Nyolcadik alkalommal rendezik meg március 18. és 24. között a TeSzedd! szemétgyűjtési akciót, az ország legnagyobb önkéntes mozgalmát. Majdnem 240 ezren jelentkeztek háromezer helyszínre, így az idei kampány valószínűleg rekorddal fog zárulni: új helyszínt már nem lehet bejelenteni, viszont a nyílt szemétszedési pontokhoz bárki csatlakozhat önkéntesként. A helyszíneket és a hozzájuk tartozó időpontokat a TeSzedd! honlapján lehet megtalálni.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

A 2011 óta futó TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért! hulladékgyűjtési rendezvénysorozat ráadásul hosszabb is lesz idén, miután összekapcsolták a Fenntarthatósági Témahéttel. A hulladékgyűjtés kellékeit, a zsákokat és a kesztyűket a szervező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) biztosítja, illetve az összeszedett szemét elszállításáról is gondoskodik. A szükséges eszközöket a Magyar Posta Zrt. segítségével ingyenesen juttatják el a helyszínekre.

Enyhébb eső esetén is érdemes elmenni a találkozási pontra, mert az önkéntesek együtt döntik el a helyszínen, hogy így is vállalják-e a szemétszedést, vagy kijelölnek közösen egy esőnapot – de azért sokuk nagyon elszánt szokott lenni. Ha nagyobb zivatar vagy vihar van, akkor viszont a helyi koordinátort érdemes megkeresni az új időponttal kapcsolatban a honlapon.

Csak olyan szemetet szednek, ami nem veszélyezteti a testi épséget és az egészséget, tehát építési-bontási törmeléket, elektromos berendezéseket, nagy méretű autóalkatrészeket nem.

Az önkéntes munkára komoly szükség van, mert az illegális hulladéklerakás felszámolásának költségei országos szinten évente közel 1,5 milliárd forintot tesznek ki, és még így is bőven marad felszámolni való illegális lerakó, nem beszélve az itt-ott elszórt apróbb hulladékokról vagy az itt-ott elhelyezett, többzacskónyi háztartási szemétről.

Másrészről a teljes társadalmat átfogó szemléletváltásra lenne szükség, amiben segíthet az egyre terjedő TeSzedd! mozgalom is: nálunk még mindig teljesen normálisnak számít, ha valaki elpöcköl az utcán egy cigarettacsikket, senki nem szólja meg érte. És ezt nem lehet helyszínhez vagy társadalmi réteghez kötni, hajítanak ki PET-palackot vagy csokipapírt útközben az Audiból éppúgy, mint egy lepukkant kocsiból, turisták és városlakók is otthagyják a padon a sörös- vagy energiaitalos dobozt, de még a kirándulók is az erdőben. Jellemző, hogy ha valaki valahova letesz néhány zacskónyi szemetet vagy valamennyi sittet, akkor az elkezd dagadni, és egyre többen hordanak oda hulladékot. Mint egy nyolckarú polippal, olyan nehéz ezzel megküzdeni, mert ha például rövid időn belül elviszi a szemetet a helyszínről a közterület-fenntartó, akkor a szabályszegők pont azért térnek vissza, mert ezek szerint elviszi az önkormányzat, tehát oda le lehet rakni a felesleget. Egyfajta szolgáltatásként tekintenek erre, pedig nyilvánvalóan az adófizetők pénzéből zajlik le a folyamat. Tudatosulnia kellene: önmagunkat lopjuk meg a szemeteléssel.

– A TeSzedd! éppen ebben hozhat változást, az ország megtisztítása mellett a program célja a környezet iránti érzékenység erősítése – mondja Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára. – A tapasztalatok szerint az, aki egyszer már részt vett szemétszedésben, később sokkal jobban odafigyel környezete tisztán tartására, és ahogy terjed ez a szemlélet, talán egyre kínosabbnak érzik magukat azok, akik szemetelnek, illetve könnyebben megszólja őket a környezetük. A mozgalom komoly közösség­építő szerepet is betölt, kiváló alkalmat kínál a helyi természeti értékek megismerésére, illetve az önkéntes munkát is népszerűsíti.

Annak idején a Vidékfejlesztési Minisztérium indította útjára a mozgalmat, azóta folyamatos növekedés tapasztalható az önkéntesek számában és a bejelentett helyszínekben egyaránt. Most pedig azért kötötték össze az egész programot a Fenntarthatósági Témahéttel, hogy komplex üzenetvilágot közvetíthessenek, még inkább igyekezve beleszőni a társadalom szövetébe ezt a szemléletmódot. A programsorozat keretében diákok ismerkednek meg az épített és természeti környezetünk fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekkel, így az elmélet és a gyakorlat összekapcsolódik, az egyre szélesebb körben terjesztett, korosztályokon átívelő üzenet hatása várhatóan erősebb lesz.

– Azt szeretnénk elérni, hogy a környezetünk tisztasága ne lehetőség, hanem igény legyen magunkkal szemben, az legyen a társadalmi norma, hogy ezt fenntartjuk – szögezi le Weingartner Balázs.

A minisztérium most már külön, 240 millió forintos forrást nyitott azon önkormányzatok számára, amelyek az illegálisan lerakott hulladékokat szeretnék felszámolni. Az ITM dolgozik egy olyan koncepción, hogy azokat a tipikus hulladékokat, amelyek általában megjelennek az illegális lerakókon, valamilyen módon bekényszerítsék a hulladékgazdálkodási rendszerbe, például most már az építési naplókban kötelezően fel kell tüntetni, hogy mi történik a sittel.

Fotó: shutterstock.com

Szemétjogok – hová tehetjük?
Sokáig kérdéses volt az üveghulladékok sorsa, miután ez a fajta csomagolási hulladék nem szerepel a házhoz menő gyűjtőrendszerben: a tavaly hatályba lépett hulladéktörvény-módosítás szerint a legalább 300 négyzetméteres alapterületű üzletek kötelesek az általuk forgalmazott termékcsoportból származó üveghulladék elkülönített gyűjtését elvégezni – érdemes keresni a nagyobb boltokban kihelyezett tartályokat. Helyhiány esetén pedig ezt a kérdést némelyik cég úgy oldja meg, hogy a vásárlók átadhatják a dolgozóknak az ilyen jellegű hulladékot.
A főtevékenységként műszaki cikkeket forgalmazó üzletek kötelesek visszavenni az általuk forgalmazott termékcsoportokba tartozó, hulladékká vált elektronikus berendezéseket. A 400 négyzetméternél nagyobb üzletek a kisebb berendezéseket (telefon, fényképezőgép, számítástechnikai eszközök, stb.) az üzletben rendszerint gyűjtőedényben kötelesek átvenni. A nagyobb háztartási gépeket a forgalmazónak vissza kell vennie új gép vásárlása esetén. Ha valaki új vásárlás nélkül szeretne leadni nagygépet, azt a gyártónál teheti meg.
Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi történjen az év közben keletkezett limlommal, de nem a nagy mennyiségű építési törmelékkel, ha valakinek nincs helye tárolni ezeket a lomtalanításig. Kevesen tudják, de országosan ingyenesen lehet lomot, gumiabroncsot, zöldhulladékot, még építési és bontási törmeléket is elhelyezni a hulladék­udvarokban a helyszíni szabályok szerint. Budapesten évente minden szemétdíjfizető – tehát nem lakos, hanem háztartás – egyszerre 200 kiló, összesen 1200 kiló lomot adhat le, illetve egyszerre 150 kiló, összesen 500 kiló építési törmeléket. Ha több hulladék keletkezik, de a konténer túl nagy lenne, érdemes építési törmelékes zsákot vásárolni.
Olyan használati eszköz vagy bútor esetében, amit azért valaki még tudna hasznosítani, érdemes felkeresni Budapesten az FKF két Szemléletformáló és Újrahasználati Központját, itt leadhatjuk, és a rászorulók átvehetik.