Varsóban is megrongálták a Kościuszko-emlékművet
Varsóban is megrongálták a lengyel és az amerikai szabadságharcok hőse, Tadeusz Kościuszko emlékművét, amely az afroamerikai George Floyd halála nyomán kirobbant amerikai tüntetések során meggyalázott washingtoni szobor másolata – közölte szerdán a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízió.
Míg a Fehér Ház előtti Lafayette téren 1910-ben emelt emlékművet hétfőre virradóan elnök- és államellenes feliratokkal firkálták össze, a lengyel fővárosban álló Kościuszko-szobron fekete festékes Black Lives Matter graffiti jelent meg. A felirat a Fekete Életek Számítanak (BLM) nevű amerikai polgárjogi mozgalomra utalhat, mely részt vesz a jelenlegi megmozdulásokban az Egyesült Államokban.
A varsói szobor megrongálását a rendőrség vizsgálja. Rafal Trzaskowski főpolgármester a Twitteren elítélte a tettet, és bejelentette a szobor rendbehozatalát.
A washingtoni Kościuszko-emlékmű megrongálását korábban Lengyelország washingtoni nagykövete felháborítónak nevezte, az Egyesült Államokban élő lengyelek szervezetei pedig kezdeményezték a szobor helyreállítását.
A lengyel közszolgálati rádió amerikai tudósítója, Marek Walkuski hétfőre virradóan azt kérdezte a washingtoni Kościuszko-emlékműnél összegyűlt emberektől, miért lett az emlékmű a rongálások célpontja? A videofelvételen szereplő afroamerikai férfiak nem tudtak konkrét okot megmondani, nem is tudták, kit örökít meg a szobor.
A lengyel sajtó beszámolt arról, hogy Donald Trump amerikai elnök feleségével kedden a Szent II. János Pál nevére szentelt washingtoni templomba látogatott, amely előtt megkoszorúzták a lengyel pápa szobrát. A gesztust hivatalosan II. János Pál születésének 100. évfordulójához kötik, melyről a hívek május 18-án emlékeztek meg. Egyes lengyelországi kommentárok szerint a koszorúzás elégtételként is értelmezhető a Kosciuszko-emlékmű meggyalázásáért.
Tadeusz Kościuszko (1746–1817) az általa irányított híres, 1794-es lengyel nemzeti felkelést megelőzően részt vett az amerikai függetlenségi háborúban, 1776-ban beállt a britek ellen szabadságukért küzdő gyarmatok hadseregébe. A kongresszustól mérnökkari ezredesi rangot kapott. Többek között ő erősítette meg a Washington által Amerika kulcsának nevezett West Pointot. Már a mérnökkar vezérkari főnökeként, a háború végén az utolsó déli brit erősséget, Charlestont felszabadító csapatokat vezette. A függetlenség kivívása után amerikai állampolgárságot és dandártábornoki rangot kapott, s 1784-ben elszánt republikánusként tért haza. Amerikai vagyonát az afromerikai rabszolgák kiváltására és művelődésére szánta.
