Rendkívüli állapot kihirdetését kérik
Rendkívüli állapot kihirdetését kérte szombat este több francia rendőrségi szakszervezet.Rendkívüli állapot kihirdetését kérte szombat este több francia rendőrségi szakszervezet az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő egyre erőszakosabb zavargások miatt. Christophe Castaner belügyminiszter jelezte: kész minden lehetőséget megvizsgálni.
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent
Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok – csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A Diadalívnél és a környező utcákban és tereken egész nap folytatódtak az összecsapások a „szélsőségesek” és a könnygázzal oszlató rendőrök között.
A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 110-en megsérültek, köztük 17 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 287 embert előállították, szemben a múlt szombati tiltakozónappal, amikor 103 szélsőségest vettek őrizetbe és 24 volt a sérültek száma. A tűzoltók szerint csaknem 190 helyen csaptak fel lángok a belvárosban, hat épületben volt tűz.
Több rendőri szakszervezet is rendkívüli állapot kihirdetését kérte a kormánytól a további zavargások megakadályozására.
Frédéric Lagache, a legjelentősebb rendőri szervezet, az SCPN vezetője szerint „lázadásra emlékeztető hangulat van Párizsban”, ezért „az asztalra kell csapni”. Az Alliance szakszervezet a hadsereg bevonását javasolta a középületek megvédésére.
„Minden lehetőséget meg fogunk vizsgálni, amellyel jobban lehet biztosítani (a tüntetéseket), nincsenek tabuk” – mondta Christophe Castaner belügyminiszter a BFM hírtelevízióban.
A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényleteket követően két évig volt érvényben, korábban pedig a 2005 novemberi külvárosi zavargások idején vezették be egyes városokban.
A tárcavezető szerint a fővárosban, ahol 4600 rendőrt mozgósítottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak.
Emmanuel Macron államfő a G20-ak csúcstalálkozóján Buenos Airesben elítélte az erőszakot.
„Az erőszakért felelősök káoszt akarnak, elárulják az ügyet, amelyet elvileg képviselnek. Azonosítani fogjuk őket és mindnek felelnie kell a tettéért az igazságszolgáltatás előtt. Mindig tiszteletben fogom tartani a tiltakozásokat, az ellenzéket, de nem fogadom el az erőszakot” – fogalmazott sajtótájékoztatóján a francia elnök.
A belügyminiszter szerint „profi bajkeverők” stratégiája alapján törtek ki a zavargások Párizsban, ahol estére sikerült a rendet a rendőrségnek helyreállítania, ezért Castaner arra kérte a sárgamellényeseket, hogy határolódjanak el a rendbontóktól.
Országszerte ugyanakkor többségében békés tüntetésekről érkeztek hírek: mintegy 75 ezren vonultak az utcákra, de Bordeaux-ban, Strasbourgban, Toulouse-ban, Nantes-ban, Tours-ban és Dijonban is voltak összecsapások a rendőrök és tüntetők között.
A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, és radikalizálódnak a Párizsban tüntetők, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint 75 és 84 százalék közötti a francia társadalomban a szimpatizánsok aránya.
A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.
A közvélemény és az ellenzék nyomására a kormány érzékelhetően keresi a politikai megoldást a válságra, miután kudarcba fulladtak a párbeszédre irányuló kísérletek a mozgalom szóvivőivel. Édouard Philippe miniszterelnök, aki szombat este egy rendőrségi látogatáson elítélte az erőszakot, lemondta részvételét a lengyelországi Katowicében vasárnap kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferencián, a belügyminiszter pedig elismerte, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.