Nem adják fel a sárgamellényesek

Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy látja, maradnak a sárgamellényes tüntetők Franciaország utcáin, mivel az, hogy a tizennyolcadik hétvégén vannak kint, arra utal: nem adják fel.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Gazdag Ferencet arról kérdezték, hogy befejeződött a sárgamellényesek követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat.

A szakértő elmondta: a francia ötödik köztársaság történetében nem volt olyan elnök, aki ne töltötte volna ki a mandátumát, így nem érzi „veszélyesnek” Emmanuel Macron helyzetét sem. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Macron megítélése nagyon rövid idő alatt nagyon rosszra fordult, elődje, Francois Hollande népszerűtlenségét is „sikerült” alulmúlnia.

Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron olyan szempontból inkább Nicolas Sarkozy korábbi államfőhöz hasonlítható, hogy minden pillanatot kihasznál a média figyelmének megragadására. Azonban nála a fő kérdés, hogy a hitelessége mennyire marad meg, hiszen sok mindent megígért, de vajon ebből mit tud betartani? – tette fel a kérdést.

Gazdag Ferenc úgy fogalmazott: Franciaországban „vannak hagyományai” annak, hogy gyújtogatnak a tüntetők, de az, hogy 18 héten keresztül minden hétvégén kint vannak, azt mutatja, hogy a mélyben nagy társadalmi, szerkezeti problémák vannak, és ezek bukkantak a felszínre.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szervezettség oldaláról lát problémákat a sárgamellényeseknél, hozzátéve, a mozgalom nem tudta kiszűrni azokat, akik eleve randalírozni mentek a tüntetésekre, viszont az állam részéről is történtek túlkapások velük szemben.

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt négy hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és összetűzésbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel.