Készen állunk a küzdelemre

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Az EP-választásra úgy kell tekintenünk, mint egy kiváló lehetőségre. Végre minden európai ember választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen Európában akar élni – mondta a Demokratának Hollik István. A kormányszóvivővel a májusi választás mellett a nemrég véget ért nemzeti konzultációról és az ellenzéki megmozdulásokról is beszélgettünk.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Amikor beszélgetünk, éppen csendes a Kossuth tér, az elmúlt hetekben viszont többször is szerveztek ide tüntetéseket az ellenzéki pártok, Soros-kötődésű NGO-kkal és egyes szakszervezetekkel karöltve. Mi a véleménye ezekről a demonstrációkról?

– Nagyon hamar kibújt a szög a zsákból: néhány nap után már Gyurcsány Ferenc beszélt az ellenzék valódi szándékáról, amikor azt mondta, hogy ők nem egyes törvények ellen tiltakoznak, hanem azért, hogy „ez a rendszer úgy, ahogy van, megbukjon”. Ezzel teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy ismételten egy szakpolitikai intézkedést használtak ürügyként a kormány támadására. Jó példa erre az otthonápolási díj esete is. Néhány hónappal ezelőtt az összes, most a Kossuth téren, illetve az MTVA-nál tüntető ellenzéki képviselő követelte a kormánytól az otthonápolási díj jelentős megemelését. Amikor aztán az utolsó ülésnapon az emelésről szavazott az Országgyűlés, nekik fontosabb volt füttyögni, mint az, hogy megszavazzák ezt a döntést. Ebből is látszik, hogy számukra egy végső cél van, a Fidesz–KDNP-kormány gyengítése és a hatalom megszerzése. Ezekkel az utcai tüntetésekkel az ellenzék, hozzácsapódva a Soros-hálózathoz, megkezdte kampányát. Teljesen nyilvánvalóak a frontvonalak is: mi vagyunk a bevándorlásellenesek, az ellenzék és a Soros-birodalom pedig a bevándorláspárti.

– A rendszerváltozás után közel három évtizedig voltak olyan határok, amiket egyetlen, érdemi támogatottsággal rendelkező párt sem lépett át. Korábban nem volt példa arra, hogy egy parlamentbe törekvő párt elnöke füstbombát dobjon a rendőrökre, országgyűlési és EP-képviselők törjenek be a közmédia székházába, vagy hogy súlyos rendzavarással próbálják ellehetetleníteni a parlament munkáját. Visszaállítható még a magyar közéletben az az állapot, hogy az ellenzéki politikusok legalább a törvényeket és az alapvető szabályokat betartják a politikai küzdelmek során, vagy tartósan arra kell felkészülnünk, hogy ilyen eszközökkel próbálnak meg fellépni?

– A Fidesz–KDNP képviselői, kormányzati tisztségviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Országgyűlés, a magyar parlamentarizmus valóban megtépázott tekintélyét valamilyen módon visszaállítsák, illetve a továbbiakban is megőrizzék annak méltóságát. Kifejezetten aggályosnak tartom, ami a parlamentben, az MTVA-nál vagy az utcai tüntetéseken zajlott, nevezetesen, hogy ellenzéki országgyűlési és európai képviselők úgy mutattak példát a mögöttük álló pártaktivistáknak, demonstrálóknak, hogy törvénysértéseket követtek el. Ez szerintem nem jó út, nem kellett volna rálépni. Magyarországon ma demokrácia van, lehet tüntetni, ki lehet fejezni a kormánnyal való egyet nem értést, viszont a törvényeket mindenkinek be kell tartani, az erőszak pedig végképp elfogadhatatlan. Ha valaki nem ért egyet a kabinettel, az nem jelent jogalapot arra, hogy ne tartsa be a jogszabályokat.

– Orbán Viktor a múlt heti Kormány­infón említett egy decemberi felmérést, amely szerint a választópolgárok több mint fele a bevándorlást tartja az EP-választások legfontosabb kérdésének. Az ellenzéki pártok viszont továbbra sem foglaltak világosan állást a migráció ügyében, legfeljebb azt kritizálják, amit a kormány mond. Mivel a választóknak ilyen fontos ez a kérdés, az EP-választási kampányban végre színt vallanak majd?

– Ha abból indulunk ki, mit csináltak tavaly az országgyűlési választási kampányban, akkor ne fűzzünk ehhez sok reményt. Emlékezhetünk, amikor Bangóné Borbély Ildikót tavasszal megkérdezték, hogy kormányra kerülve az MSZP befogadna-e menekülteket, úgy reagált: majd április 9-én, tehát egy nappal a voksolás után válaszol. Ezzel lényegében azt mondják, hogy az Európát és Magyarországot érintő legfontosabb kérdésben nem hajlandók nyíltan ismertetni az álláspontjukat. Lehet, hogy ez összefüggésben áll a társadalmi támogatottságukkal… Ők is tudják, hogy a magyar emberek nem támogatják a bevándorlást, mégis szembemennek az emberek akaratával, mert nekik a hatalom megszerzése a legfontosabb, és a hatalom reményében lepaktáltak Sorosékkal.

– Meddig lehet így húzni az időt?

– Úgy látom, hogy az általuk már megkezdett EP-kampányban az ellenzék azt a taktikát választja, amit egyébként az Európai Unió bevándorláspárti döntéshozóinál, politikusainál is tapasztalunk. Vagyis megpróbálják szőnyeg alá söpörni ezt a problémát. Vagy nem beszélnek a bevándorlás kérdéséről, vagy ha beszélnek, akkor azt mondják, hogy ez az ügy megoldott, nincs semmilyen veszély. De nem szabad bedőlnünk ennek a trükknek, amivel meg akarják téveszteni az embereket. Azt kell nézni, hogy mit csinálnak: a magyar baloldali európai parlamenti képviselők minden brüsszeli migránspárti előterjesztést megszavaztak. Másrészt a migrációs veszély nagyon is erős, Törökországban közel négymillió illegális bevándorló tartózkodik, akiket a törökök az EU-val kötött megállapodás alapján egyelőre ott tartanak, ami súlyos kockázat Európa számára, valamint látjuk az afrikai és ázsiai helyzetet is. Ezeken a kontinenseken az országok népességmegtartó ereje kisebb, mint a népességnövekedés üteme. Ennek következtében több tízmillió ember bármikor elindulhat Európa felé. Tehát a bevándorlás kérdésére adott válasz meg fogja határozni Európa jövőjét.

– Ezért is lenne fontos, hogy az Európai Parlamentben és ennek nyomán később a Bizottságban is megváltozzanak az erőviszonyok a bevándorlásellenes erők javára…

– Valóban, az EP-választásra úgy kell tekintenünk, mint egy kiváló lehetőségre. Végre minden európai ember választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen Európában akar élni. Választhatunk a multikulturális alapokon nyugvó, az európai keresztény értékeket és a nemzetállami szuverenitást feladó, föderalista irány, vagy a keresztény kulturális gyökereket megtartó, a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó Európa között. Óriási a tét, és mi készen állunk a küzdelemre.

– Megnehezítené a bevándorlásellenes álláspont képviseletét, ha mégis teljesülne az MSZP nagy álma, és a teljes ellenzék, a DK-tól a Jobbikig, közösen indulna az EP-választáson?

– Tisztulna a kép, hiszen világosan elkülönülne a két tábor: az egyik oldalon mi, a bevándorlásellenesek, akik meg akarjuk védeni az ország és a polgárok biztonságát, a másikon a bevándorláspárti ellenzék. Akármilyen felállásban indulnak is végül, mi kitartunk az álláspontunk mellett.

– Nemrég ért véget az újabb nemzeti konzultáció, több mint egymillió-háromszáznyolcvanezren válaszoltak a kérdésekre. Ez jó eredmény?

– A nemzeti konzultációk történetében ez volt a harmadik legnépszerűbb. Ez azt bizonyítja, hogy a családtámogatások, az otthonteremtés, a családvédelem kérdése fontos a választók számára is. Emellett nyilván azt is kiolvashatja mindebből a kormány, hogy bár nagyon sokat haladtunk előre ezeken a területeken, és eljutottunk oda, hogy ma a dupláját fordítjuk családtámogatásra, mint 2010-ben, de nem szabad ezzel megelégednünk. Keresni kell a lehetőséget arra, hogy tovább bővíthessük a családtámogatási rendszert annak érdekében, hogy a fiatal házaspárok több gyermeket tudjanak vállalni, és nekik megfelelő otthonba tudjanak költözni. A kormány most ezen dolgozik, és várhatóan miniszterelnök úr február közepén be is tudja jelenteni az ezzel kapcsolatos intézkedéssorozatot.

– Ami már csak azért is lényeges, mert Orbán Viktor tavaly novemberben azt mondta: céljuk, hogy „2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni”, és ugyancsak ekkorra szeretnék elérni a népesedési hanyatlás megállítását is.

– Nagyon fontos, hogy azon az úton, amin 2010-ben elindultunk, és aminek a kormány és az emberek összefogásának köszönhetően már látszanak az eredményei, tovább tudjunk menni. Magyarország az unió átlagánál kétszer gyorsabban növekszik, csökken a munkanélküliség, csökken az államadósság, nőnek a bérek. Ezeket a közös eredményeket veszélyeztetik azok, akik bevándorlóországgá tennék Magyarországot és bevándorlókontinenssé Európát. Nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük a közösen elért eredményeinket, és nemet mondjunk a migrációra. Ezért is sorsdöntő az európai parlamenti választás.

Lapszám: