A rendőrség munkájában nem tűnik el az országhatár Magyarország uniós csatlakozása után sem. A büntetőeljárásoknál a korábban megkötött jogsegély-egyezményekkel tulajdonképpen megegyező, március elsején hatályba lépő törvény érvényes majd, szabálysértési eljárások esetében pedig – ilyen megállapodások híján – továbbra is gátat szab a rendőrség munkájának az országhatár.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha egy magyar állampolgár külföldön szabálysértést követ el, ám a bírságot kint nem hajtják be rajta, akkor az országhatárt átlépve nyugodtan el is felejtheti azt. Ugyanez fordítva is igaz; a hazánkban szabályt sértő – például közlekedési szabályokat áthágó – külföldieknek nem nyúlhat utána a határokon át a magyar állam. Ugyan a Belügyminisztérium korábban már dolgozott egy Ausztriával kötendő kétoldalú egyezményen, az aláírásra eddig nem került sor.

– Amennyiben egy külföldi állampolgár hazánkban közlekedési szabálysértést követ el, tulajdonképpen ugyanúgy járunk el vele szemben, mint a magyar állampolgárokkal – nyilatkozta lapunknak Jámbor István őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának helyettes vezetője. – Kisebb súlyú szabálysértéseknél, amikor helyszíni bírság kerül kiszabásra, a rendőr figyelmezteti, illetve átad neki egy csekket, melyet 30 napon belül kell befizetnie. Súlyosabb esetben – például közlekedési baleset okozása miatt – előállíthatják a kerületi vagy városi kapitányságon, ahol lefolytatják ellene az eljárást, de nem tilthatják meg neki az ország elhagyását. Az útlevél elvételére csak akkor kerülhet sor, ha az illető olyan szabálysértést követ el, mely elzárással büntethető, például megszegi a büntetésként kirótt járművezetési tilalmat.

Ha a megbüntetett külföldi állampolgár nem fizeti ki a rá kirótt pénzbírságot, akkor a hatóságok egy szankciót alkalmazhatnak: a renitens személy bizonyos ideig nem kaphat beutazási és tartózkodási engedélyt, illetve nem léphet be hazánkba. Arra tehát semmilyen lehetőség sincs, hogy más ország igazságügyi szerveinek segítségével behajtsák rajta a pénzt.

– Magyarországon történő végrehajtás esetén nem teszünk különbséget a magyar és külföldi állampolgárok között – tette hozzá Jámbor István. – Adó formájában 1000 forint alatt nem kerül sor behajtásra, csak az ezt meghaladó összegeknél. A beutazási és tartózkodási engedély tilalma ugyanakkor bármekkora büntetés be nem fizetésekor alkalmazható a külföldi állampolgárokkal szemben.

A probléma egyébként, miszerint a különböző országok hatóságai között nincs kétoldalú megállapodás szabálysértési eljárások esetére, nem csak hazánkat érinti. Az Európai Unióban éppen ezért állítólag már tervbe vették, hogy ezzel kapcsolatban irányelveket fogalmaznak meg a tagországok számára. Ezek megszületésére viszont még biztosan hosszú hónapokat, esetleg éveket kell várni. Ráadásul a határokon átnyúló adminisztráció magasabb költségei miatt a legmerészebb tervekben sem szerepel az 50 eurónál (kb. 14 ezer forintnál) kisebb bírságok behajtása.