Becqerel francia fizikus 1839-ben fedezte fel a fotovillamos jelenséget, de csak 1953-ban készítették el az első napelemhez hasonló eszközt. Öt év múlva alkalmazták először az űrtechnikában, hétköznapi használata az 1973-as olajválságot követően indult meg.

A nap energiája háromféle módon hasznosítható, egyrészt passzív módon a ház megfelelő tájolásával, ablakokkal és megfelelő nyílászárókkal, ami rengeteg fűtési és világítási energiát takarít meg. A másik a napkollektor, amely felmelegíti a vizet, illetve kiegészíti a fűtést. A napelem vagy más néven fotovillamos pedig elektromos energiává alakítja a fényt, tehát elektromos berendezések működtetésére is alkalmas.

– A nap energiájának felhasználása szempontjából a magyarországi helyzet igen kedvező, mert a napsütéses órák száma négyzetméterenként évi 800-1100 watt termelését teszi lehetővé – állítja Kőrös Gábor, az Energia Klub programvezetője. – Jellemző, hogy Ausztriában a sokkal rosszabb adottságok ellenére magasabb az egy főre jutó napkollektorok száma, mert jelentős állami támogatás ösztönzi a beruházókat. Nálunk a Széchenyi Terv nyújtott segítséget, majd 2002-től a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében lehet pályázni, bár az összeg lecsökkent.

Sajnos a napelemeket gyártó egyetlen magyar cég, a Dunasolar tavaly csődbe ment, pedig a tizedik legnagyobb gyártó volt a világon. Belföldi érdeklődés azonban nem volt, az export pedig nem hozott elég hasznot, hiszen a nyugat-európai országokban is sorra alakultak napelemgyártó cégek. Most csak napkollektorokat gyártanak kisebb műhelyek. Mint ahogy a környezetvédő beruházások nagy része, ez az iparág is magas állami támogatást igényel, amelynek nemcsak a gyártásra, de a felhasználásra is ki kellene terjednie. Magyarországon azonban igen kicsi a keret. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházás költségének harminc százaléka, de magánszemélyeknél legfeljebb 250 ezer forint. Egy napkollektor ára azonban hét-nyolcszázezer forint, egy napelemé 2-3 millió, és a kérelmezők száma egyre nő. A Széchenyi Terv idején szinte minden napkollektoros pályázatot elfogadtak, 2002-től azonban az új építésű házak esetében elutasították a kérelmeket. A lebonyolítást végző Energia Központ Kht. honlapján az elutasításokat

úgy fogalmazták meg, hogy minden beadott pályázat nyertes pályázat, legfeljebb vannak olyan pályázatok, ahol az elnyert támogatás összege nulla forint. Ráadásul a keret kimerülésére hivatkozva az eredetileg tervezett szeptember 30-i határidőnél már jóval korábban, július 22-én felfüggesztették a pályázatok befogadását. Egyes források szerint a tavalyi 140 millióval szemben idén csak 100 millió forint lesz a pályázható összeg. Ráadásul a napenergiát hasznosító berendezések áfatartalma a tavalyi 12 százalékról 25 százalékra emelkedett. Pedig értékes beruházásról van szó: egy 25-30 éves élettartamú napkollektor a szén-dioxid-kibocsátást 9-12 tonnával, az NO+CO-kibocsátást 6-8 ezer köbméterrel csökkenti.

Az állami segítséget a megtermelt energia tárolásához is hiányolják a termelők. Magyarországon például nem oldható meg a nappal megtermelt áram éjszakai felhasználása. Mivel az akkumulátor környezetszennyező és költséges, a fejlett világban az energiatermelők úgy oldják meg a problémát, hogy a villamos hálózatot használják „akkumulátorként”: ha fogyasztásuknál többet termelnek, azt a hálózatba táplálják, ha pedig többet fogyasztanának, akkor a hálózatból vesznek le villamos energiát. Németország ezért kötelezte az áramszolgáltatókat a napelemek által megtermelt energia megvásárlására, méghozzá magasabb áron.

Az iparágba előbb-utóbb mi is kénytelenek leszünk invesztálni, mert az Európai Unió elvárásainak megfelelően 2010-re 7 százalékra kell nőnie a megújuló energiaforrások arányának Magyarországon. Jelenleg ez 3,6 százalék, de elsősorban a tűzifát használják és a vizet, a szelet és a napot alig. Pedig az újabb határidő, 2010 már a villamosenergia-előállításnál is 3,6 százaléknyi megújuló energiaforrást ír elő.

Ugyanakkor számtalan példa mutatja, hogy érdemes beruházni. A veszprémi szennyvíztisztító telepen például napenergia üzemelteti az iszapkezelőt, és szociális létesítmények fűtését is ellátja. Tavaly szeptemberben pedig a Mol egyik töltőállomását szerelték fel napelemes rendszerrel, melyet még a Dunasolar gyártott, és a benzinkút így évi 13 MWh energia árát, azaz 400 ezer forintot takarít meg. Az unióban is vannak pályázható pénzek. Az észak-zalai Nagypáli önkormányzata már be is nyújtott egy pályázatot egy osztrák szakmai partnerrel közösen napenergia-hasznosítással kombinált biomassza-erőmű létesítéséhez. A térségben az átlagosnál több a napsütéses órák száma, ezt az adottságot köti össze az önkormányzat a másikkal, hogy a területén számos fafeldolgozó üzem működik. A beruházáshoz csupán tíz százalék önerőt ír elő az unió, s a rendszer a község minden házát, közintézményét, gazdasági vállalkozását, és egy majdani 91 lakásos lakópark fűtését és melegvíz-ellátását is megoldja majd.

A külföldi beruházások is azt mutatják, érdemes építeni a napenergiára. A németországi Szászországban például a világ legnagyobb naperőművét készülnek felépíteni. Az 33 500 napelemmel működő, öt megawatt teljesítményű erőmű idén júliusban kezdi meg működését, és az általa termelt energia 1800 háztartás energiaszükségletét fedezi majd. Sőt, a Houston University tudósai már egy új módszer bevezetésén gondolkoznak, miszerint a napelemeket a Holdon kellene elhelyezni, mert a Holdra a Nap tizenháromezer terawatt energiát sugároz, és ha ennek csak egy százalékát sikerülne a Földre juttatni, akkor végleg bezárhatnának a környezetet károsító, fosszilis üzemanyagokat felhasználó erőművek. Már az ötlet is megszületett a működésre: az összegyűjtött napenergiát generátorok segítségével mikrohullámokká alakítanák, és így továbbítanák a Földre.