Magyarország három ágazatban csökkentené az áfát

Három hét hallgatás után mégis bejelentette a kormány: kérni fogja Brüsszeltől néhány munkaigényes szolgáltatás áfaterhének csökkentését. A lakásfelújítás és az otthoni gondozás mellett esetleg a cipő-, ruha- és kerékpárjavítók is a döntés haszonélvezői lehetnek. A csökkentett adónem pontos mértékéről még nem született döntés, a jelenlegi 20-ról 5 és 15 százalék közé mérséklődne. Még enynyit sem haladt a szociális lakásépítés áfamérséklésének ügye, itt még csak a törvényszövegezési előkészületeket tesz a kormány.

A döntéshez az egy hónappal korábbi uniós rendelet adta az alapot, amely immár az új tagországok számára is lehetővé tette, hogy a munkaigényes, helyi közösségeket ellátó szolgáltatásokra a szokásosnál alacsonyabb, akár csupán 5 százalékos áfakulcsot alkalmazzanak (Demokrata, 2006/6). Az igényeket március 31-ig kell bejelenteni Brüsszelnek. A kilenc régi uniós országban már eddig is alkalmazott kedvezmény öt szakmára terjedhet (lakásfelújítás, fodrászkodás, ablak- és magánlakás-takarítás, otthoni ápolás, cipő-, ruha és kerékpárjavítás), az egyes államok azonban ebből csupán kettőt, indokolt esetben hármat választhatnak ki. Az engedményes kulcs mértékére sincs pontos előírás: a francia ablaktisztítók 5,5, a belga vagy holland kerékpárjavítók 6, a spanyol fodrászok vagy lakásfelújítók 7 százalékos kulccsal adóznak, de Olaszországban ugyanez már 10 százalék.

Magyarország sokáig nem reagált a brüsszeli lehetőségre. Csupán az ellenzéki Fidesz pendítette meg: hatalomra kerülése esetén 5 százalékra csökkentené a szociális lakásépítés áfáját – ez azonban egy másik lehetőséget váltana valóra. Veres János pénzügyminiszter azonban a múlt héten sajtótájékoztatón jelentette be: hazánk mégis él a kedvezményes áfakulcs lehetőségével. A kiválasztott ágazatok a lakásfelújítás és az otthoni ápolás lennének – s amennyiben foglalkoztatási indokokkal kellően alá tudjuk támasztani, a körhöz csatlakozhatnak a cipő-, ruha- és kerékpárjavítók is. Mint a pénzügyminiszter kiemelte, a megfelelő indoklás rendkívül fontos, Brüsszel ugyanis a foglalkoztatás élénkítése érdekében teszi lehetővé az áfa csökkentését. Az új áfakulcs pontos mértékét egyelőre nem határozta meg a Pénzügyminisztérium. Becsléseik szerint minden egy százalékpontos mérséklés egymilliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit, vagyis ha 5 százalékra csökkenne az áfa, az 15 milliárdos veszteséget okozna a büdzsének. Az érintett szakmák közül az építőiparra gyakorolhatja a legnagyobb hatást az új szabályozás. Pallay Tibor, az ÉVOSZ alelnöke mégis úgy véli: ettől önmagában nem várható a lakásfelújítási tevékenység élénkülése. Egyrészt azért, mert a kedvezményes kulcs csak a munkadíjra vonatkozik, márpedig ez átlagban csupán felét teszi ki a felszámított költségeknek. Másrészt, ahol a felújítások számlaadás nélkül történnek, ott semmilyen hatást nem gyakorol az áfacsökkentés. Változásra csak akkor számíthatnánk, ha kellően alacsonyan, mondjuk 5 százalék körül határozná meg a kormány a kedvezményes kulcsot, a nyugalom érdekében ekkor lényegesen javulhat a számlaadási fegyelem. Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke azonban még ebben az esetben sem számít áttörésre. A számla kiállításával ugyanis az iparosnak társasági, iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik – márpedig aki ezeket eddig kikerülte, a jövőben is így fog tenni.

A miniszter becslése szerint az érintett szakmák júliustól élvezhetik a csökkentett adókulcsot. A kérelmeket ugyanis májusban bírálja el Brüsszel, s csak utána terjeszthetik a törvényjavaslatot a magyar – immár a következő – parlament elé. Egy másik brüsszeli rendelet arra is lehetőséget ad: a tagállamok csökkentett áfát vezethessenek be a szociális lakásépítésre is. Ráadásul úgy, hogy az érintett államok maguk határozhatják meg, mit is értenek szociális lakásépítésen. Az előzőekkel szemben itt teljesen új lehetőségről van szó, amelyet a csehek és lengyelek nyomására engedélyeztek az uniós döntéshozók. Szintén kedvezőbb, hogy a kedvezményhez Brüsszel engedélyét sem kell kérni, a tagállamok maguk dönthetnek a bevezetésről. Ennek ellenére a magyar kormány itt még viszszafogottabb. Veres János csupán annyit jelentett be: megkezdik a jogszabályok kidolgozását, hogy pontosítsák a szociális lakásépítés fogalmát. Emlékezetes, a Fidesz már az áprilisi bevezetést is elképzelhetőnek tartotta. Szakértői vélemények szerint ugyanis a jelenlegi magyar lakáspiacon szinte minden építkezés beleeshet a „szociális” kategóriába: az átlaglakások uniós mércével kis területűnek számítanak, és nem befektetési céllal épülnek. Rogán Antal, az ellenzéki párt kampányfőnöke ezért az uniós kedvezmény elszabotálásával vádolja a kormányt, és a csehekre hivatkozik, náluk minden építkezésre kiterjesztették a kedvezményt. Meglehet, a halogatás valódi oka, hogy a szociális lakásépítés kedvezménye lényegesen nagyobb érvágást jelent a költségvetésnek, mint a munkaigényes ágazatok áfacsökkentése. A veszteség itt 30-40 milliárd forint lehet már 5 százalékpontos csökkentésnél is, 15 százalékpont esetén pedig elérheti a 100 milliárd forintot.

kandor