Nem elfogadható a munkahelyi drogtesztek alkalmazása

Megváltozott magatartás, agresszió és az egyre inkább romló emberi kapcsolatok jelzik azt, ha valaki környezetünkből rászokott a drogra. A kábítószer-használók kiszűrése azonban nem egyszerű: a hazai munkahelyeken például nem alkalmazhatják a munkáltatók beosztottjaikon a drogteszteket, mivel Magyarországon nem létezik olyan jogszabály, amely engedélyezné az ilyen vizsgálatokat. Ez a helyzet az unió más országaiban is, kivéve Angliában, ahol négyféle módszert is használnak a munkahelyi drogosok kiszűrésére.

Bár hivatalos adat nem létezik, a szakemberek azt állítják, Magyarországon a felnőtt lakosság 11-12 százaléka már kipróbált valamilyen drogot. Ebből az következik, hogy valószínűleg a cégek alkalmazottai között is akadnak droghasználók. A megváltozott viselkedés, a váratlan agresszió mellett a sorozatos hiányzás, többször előforduló betegségek, romló munkahatékonyság jelzi, hogy munkatársunk valószínűleg drogfogyasztóvá vált. Magyarországon azonban hiába próbálna a munkáltató drogteszteket alkalmazni a beosztottjain, itthon ugyanis nem létezik olyan jogszabály, amely lehetővé tenné a vizsgálatot. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman tavaly júniusban közölt állásfoglalása szerint ugyanis a munkahelyi drogtesztek alkalmazása és az ahhoz kötődő adatkezelés nem elfogadható. Az ombudsman szerint a munkahelyeken az ilyen vizsgálatokat csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás tehet lehetővé, nem pedig a munkáltató önkényes választása vagy kikényszerített hozzájárulás. Péterfalvi állásfoglalása szerint e vizsgálatok alkalmazása általánosságban nem elfogadható, mert a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető, a teszt elvégzése pedig a magánszférába való súlyosan beavatkozó, és a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezethet. Az ombudsman megállapítja azt is, hogy a mobiltesztek hatékonysága nem meggyőző, mivel egyes gyógyszerek fogyasztása is pozitív eredményeket produkálhat a tesztet végzőnél. Ez a véleménye a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezetnek is, akik szerint a drogteszt mint prevenciós eszköz hatékonysága tudományosan egyáltalán nem bizonyított, sőt, az elvégzett vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a tesztelés drága, igazságtalan, és egyáltalán nem hatékony. A drogtesztek alkalmazása ellen szóló egyik legfontosabb érv, hogy a kereskedelemben kapható, sőt a laboratóriumi felhasználásra kerülő tesztek – az alkoholos befolyásoltság mérésére szolgáló kettős vérvételtől eltérő módon – nem alkalmasak a tesztelt személy drogbefolyásoltságának mérésére. E vélemények szerint a tesztek csak arra képesek, hogy bizonyítékot szolgáltassanak arra, a tesztelt személy fogyaszthatott-e tiltott szert az elmúlt 2-3, 4-5 vagy 14-18 napban. A különbségek az egyes anyagok szervezetből való ürülési sebességétől függnek. Ráadásul az ürülési sebesség semmilyen kapcsolatban sincs az egyes szerek függőségi potenciáljával vagy káros hatásaival.

Péterfalvi Attila ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egészen más a megítélése azoknak a munkaköröknek, amelyeknél törvényi felhatalmazás alapján drogteszt alkalmazása az érintettek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítésénél megengedett, vagy kötelező. Példaként a szerződéses katonák esetét említi, akik alkalmasságának megítéléséhez drogszűrés is szükséges. Péterfalvi ugyanakkor kiemeli, hogy a drogtesztet csak megfelelő személy, vagyis egészségügyi képzettségű ember végezheti és értékelheti ki.

Varga László, az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelet jogi és humánpolitikai főosztályvezetője egy nyilatkozatában a munkahelyi drogosok kiszűrésére az időszakos egészségügyi szűrést látja a legalkalmasabbnak. A szakember azt javasolja, ha a munkáltató számára egy beosztottjával kapcsolatban felmerül a kábítószerezés gyanúja, rendkívüli munkaalkalmassági vizsgálatra is küldheti az illetőt. Az ellenőrzésen való részvétel megtagadása pedig rendkívüli felmondás jogalapja is lehet.

Azonban nem csak hazánkban van jogbizonytalanság e kérdésben. Az unió legtöbb országában sincs világosan kifejtett jogszabály a drogtesztek tilalmáról, ezek engedélyezéséről vagy szabályozásáról. Angliában viszont négyféle módszer is használatos a kábítószeresek kiszűrésére: a vizelet-, haj-, vér- és szájvizsgálatot egyaránt alkalmazzák, ezek közül is a vizeletvizsgálat a leginkább elterjedt. Ez a teszttípus tíz perc alatt eredményt hoz, és elég hosszú idő elteltével is kimutatja a kábítószer- használatot. A pozitív mintákat laboratóriumba is elküldik elemzésre. A szájteszt csak a frissen fogyasztott drogot mutatja ki, és meglehetősen indiszkrét vizsgálati módszer. A minták ez esetben is laboratóriumban kötnek ki, és az eredmény ekkor is hamar megvan. A hajteszt mind közül a legdrágább módszer, ám kilencven nap elteltével is kimutatja a kábítószer-használatot. A vérvételt munkahelyi körülmények között nem alkalmazzák, mert nehézségekbe ütközik.

(ana)