Leszbikus pónipár
Anya csak egy van?, Barátság perverziókkal, Drag queen leszek! – néhány cím a legnagyobb online streamingszolgáltatók kínálatából. A legnépszerűbb internetes filmes portálokat foglyul ejtő LMBTQ-lobbisták egyre gátlástalanabb eszközökkel célozzák meg akár a legfiatalabb korosztályokat is.
A hagyományos televíziózás jó ideje világszerte hanyatlik, az internet térnyerésével ma már sokan az online streaming (egyidejű, azaz letöltést nem igénylő filmes szolgáltatást nyújtó) platformok kínálatából válogatnak. A legkedveltebb ezek közül, több mint kétszázmillió felhasználóval a Netflix és a százötvenmillió előfizetővel rendelkező HBO GO.
A GKI Digital májusi kutatása szerint a felnőtt magyar internetezők húsz százalékának, nagyjából 1,3 millió embernek van hozzáférése legalább egy streamingszolgáltató kínálatához, 14 százalék pedig a hazai online tévék valamelyikét használja. A kutatás nem tért ki külön a tizenévesek ezzel kapcsolatos szokásaira, de ebben a korosztályban gyaníthatóan még nagyobb az arány. A főként a fiatalabb generációkat érintő médiafogyasztási szokások változásával az LMBTQ-lobbi is számol: csak a Netflix és az HBO GO több száz, az LMBTQ- és genderpropagandát nyíltan vagy burkoltan tartalmazó sorozatot és filmet forgalmazott az elmúlt években.
Harc a normalitás ellen
És úgy tűnik, ez még csak a kezdet. A streamingszolgáltatók közül idén is a Netflix kapta a magát médiafelügyelő szervként azonosító LMBTQ-lobbiszervezet, a GLAAD (Gays and Lesbian Alliance Against Defamation – Meleg és Leszbikus Rágalmazásellenes Szövetség) legtöbb filmes jelölését. Erre azon alkotások jogosultak, amelyek „valósághűen és tisztelettel” ábrázolják az LMBTQ-személyeket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a nem heteroszexuális és/vagy a „születési nemükkel nem azonosuló” személyeket megjelenítő szereplők minél több képernyőidőt kapnak, és minél pozitívabb szerepben tűnnek fel.
A GLAAD legújabb tanulmányából kiderül az is, hogy a nagy stúdiók filmjeiben 2020-ban soha nem látott mennyiségű – 44 filmből 23 százaléknyi – LMBTQ-karakter jelent meg, ám a szervezet szerint még mindig van hova fejlődni e téren.
A Netflixnek mindenesetre nem kell vezekelnie: kínálatukban külön kategóriája van az LMBTQ-filmeknek és sorozatoknak, amelyekben a normálistól eltérő szexualitást a lehető leghétköznapibb jelenségként igyekeznek beállítani. A Barátság perverziókkal című, 16 éven felülieknek ajánlott sorozat főszereplői például egy másodállásban domina New York-i egyetemista lány és a vele együtt „dolgozó” homoszexuális barátja: a két évadot megélő, minimum 18-as karikás széria tele van bizarr, beteges jelenetekkel, amelyekben többek közt bőrruhás, szájgolyós emberek kutyának öltözve korbáccsal „kényeztetik” egymást. Vagy ott van az eggyel szelídebb, ötévados Te, én meg ő; ebben a főszereplők, egy értelmiségi pár escortlányt bérel szerelmi életük feldobására, majd érzelmi kapcsolat is szövődik a hármas tagjai közt.
A hagyományos családmodellt propagandisztikus eszközökkel felülírni szándékozó alkotások szintén jelentős szerepet játszanak az érzékenyítésben. Ilyen mások mellett az Anya csak egy van?, amiben miután a két főszereplő rájön, hogy gyermekeiket összecserélték, közös családot alapítanak, vagy a beszédes című Leszbikus a nagymamám!, illetve Modern család sorozatok.
Célpontban a gyerekek
A Netflix mintha elsődleges feladatának tartaná az ifjúság körében is minél inkább népszerűsíteni a „nem heteronormatív” életformát. A Glee című, középiskolásokról szóló musical- és vígjátéksorozatban mindezt meleg és leszbikus osztálytársak és párok szemléltetik, a spanyol gyártású Elitben pedig szintén gimnazisták bonyolódnak titkos meleg- és édeshármas-viszonyokba. A Szólíts a neveden című romantikus dráma egy 17 éves fiú és apja karizmatikus kutatási asszisztense, azaz egy felnőtt férfi között kibontakozó kapcsolatról szól, ennek hamarosan elkészül a folytatása is.
Valahol még ennél is tovább mennek: az AJ és a királynő egy drag queen (nőimitátor) életét mutatja be, aki barátságot köt egy nagyszájú tízévessel. A filmben ugyan konkrétan nem jelennek meg pedofil cselekmények, ám néhol zavarba ejtő jelenetekkel szembesülhet a néző, dacára a 13-as karikának. És ha már drag queen; ha valaki transzneműekről vagy nőnek öltözött férfiakról szóló filmeket nézne szívesen, neki is kínál élményt a Netflix: a Work in Progress néven futó komédiában egy queer férfi beleszerelmesedik egy fiatal transznemű férfitársába, a RuPaul – Drag Queen leszek! valóságshow-vetélkedő sorozatban pedig transzvesztita férfiak versengenek egymással a „drag szupersztárja” címért.
A főként a tinédzsereket megcélzó „érzékenyítő” alkotások a HBO GO-ról sem hiányoznak. A szolgáltató LGBTQIA+ aloldalán többek között olyan filmek és sorozatok közül választhatunk, mint az Eufória című tinidráma, amely a modern fiatalok „hétköznapi problémáiról”, azaz a drogokról, a féktelen önpusztításról, valamint az eltérő nemi és szexuális irányultságú kamaszok érvényesülésének nehézségeiről szól. Hasonlóan a kamaszkori identitásproblémákat állítja középpontba az X generáció című sorozat, aminek szintén egy csoport középiskolás a főszereplője, akik – a portál leírása szerint – „a modern szexualitás felfedezése közben konzervatív közösségükben megkérdőjelezik az élettel, a szeretettel és a családdal kapcsolatos mélyen gyökerező meggyőződéseket”.
Az LMBTQ-lobbi persze a gyerekmeséket sugárzó, legnépszerűbb online streamfelületre, a Disney+-ra is fokozottan figyel. A szolgáltató hazánkban még nincs jelen, de a Sorozatjunkie nevű magyar blog értesülései szerint már nem kell sokat várni rá, ugyanis gőzerővel folyik a tartalmak magyarítása. A Disney köztudottan már évek óta kísérletezik azzal, hogy az LMBTQ-világhoz kapcsolódó elemeket illesszen be a műsoraiba. Az Én kicsi pónim rajzfilmsorozat legújabb generációja 2010-ben indult el, és alig tíz évvel később, 2019-ben tűnt fel benne az első ilyen elem: a Scootaloo nevű iskolás pegazus nagynénje, Aunt Holiday és párja, Aunt Lofty leszbikus pónipár. Legutóbb az váltotta ki a fogyasztók egy részének rosszallását, hogy a Muppet Babies sorozat egyik fiú szereplője hercegnővé változott, illetve hogy a csatorna online műsort készített a Pride hónap tiszteletére, aminek az egyik házigazdája Nina West drag queen volt.
Különösen érdekes megfigyelni, hogy míg korában jellemzően mellékszereplők tündököltek a „sokszínűség” pompájában, 2020-ban megjelent a Disney stúdió első olyan egész estés animációs alkotása, az Out, amelynek homoszexuális a főszereplője, a Warner Bros.-féle Scooby-Doo egyik fő karakteréről, Vilmáról pedig nemrég kiderült, hogy leszbikus.
A sort még hosszasan lehetne folytatni, helyette érdemes azonban felidézni a korábban már említett GLAAD szövetség sérelmeit a jelenleg a hazai moziban is vetített Dzsungeltúra című kalandfilm kapcsán. A most először nyíltan homoszexuális főszereplővel érkező új Disney-nagyjátékfilmben direkt homoszexuális jelenetek nem láthatók ugyan, csupán egyértelmű utalások a szexuális irányultságra. A GLAAD tagjai szerint mindez kevés, így felszólították a gyártót, hogy a jövőben igyekezzen ennél sokszínűbb történetszálakat vinni a filmjeibe, például a most készülő szuperhősmozikba.
Egyszerű trükkök
A streamingszolgáltatók kínálatában a homoszexuális-tartalom növekedése mögött az aktivisták és szervezeteik erőteljes és hatásos lobbitevékenysége érhető tetten. Az Insider internetes újság szerint az LMBTQ-személyek ily mértékű reprezentációját a mesékben és kamaszoknak szóló sorozatokban egy egyszerű személyzetügyi váltás eredményezte: az aktivisták a filmgyártók bevett felvételi szokásai helyett új módszerekkel új munkatársakat toboroztak a gyerekcsatornák és egyéb stúdiók és szolgáltatók stábjaiba – a szokásos szórakoztatóipari körön kívülről. Taneka Stotts, a Cartoon Network sci-fi animációs sorozata, a Steven Universe Future genderfluid írója elmondta például a lapnak, hogy más genderfluid, nem bináris, illetve biszexuális munkatársak megtalálásához a sorozat „showrunnere”, azaz mindenese inkább a Twitter és a Tumblr közösségi oldalak segítségével keresett alkalmazottakat, nem pedig hagyományos fejvadászeszközökkel. Az egyik transznemű showrunner elárulta azt is, hogy ezen újonnan alkalmazott személyek nem elsősorban a szórakoztatásban érdekeltek, hanem azért dolgoznak, hogy minél több műsorban minél több LMBTQ-tartalom jelenjen meg.
Ennek fényében talán nem véletlen, hogy számos, a hazánkban is jelen lévő médiavállalat, köztük a Netflix és az HBO is tiltakozott a kormány által nemrégiben bejelentett gyerekvédelmi törvénycsomag ellen.
