Véres háborút robbantottak ki Svédországban a migránsbandák
Beteljesedett Svédországban az a forgatókönyv, amelyre sokan figyelmeztettek már évekkel ezelőtt: a bevándorlók integrációjának kudarca mára migránsbandák közötti erőszakba torkollott, és már a békés svéd állampolgárok élete is veszélyben forog: az elmúlt hetekben legkevesebb 11 súlyos erőszakos, fegyveres bűncselekmény történt, közülük számos halállal végződött, 13 és 15 év közötti gyerekeket is lelőttek – ismerteti az Origo.Miközben Svédországban a befogadás kultúráját igyekeznek propagálni egyes politikai hangadók, súlyos közbiztonsági problémákkal kénytelenek együtt élni a helyiek már évek óta. A migránsok befogadása az országban mintegy 20 esztendeje kezdődött, úgy tűnik, ennyi idő kellett hozzá, hogy a puskaporos hordó felrobbanjon – írja az Origo.
Az országban párhuzamos társadalmak és bűnözői csoportok alakultak ki az évtizedek alatt. A békés lakosság feje fölött időről időre összecsapnak az iszlamista migránscsoportok.
Félelemben élnek a svédek
A mostani erőszakos terrorsorozat egyik előjele volt, amikor 2022-ben a zavargások során több mint 100 rendőr sérült meg Svédországban. Összesen 391 lövöldözéses bűneset történt az országban tavaly, ebből 62 halálos kimenetelű volt.
Anders Thornberg országos rendőrkapitány szerint a svéd állampolgárok félelemben élnek az elmúlt napok gyilkosság-sorozata és robbantási hullámai után.
Mindezek hátterében migránsbandák között kirobbant háborúk állnak. Ezek az illegális csoportosulások fegyver- és kábítószer-kereskedelemből nyerészkednek, és hosszú évek óta konfliktusban állnak egymással.
Súlyos helyzetben van Svédország
A svéd kormány most fogadkozik, hogy új jogszabályokat vezet be a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében, amelyben – az igazságügyi tárca jelentése szerint – mintegy 30 ezer bűnöző érintett. A miniszter, Gunnar Strömmer sem tudja szépíteni a helyzetet, kijelentette, hogy drámaian megugrott a lőfegyverrel elkövetett erőszakos esetek száma, Svédország rendkívül súlyos helyzetben van.
A gyilkosságoknak és a leszámolásoknak a sajtó beszámolói szerint általában számos szemtanúja volt, de csak nagyon kevesen mernek vallomást tenni. Személyes beszámolók szerint vannak olyan városrészek Stockholmban, Göteborgban vagy Malmöben, ahol a lakók már azt is megfontolják, hogy elmenjenek-e bevásárolni.
Már nincsenek jobb vagy rosszabb kerületek: a jómódú családok által lakott részeken is ugyanúgy elharapódzott a terror. A rendőrség több esetben is azt nyilatkozta, hogy gyanúsítottak egyelőre nincsenek.
A hadsereget is bevonják
A svéd hadsereg hamarosan segíteni fogja a rendőrség munkáját a skandináv országot sújtó példátlan migránsbűnözési hullám felszámolásában – jelentette be szeptember végén Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A kabinet csütörtökön terjeszti be javaslatait a fegyveres erők és a rendőrség együttműködésének módjáról.
A miniszterelnök az egyeztetést követően azt mondta, a rendőrség nem képes egyedül elvégezni az összes feladatot, a svéd hadsereg, amely az ukrajnai háború miatt már most is készenlétben van, a hatályos törvényi kereteken belül leginkább bombákkal kapcsolatos szaktudással, helikopteres logisztikával és elemzésekkel támogathatná a rendőrök munkáját.
Noha Anders Thornberg országos rendőrfőkapitány korábbi nyilatkozatában leszögezte, hogy a fegyveres erők nem közvetlenül vesznek részt a rendvédelmi feladatok ellátásában, a hadsereg bármiféle bevonása a bűnüldözésbe nagyon szokatlan lépésnek minősül Svédországban, ahol csak szeptemberben 12 ember esett áldozatul az alvilági szervezetek háborújának.
A svédek élen jártak a migránsok befogadásában
Svédországban az elmúlt két évtizedben megduplázódott a külföldön született lakosság száma. 2022-ben elérte a kétmillió főt, ami teljes a lakosság egyötödét jelenti.
A 2015-ös migrációs válság idején (amely után Magyarország életbe léptette a határzárat) a svédek 160 ezer bevándorlót, többségükben szíriaiakat fogadtak be, többet, mint bármely másik uniós ország. Az ország később szigorított a befogadás szabályain, ekkor az Amnesty International emberi jogi szervezet bírálta az intézkedést.
A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.