Az elmúlt évszázadok során a történelmi Magyarország várainak egy része vagy teljesen elpusztult, vagy jelentősen károsodott. Elképzelni sem tudjuk, hogyan nézhettek ki eredeti pompájukban, hacsak el nem látogatunk a dinnyési Várparkba, ahol nemcsak a gondolatainkban éledhetnek újra, hanem akár sétálgathatunk is köztük.


A Velencei-tó déli partján fekszik egy apró település, Dinnyés. A mindössze ezer lelket számláló falucska közkedvelt turisztikai célpont, főleg, mióta keresztülszeli a tavat megkerülő mintegy harminc kilométer hosszú kerékpárút. Évről évre egyre többen látogatnak ide, hogy tavasszal részt vegyenek a hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnepen és a katolikus templom kertjében kialakított hagyományőrző központ nyári rendezvényein, vagy bebarangolják a közelben található madárrezervátumot.

Tavaly júniusban újabb elemmel bővült a település látnivalóinak listája: 2014. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján különleges szabadtéri múzeum, egy várpark nyílt a falu központjában. Az ötletgazda és kivitelező Alekszi Zoltán helyi lakos, aki néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy megvalósítja gyerekkori álmát, felépíti a történelmi Magyarország Árpád-kori várainak kicsinyített, valósághű mását. A munkának saját, Kossuth Lajos utcai telkén látott neki 2012-ben; elsőként egy Nagy-Magyarországot formázó sétány kialakításába kezdett bele. Miután ezzel elkészült, olyan középkori magyar várak miniatűr változatainak felépítéséhez fogott hozzá, amelyek ma egyáltalán nem, illetve csak romos állapotban láthatók.

– A várpark célja egyrészt az értékmentés, másrészt az ismeretterjesztés, oktatás. A helyszínre gyakran érkeznek iskolás csoportok, hogy a gyerekek rendhagyó történelemóra keretében tanulhassanak a magyar történelemről. Úgy látom, számukra ez a helyszín igazi paradicsom – mondja Alekszi Zoltán.

A várépítéssel kapcsolatban elárulja, a körülbelül 6-8 hétig tartó rekonstrukciót mindig hosszú előkészület előzi meg, a történelmi dokumentumok, térképek, fényképek, ásatási alaprajzok felkutatása, áttanulmányozása sokszor több időt vesz igénybe, mint a gyakorlati munka. Az embernagyságú makettek természetes anyagokból, elsősorban kőből, téglából, fából, valamint vesszőből épülnek föl, úgy, ahogy annak idején és eredeti helyüknek megfelelően ott, ahol egykor tündököltek.

Már a bejáratnál is egy különlegesség fogadja a betérőket: Emese álma kőbe faragva.

– Ez az első ilyen jellegű mű Magyarországon. Jómagam terveztem, a kivitelező pedig egy székely szobrász volt – meséli a házigazda, aki idegenvezetőként kísér körbe minket a várkertben.

Az út mentén, amin a parkterület bejárható, emlékoszlopok sorakoznak, kilencven magyar történelmi személyiségnek – fejedelmeknek, királyoknak és kormányzóknak – emléket állítva.

– A szellemi és fizikai munkám is benne van az itt található építményben: a kopjafákat is én faragtam, a várakat is én építettem saját kezűleg. A látnivalók mindegyikénél háromnyelvű tábla ismerteti, hogy éppen mit látunk, a váraknál pedig egy-egy színes fényképpel szemléltetem, hogy az eredetijükből mit láthatunk manapság – mondja a tulajdonos.

Jelenleg összesen tizennyolc erődítmény található az udvaron, de a jövőben bővülni fog ez a szám, a tervek szerint néhány év múlva már hatvan vár miniatűr változatát lehet majd megtekinteni Dinnyésen.

Az épületek meghatározott időközönként díszkivilágítást is kapnak sötétedés után, a különleges látványban alkalmakként mintegy másfél órán keresztül gyönyörködhetnek a látogatók. A kuriózumnak számító park főszezonban mindennap reggel 9-től este 8 óráig fogad vendégeket. Ha valaki középkori öltözékbe bújva, a házigazda által meghatározott időpontok egyikében keresi föl a várkertet, ingyen léphet be.

Szencz Dóra