnan csatlakozó országok közül a legmagasabb Lengyelországban, ahol 36 százalék fölötti. Ez azonban számunkra nem vigasz… Ráadásul a valóságban Magyarországon lényegen nagyobb a pályakezdő munkanélküliek aránya, mint amit a statisztikák mutatnak. Egyes felmérések szerint a pályakezdő diplomásoknak például csak mintegy fele keresi fel a munkaügyi központokat, a megoldást nem a hivataltól várják.

A helyzet évről évre súlyosbodik. Uniós kimutatások szerint ma már a magyar fiatalok 18,8 százaléka nem talál munkát, a diplomásoknál pedig a 2003-as 17 százalékról 20 százalékra duzzadt az álláskeresők száma. De hogyan alakulhatott ki ez a cseppet sem szívderítő helyzet? A szerteágazó okok közül az egyik, hogy a munkanélküliek száma Magyarországon általában is emelkedett: 2005 novembere és 2006 januárja között már 318 ezer fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 43 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában. A Fidesz számításai szerint az utóbbi két hónapban naponta több mint 600 ember veszíti el a munkáját, így a 2002-es kormányváltás óta már több mint 445 ezerre emelkedett az állástalanok száma. Vagyis 2006-ban 30 százalékkal több az álláskeresők száma, mint négy évvel korábban…

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaly novemberben bevezetett intézkedések sem javítottak a munkaerő-piaci helyzeten. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal legfrissebb adatai szerint decemberhez képest januárra 25 ezer fővel, februárra pedig további 8600 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. A pályakezdők körében ez idő alatt 2,5 százalékos további emelkedést mutattak ki. Az okok feltárása messzire vezet. Balsai István, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnöke elsősorban az oktatás felelősségére hívja fel a figyelmet. A felsőfokú képzések ma már egyáltalán nem igazodnak a munkaerő-piaci piaci kereslethez, így számos területen túlképzés alakult ki. Legkirívóbb a bölcsészképzés helyzete: a rendszerváltást megelőző években négy egyetem jogi karán képeztek jogászokat. A karok számra napjainkra több mint duplájára nőtt, a hallgatók száma pedig megháromszorozódott. Míg Nyugat-Európában a szakképző intézetek a gazdasági kamarák irányítása alatt állnak, addig nálunk az Oktatási Minisztérium nem különösebben törődik a szakmai igényekkel – foglalta össze a kialakult helyzet legfőbb okait a honatya. Aki szerint az elmúlt négy év során a kormánynak lett volna ideje, eszköze és módja arra, hogy kezelje a demográfiai hatások, az európai uniós csatlakozás és a sorkatonai szolgálat eltörlése miatt megváltozó munkaerő-piaci helyzetet, ám ezt nem tette meg.

Hernádi Zsuzsa