1. Írásaink nyomán a BÜK elnöke fenyegetőzik és a szakmai objektivitást is sutba dobva vagdalkozik, mindeközben a Magyar Ügyvédi Kamara a bírák függetlenségét vizsgálja és küldheti tovább az információkat bizonytalan hátterű európai partnerszervezetének;

2. Az új ügyvédi törvényben a helyettes ügyvéd intézménye kapcsán előnybe kerülhetnek a Soros György által pénzelt szervezetek ügyvédei;

3. Handó Tündét rendszeresen támadták Szájer József miatt. Kiderült, Majtényi László felesége is komoly befolyással rendelkező főbíró; mindeközben Mészár Róza korábbi szocialista alkotmánybíró-jelölt dönthet MSZP-s politikusok büntetőügyében.

4. Cserni János bíró, aki ellen korábban balliberális elfogultsága miatt már fegyelmi eljárás is indult, az egyik legfontosabb bírósági vezetői posztra tör – a Fővárosi Törvényszék elnöke akar lenni.

I. „A kamarát tollára tűző blogger csoport lépjen ki a sötétben bujkálásból”

Minden jel szerint Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – aki a finoman fenyegető jellegű fenti idézetet jegyzi – gyomrát megfeküdték korábbi írásaink. (ITT, ITT és ITT) Az ügyvédi vezető a Pesti Ügyvéd című újságban – amely minden fővárosi ügyvéd számára eljut – összesen 7 db (!) cikkben igyekszik cáfolni a tényfeltáró cikksorozatunk ügyvédségre vonatkozó igazságtartalmát.

A „vészcsengő” alcím alatt megjelenő magyarázkodás egyetlen konkrét cáfolatot sem tartalmaz, ellenben demonstratív módon felsorolja azokat a médiumokat (Magyar Demokrata, demokrata.hu, origo.hu, Magyar Idők) amelyek foglalkoztak a Soros György által pénzelt civil szervezetek és az ügyvédi kamarák szoros kapcsolatával.

Réti László ebben az írásban leszögezi, hogy „a közpolitikai kérdésektől mindig távol tartottuk magunkat.” Nos, a Budapesti Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 11-i hírlevele „menekültügy” címszó alatt némiképp cáfolja a kamarai vezetőt, hiszen „az egyébként is számos nehézséggel szembesülő menekültek számára” védőügyvédek „toborzása”, szükséges, mivel „nem látunk tisztán sem a jogszabályokban, sem az azok nyomán kialakuló új eljárások, helyszínek és az azokhoz tartozó »logisztika« dolgában” megjegyzés nem pártatlanságra, hanem inkább burkolt kormányzati kritikára vall. A Pesti Ügyvéd 2017. márciusi lapszámában pedig a független szakmai szervezet hivatalos periodikája fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Parlament plenáris ülése december 16-án 327 szavazattal, 293 ellenében és 61 tartózkodás mellett határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását”.

A valódi döbbenetet azonban nem ez, hanem Pesti Ügyvéd érintett számának 16. oldalán található irományok okozhatják.

Korábban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Hetek című hetilapnak az alábbiakat nyilatkozta: „az ügyvédi kamarának, mint köztestületnek a függetlenségében semmilyen változás nem következett be. (…)” Szemlátomást Réti László nem osztja ezt a megjegyzést, mivel Fidelitas alelnökének fotójával (!) ellátott írásuk és annak melléklete megpróbálja áldozatként beállítani az ügyvédi kamarákat az alaptalan „vádakkal” szemben.

Mint azt a fővárosi és az országos ügyvédi kamara is elismerte a Magyar Helsinki Bizottság szoros szakmai együttműködést tart fenn a Magyar Ügyvédi Kamarával, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamarával, melynek keretében a Soros-közeli szervezet többek között rendszeresen szakmai képzéseket tarthat ügyvédek számára. Ennek kapcsán azonban nem teljesen tisztázott, hogy az ügyvédi kamarák – a törvény értelmében köztestületek – pontosan milyen szakmai szempontrendszer alapján választották ki a Helsinki Bizottságot, vagy annak valamelyik társszervezetét erre a szerepre. A szakmai kamarák és a Magyar Helsinki Bizottság együttműködése felveti a jogszerű adatkezelés problémáját is, illetve hogy az érintettek részére megfelelő formában történik-e a törvényben előírt tájékoztatás, hogy kellően részletes tájékoztatáson alapul-e az érintettek hozzájárulása (ellenkező esetben ugyanis az adatkezelés jogellenes lesz).

A Helsinki Bizottság által tartott képzések rendszeresnek mondhatók. Például 2017. március 9–10-én az őrizetben lévő gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak érvényesítéséről, az azt szolgáló ügyvédi eszközökről tarthattak a „helsinkisek” kétnapos képzést Budapesten ügyvédeknek (az első napon dr. Kádár András Kristóf Helsinki-társelnök tartott eligazító előadást). A gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi üldözéséről rendezett két budapesti képzésen – azokon az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát értelmezve – 2016. január 22-én és március 4-én vehettek részt az érdeklődő ügyvédek.

Az imént előadottakhoz képest pedig egyenesen nyílt hadüzenetként értékelhető, hogy a lap alján nyomatékkal, keretes anyagban „Valótlanul állította” címmel beszámol Fidesz – Magyar Polgári Szövetség szóvivőjének perbeli kudarcáról a Magyar Helsinki Bizottsággal szemben. Ezt a keretes anyagot nehéz lenne szakmai tájékoztatásnak beállítani, már csak azért is, mert forrásaink szerint ellenzéki pártoknak vagy azok szóvivőinek, hasonló civil szervezetekkel szembeni pervesztéséről még soha (!) nem számolt be a Pesti Ügyvéd ilyen formában.

II. Függetlenek-e a bíróságok? Újabb gyanús adatgyűjtés szakmai köntösben.

Mint azt korábban megírtuk, a Soros György által pénzelt Patent egyesület jól megfigyelte a magyar bírákat és külföldi pénzből adatbázist készített a hazai bíróságokról. Eközben az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) – amelynek a Magyar Ügyvédi Kamara is tagja – összeurópai kérdőívet készít, melyben az ügyvédek véleményt nyilvánítanak az országok bíráinak függetlenségéről. Bár Bánáti János kéri az ügyvédeket, hogy maradjanak a szakmaiság talaján, érdemes a CCBE pénzügyi támogatói hátterét megvizsgálni.

A Devex elnevezésű globális vállalati és média-platform szerint a CCBE mögött támogatóként ott találjuk a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványt.

Ha jól értjük tehát, az európai ügyvédséget tömörítő szakmai szervezet akár Soroséknak is gyűjtheti az adatokat az európai, így a magyar bírákról is.

Soros György bíróságok iránti fokozott érdeklődése nemcsak a nemzetállamok bíróságaira terjed ki. Soros Nyílt Társadalom Intézete (OSI) közvetlenül finanszírozta a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, amely a volt Jugoszláviával kapcsolatos ügyekben járt el.

Az OSI 2008. március 19-én megjelentetett egy rövid beszámolót, megnevezve a Justice Initiative pénzsegélyek jogosultjait: „a Nemzetközi Büntetőtörvényszék: a Justice Initiative szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, hogy az a lehető leghatékonyabban tudjon működni.”

A Nemzetközi Büntetőtörvényszék székhelye a Holland Királyság fővárosában található a holland kormánnyal és a holland királyi családdal való megállapodás szerint. Az Orange Nassau-i Mabel hercegnő, Beatrix királyné menye pedig Soros alkalmazásában áll, ő a felelős az Európai Unióval való kapcsolatokért.

Soros finanszírozza és nagymértékben ellenőrzése alatt tartja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékért Koalíciót, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék felállításáért lobbizott, most pedig segíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék tevékenységét.

Az Európai Unió Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszköze, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését finanszírozza, 1993-ban kezdte meg működését Európai Demokrácia Kezdeményezés néven.

III. Soros-monopólium a hazai civil ügyvédhelyettesítésben? Konferenciák, ügyvédképzések, politikai nyomásgyakorlás, adatkezelési aggályok

A nemrég elfogadott új ügyvédi törvény rendelkezik a „helyettes ügyvéd” intézményéről, amelynek alapján a „helyettesített ügyvéd” az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell hogy megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása, megnevezése előfeltétele a kamarai felvételnek. A helyettest a területi ügyvédi kamara közhiteles nyilvántartásba veszi.

Információk szerint az ügyvédi kamarák gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozhatják a Helsinki Bizottságot, és a korábban rendszeresen kirendelést kapó ügyvédek háttérbe szorulhatnak az ügyvédhelyettesítés rendszerében; A Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen már 2012 márciusában szakmai konferenciát szervezett a védőkirendelés egy letesztelt alternatív modelljéről. A Helsinki Bizottság akkor azt sérelmezte, hogy a tapasztalatok szerint számos kapitányságon a kirendelések nagy részét ugyanazon egy-két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda kapja, aminek következtében az ügyvéd megélhetése, praxisa a kirendelő hatóságtól függ, és a terheltek is sokszor bizalmatlanok. 2008-ból származó adataik alapján az ügyek 70%, illetve 82%-át ugyanaz a kirendelt védő kapta, nem egyszer egy-egy ügyvéd 200-at meghaladó számú kirendelést kapott évente. A védői függetlenség érdekében akkor a szerintük nem átlátható kiválasztási rendszer reformját javasolták.

IV. Választási ügyekben dönt bíróként Majtényi László felesége?

A Soros György által finanszírozott atlatszo.hu egyik blogja 2011-ben élesen támadta Handó Tündét férje, Szájer József miatt, aki a Fidesz európai parlamenti képviselője. Mint írták, „Handó Tünde Szájer József felesége. Azé a Szájer Józsefé, aki az iPadjén kidolgozta az új Alkotmányt, azt az új alkotmányt, ami lehetővé teszi, hogy most a felesége az Országos Bírói Hivatal vezetője legyen.”

Érdekes információ birtokába kerültünk ugyanakkor a legfőbb bírói fórum, a Kúria háza tájáról. Itt folytat ugyanis ítélkezési tevékenységet Kárpáti Magdolna bírónő, aki „civilben” Majtényi László felesége. Azé a Majtényié, aki hivatalosan is a baloldal államfőjelöltje volt, mivel az MSZP, a DK, illetve az Együtt, a Párbeszéd és az LMP támogatását is élvezte. Azé a Majtényié, aki szerint a „nem kell attól félnünk, hogy sokáig kell elviselnünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Akármilyen reménytelen a helyzet, ez órák alatt megváltozhat„. Azé a Majtényié, aki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet élén sok-sok milliónyi Soros-pénzből, (Korábbi írásaink ITT és ITT olvashatóak.) rendszeresen ostorozza a magyar kormányt.

Fotó: MTI, archív

Kárpáti Magdolna ugyanakkor forrásink szerint a Kúrián – jóllehet alapvetően pénzügyi, közigazgatási pereket tárgyal – akár választási ügyekben is ítélkezhet.

Korábbi szándékai szerint ugyanis mégsem vonta vissza ezen „feladatkörét” Darák Péter, a Kúria elnöke, holott ez korábban a tervei között szerepelt. A Kúria vezetőjének lépése információink szerint nem kis megütközést váltott ki a bírói karon belül, hiszen nehéz elvárni szakmailag független döntést egy ilyen ember feleségétől.

Ennél persze durvább a helyzet Mészár Róza esetében. A Molnár Gyula MSZP-elnököt felmentő kúriai bíró többször volt szocialisták alkotmánybíró jelöltje, férje pedig az a Varga Jenő, aki a Vectigalis Zrt. korábbi vezetőjeként Gyurcsány Ferenccel sajtóinformációk szerint is kitűnő kapcsolatokat ápol.

V. Cserni János lehet a Fővárosi Törvényszék következő elnöke

Cserni János, a Fővárosi Törvényszék korábbi büntetőbírája jelenleg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályán dolgozik.

Cserni 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mellett. 2010 szeptemberében pedig Gatter László, a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást indított vele szemben, mivel a mások mellett általa is alapított, balliberális Galamus portálon A mártír harca című pamfletjében megalázó írást jelentetett meg a 2006 őszi rendőrattak áldozatául esett Révész Máriusz fideszes politikusról.

Bíróként is több olyan verdikt kötődik hozzá, amely kétségbe vonhatja pártatlanságát: 2004-ben általános felháborodást kiváltó ítéletében végrehajtandó szabadságvesztés büntetést rótt ki a Magyar Demokrata főszerkesztőjére, Bencsik Andrásra egy Mécs Imre SZDSZ-es politikus által indított rágalmazási eljárásban, amely döntését az akkori Legfelsőbb Bíróság később pénzbüntetésre enyhítette. Ezt a határozatot Cserni törvénysértőnek minősítette – ennek nyomán a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárás keretében elmarasztalta.

Cserni egyébként korábban pályázott a Fővárosi Törvényszék jogelődje elnökhelyettesi posztjára, sőt a Fővárosi Ítélőtábla elnöki pozíciójában is elképzelte már magát.

Egy biztos, Cserni kinevezésével megszaporodhatnak az olyan döntések, mint a legutóbbi időzített ítélet a Fővárosi Törvényszéken, ahol véletlenül pont a melegfelvonulást megelőzően döntöttek a 2013-as Budapest Pride után homofób-rasszista megjegyzések közepette bántalmazott férfiak ügyében. A sértettet a Soros-féle Háttértársaság a Melegekért képviselte, akik, mint arról korábban beszámoltunk, érzékenyítik a magyar bírákat.

Az eredeti írás a Tűzfalcsoport blogján jelent meg