Nőhet a foglalkoztatás és a gyermekvállalási kedv

Orbán Viktor szerint a gyermekvállalási kedv erősítését szolgálná a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése. Miközben Nyugat-Európában az álláshelyek több mint 30 százaléka részmunkaidős, Magyarországon ez az arány mindössze 3 és fél százalék. Ha megközelítenénk a nyugat-európai arányt, 500 ezerrel lenne növelhető a foglalkoztatottak száma.

Egyre gyakrabban hallani, hogy a nők arra panaszkodnak: vagy annyit kell dolgozniuk, hogy alig marad idejük a családra, vagy ami még ennél is rosszabb, már nincs munkájuk. Mert a nyolcórás munkaidő nem nyolc, hanem tíz-tizenkét óra, és ha valakinek ez nem tetszik, könnyen útilaput kötnek a talpára. De vajon tényleg csak ez a két véglet képzelhető el?

Magyarországon a munkaképes lakosságon belüli foglalkoztatási arány 2003 decemberében még 57,5 százalék volt, ez a tavalyi év végére 57 százalékra csökkent. Hazánkhoz hasonló gyenge mutatóval csak Málta és Lengyelország rendelkezik. A nálunk jobb körülmények között élő országokban a foglalkoztatottak aránya jóval nagyobb. Dániában a munkaképes lakosság 75,6 százaléka, az Egyesült Királyságban 71,8 százaléka, Svédországban 71,5 százaléka dolgozik. Sokkal jobb mutatóval rendelkezik a szomszédos Ausztria is, ahol a munkaképes lakosság 68,1 százaléka vállal munkát. De még a munkanélküliség miatt sokat panaszkodó Németországban is lényegesen többen dolgoznak: itt 66 százalékos a foglalkoztatottság aránya. Ennek azonban az is oka: miközben az Európai Unió számos országában terjedőben van a részmunkaidős foglalkoztatás, nálunk rendkívül ritka az ilyen lehetőség. Hollandiában a munkaképes népesség több mint 40 százaléka, Svédországban pedig 23 százaléka részmunkaidőben dolgozik, Magyarországon csupán 3,5 százalékuk. Csak a részmunkaidő kínál megoldást az egész Európában megfigyelhető jelenségre, miszerint csökken a hagyományos, nyolcórás munkaidő-beosztást igénylő munkahelyek száma. Ez egyébként logikus következménye a termelés csökkenésének, a szolgáltatási szektor erősödésének, valamint a képzettségi szint növekedésének.

A részmunkaidős foglalkoztatás nemcsak a növekvő munkanélküliség megfékezésére, de a gyermekvállalási kedv erősítésére is receptet nyújtana. Magyarországon ma 400 ezer állástalant tartanak nyilván, ám a munkanélküliek száma ennél jóval nagyobb. Ezen belül is kiemelkedő, 18 százalékos a pályakezdő munkanélküliek részaránya. Közel 300 ezerre tehető azoknak a száma, akik alkalmi munkából élnek és nem regisztráltatják magukat. A legnehezebb helyzetben a fiatal nők vannak. Bernáth Ildikó, a Fidesz foglalkoztatás-politikusa szerint megdöbbentő hátrányban van az a nő, aki gyermeket vállalna vagy kisgyermeket nevel, a vele azonos korú és végzettségű férfiakkal szemben. Egy pályakezdő férfinak nem teszi fel a munkaadó azt a kérdést, hogy akar-e gyermeket, míg a nőktől ezt minden esetben megkérdezik. De nem jobb a helyzetük a negyvenes éveikben járó, a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó hölgyeknek sem. Őket már a koruk miatt érheti hátrány. A pályakezdőket pedig nem egy esetben a gyakorlat hiányával tanácsolják el. Bernáth Ildikó szerint a fizetések között is különbségek vannak, és meglepő módon nemcsak a versenyszférában, hanem a közalkalmazottak, köztisztviselők körében is – ismét a nők kárára. A Fidesz foglalkoztatás-politikusa is a részmunkaidő hazai elterjesztésében látja a megoldást. De hogyan valósítható meg mindez?

A német családügyi minisztérium a munkaügyi tárcával karöltve „A siker része a család – 2005” elnevezéssel vállalatok közti versenyt hirdetett. Az első helyet a Henkel nyerte el. A világ egyik legnagyobb háztartási tisztítószert gyártó óriásvállalatánál munkacsoportot hoztak létre, amelynek az volt a feladata, hogy a dolgozók számára rugalmasabb munkaidő-beosztást alakítson ki. Munkahelyi bölcsődét és óvodát hoztak létre, amely már 6 hónapos kortól fogadja a kicsiket. A szülési szabadságon lévők részére a világhálón keresztül továbbképzést szerveztek, a szülési szabadságról visszatérőket pedig, kérésüknek megfelelően részmunkaidőben foglalkoztatják. A német anyavállalat példáját követve a magyarországi Henkel cégnél is van lehetőség távmunkára, illetve részmunkaidős foglalkoztatásra. Van ezenfelül házasságkötési pótszabadság, szülési és temetési segély, munkáltatói lakástámogatási hitel, a családtagokra is érvényes egészségpénztári tagság, kedvezményes családi üdülés, szeptemberben pedig a dolgozók gyermekei beiskolázási segélyben részesülnek. Van tehát már példa arra, hogy a szakmai karrier és a család igenis összeegyeztethető. A Henkel cég ugyanis felismerte, hogy kiegyensúlyozott, harmóniában élő munkatársai segítségével a cég is jobb eredményeket ér el. A túlhajszolt, fáradt és gondterhelt dolgozók mérhetően többet hibáznak, nagyobb az elvándorlás, ráadásul az elégedetlen munkavállalók kimutathatóan gyakrabban betegednek meg.

Hernádi Zsuzsa