Jelenlegi hely

Versenyzünk, és jók az esélyeink

Öt éve formálódik azoknak a szakembereknek a tábora, akiket a haza, a rend védelmére, az államügyek intézésére képeznek ki. Ezt a feladatot vállalta magára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol 6500 hallgató tanul, s amelynek a felújított Ludovika lett a központja, élén Patyi András rektorral. Az egyetem küldetése körülbelül olyan nagy jelentőségű, mint a paksi atomerőmű új blokkja. Elvégre egy hatékonyan működő állam csontvázrendszerét a magasan képzett és a hazának elkötelezett köztisztviselői és közszolgálati kar alkotja. Egy ilyen réteg kinevelése évtizedekbe kerül, vagyis a Ludovika ma még küldetése elején jár.

– Visszatért dicső korszakába a Ludovika. Hol tartanak most?

– Igen, az épület visszakapta régi funkcióját, hiszen újra felsőoktatási célokat szolgál, méghozzá olyanokat, amelyek a katonai felsőoktatáshoz is kötődnek. Most a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központja és egyik kara működik az épületben. A honvédtisztképzés maradt a Hungária körúton, a volt Zrínyi Egyetem kampuszában, de arra törekszünk, hogy a tisztjelölteknek itt is legyenek tanórái, előadásai.


– Milyen szakok találhatók az egyetem?

– Sokáig tartana felsorolni. Majdnem harminc szakiránnyal, a specializációkkal együtt pedig közel negyvennel rendelkezik az NKE. Ha csak a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kart nézem, van például katonai vezetői, üzemeltetői és logisztikai alapszak, de megvannak ezeknek a mesterszintű fokozatai is, valamint van két doktori iskolánk is, a hadtudományi és a katonai műszaki doktori iskola. Aztán van polgári és katonai nemzetbiztonsági képzésünk, és a Rendészettudományi Karon vannak rendészeti, rendvédelmi képzéseink is, itt szintén széles skálán folyik az oktatás, a bűnügyi tisztképzéstől kezdve a közlekedésbiztonsági, közrendvédelmi képzésen át egészen a gazdaságrendészeti képzésig. Rendészettudományi területen ugyancsak doktori iskolánk van. A katasztrófavédelmi képzésünk pedig a 2012-ben létrejött intézetben folyik.


– És a civilek?

– Az oktatás harmadik nagy csoportját a közigazgatási szakok jelentik szintén doktori képzéssel, a negyedik terület pedig a nemzetközi és európai közszolgálatra felkészítő képzések csoportja, ide tartoznak a biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakok is. Február óta egyébként Víztudományi Karral bővült az egyetem.


– Mit jelentenek a nemzetközi képzések? Itt tanulnak a jövő diplomatái?

– Mondhatjuk így is. Magyarországon nincs kifejezetten diplomataképzés, nincs olyan szak, amit a magyar külügyi igazgatás alapvető feltételként szabna a diplomata beosztásokhoz. De nálunk megfelelő felkészítést kapnak a hallgatók. Ami érdekes lehet még, hogy idén szeptemberben indul majd meg az egyetemen a doktori címet adó ötéves osztatlan államtudományi mesterszakunk.


– Ön azt nyilatkozta nemrég, hogy az egyetem hallgatóinak fele védelmi képzést kap. Ez érthető is, hiszen a világban, de idehaza még inkább felértékelődött a védelem fogalma nemcsak a közbiztonság, a közrend terén, de a diplomáciai színtéren és az ország határain is. Ezek szerint van határőrizeti szak is?

– Régóta van határrendészeti képzésünk, mint ahogy régóta folyik a katasztrófavédelmi képzésünk is. Azt azonban tudni kell, hogy egyik egyetem sem arra való, hogy az azonnali kihívásokra reagáljon. Azért mondom ezt, mert időnként velünk szemben is felvetődik ez az igény, de az egyetemépítés és a képzésfejlesztés hosszú folyamat. Természetesen mindig beforgatjuk a friss tapasztalatokat az oktatásba, de itt a jövő szakembereit képezzük, a napi problémákkal a mostani szakembereknek kell megbirkózniuk.


– Miközben rendkívül felgyorsultak az események…

– Az lehet, de sok tekintetben az események előtt járunk. Például 2012-ben, amikor a népvándorlás és a tömeges illegális migráció csupán távoli veszélynek tűnt, mi már elindítottunk egy migrációs szakirányt, és egy önálló bevándorlási és migrációs tanszéket hoztunk létre. Az intézményt fenntartó minisztériumok figyelik a kihívásokat, és igyekeznek ezekre felkészülni.


– Így tettek a kibernetikai hadviselés kérdésével is?

– A katonai típusú elektronikai hadviseléssel külön tanszék foglalkozik. De nemcsak a katonai jellegű támadásokra kell felkészülni, hanem az egyéb típusúakra is, ezért az egyetem szeptembertől új, Kiberbűnözés Elleni Tanszéket hoz létre, amely a bűnmegelőzés és a bűnüldözés oldaláról közelít a területhez. Ettől függetlenül nagyon sok olyan kollégánk van, aki a digitális világ kihívásaival foglalkozik. Az ő munkájukat fogja össze a Kiberbiztonsági Akadémiánk, ami koordinálja a különböző szakterületeken fellelhető tudást és kutatást.


– Amikor 2011-ben megalakult az egyetem, sokak számára újnak, bár biztatónak tűnt az az integrált forma, ahol rendőrök, katonák, tűzoltók és leendő civil hivatalnokjelöltek tanulnak együtt… Bevált a kísérlet?

– A katasztrófavédelem és a rendvédelem is közigazgatás, méghozzá hierarchizált rendszerben, egyenruhában végzett közigazgatás. Az állami élet valóságában is együtt kell működniük a közigazgatás különböző ágainak és szakembereinek, tevékenységük lényege ugyanarról a tőről fakad. Ez azt jelenti, hogy a munkájukhoz szükséges ismeretek egy része is közös. A honvédelem kérdése persze már komplikáltabb dolog, az már nem közigazgatás. Csakhogy a tapasztalatok azt mutatják: a katonai szervek gyakran kerülnek olyan szituációkba, ahol a civil, illetve a rendészeti szervezetekkel is együtt kell működniük, vagy ahol civil közigazgatási és a rendészeti feladatokat is el kell látniuk. Ez a helyzet például a békefenntartó missziókban, Afganisztánban vagy Irakban is. Sőt az adott országban az államépítésben, az állami szervek és szervezetek létrehozásában is részt kell venniük a katonáknak. Magyarán a honvédségnek a tipikusan katonai védelmi feladatok végrehajtása, a harcok megvívása mellett készen kell állnia a megszállt terület rendjének fenntartására, illetve az ottani lakosság egészségügyi és élelmiszer-ellátásának megszervezésére, bűncselekmények megelőzésére, bűnügyi nyomozásra, bíráskodásra és így tovább.


– A kormány elkezdte a honvédség fejlesztését, ami azt is jelenti, hogy több tisztre lesz szükség…

– Örülünk neki, várjuk a ránk eső feladatokat. A honvédség létszámát az Országgyűlés, az egyetemre felvehető honvédtisztjelöltek számát pedig a Honvéd Vezérkar javaslata alapján a NKE Fenntartói Testülete állapítja meg. Ötszáz fős kerettel rendelkezünk, de ez most nincs teljesen feltöltve, kicsit több mint háromszáz honvédtisztjelölt tanul nálunk, akik egyébként hivatásos katonák is. Képesek vagyunk ennél több tiszt kiképzésére is.


– Ma melyik szak a legnépszerűbb?

– Nagyon nehéz meghatározni, hogy egyáltalán mi a népszerűség fokmérője. Ha a jelentkezési adatokat nézzük, akkor a bűnügyi igazgatás, azon belül is a bűnügyi nyomozói szakirány iránt kimagasló az érdeklődés, itt nyolc-tízszeres az úgynevezett „első helyes” túljelentkezés, annak ellenére, hogy nagyon nehéz feladatok és komoly kihívások várnak a fiatalokra már a felvételi eljárás során is. Kedveltek a honvédtiszti pályák és a katasztrófavédelmi képzések is.


– A két világháború között az volt a cél, hogy felkészült, művelt, a nemzet iránt elkötelezett hivatalnoki kar jöjjön létre a közigazgatásban. Többek között ebben látták a Trianon utáni Magyarország talpra állásának legfontosabb zálogát. Aztán jött a háború, a pártállami évtizedek…

– Azért a szocializmus időszaka ebből a szempontból nem volt homogén. A nyolcvanas évek közepére a magyar közigazgatás személyi állománya sokkal magasabb szinten állt, mint az ötvenes években, amikor írni-olvasni alig tudó pártkáderekkel töltötték fel a hivatalokat. A hetvenes évek végén nyitotta meg kapuit az államigazgatási főiskola, mert a rendszer felismerte, hogy az államigazgatási pálya külön szakma, amire célirányosan fel kell készíteni az embereket.


– Ma hol tartunk?

– Az Orbán-kormány 2010 végén indította el a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programot. Ennek egyik eredménye a mi egyetemünk létrejötte is. Nem álltak le azóta sem a reformok, 2014-ben létrejött például az Államreform Bizottság, amely az azóta eltelt időben rengeteg kormányzati előterjesztést elemzett, értékelt és véleményezett.


– Az ember vagy a szervezet a fontosabb?

– Hiába jöttek volna létre például a kormányablakok sok feladattal és széles hatáskörökkel, ha nem ülnének bennük jó szakemberek. Fontos, hogy megfelelően felkészült munkatársak álljanak rendelkezésre, akik a sokszor jogosan türelmetlen emberekkel higgadtan végig tudják beszélni az ügyintézést, akik tudják, hogyan kell úgy tájékoztatni az állampolgárt, aki egyébként választópolgár is, hogy ezt a tájékoztatást szolgálatként és szolgáltatásként élje meg. A hivatalnok fontos komponens, e téren tehát fontos szerepünk van, ám a reformhoz rendszerszintű változtatások, jogi, eljárási, szervezeti lépések és ezek gondos egymásra hangolása is szükséges.


– Mennyire ígér biztos karriert a civil pályákon az egyetem diplomája?

– Ma a közigazgatásba bármilyen felsőoktatási végzettséggel be lehet kerülni. A mi diplománk annyi előnyt nyújt, hogy közvetlen karrierpályára készít fel, a bekerülő végzőseinknek nem kell külön közigazgatási vizsgákat tenni.


– Szép lett a kampusz, elegáns, méltóságteljes, történelmi levegője van.

– Már 2011-ben felmerült, hogy a Ludovika Akadémia épületét kapja meg az NKE. Egy darabig az ELTE használta, majd a Magyar Természettudományi Múzeum költözött a falai közé. Ami azért furcsa nekem, mert az épület bizonyos szentségeket hordoz magában. Az egyik, hogy nemzeti közadakozásból épült, 1831-ben tették le az alapkövét. A folyosón ma már látható a rengeteg adományozó neve. A Ludovika építése hatalmas vállalkozást jelentett, a Pest környéki téglagyárak teljes termelése sem volt elegendő az építkezéshez, ezért felerészt kőből készültek a falak. A másik a hazaszeretet szentsége. A két világháborúban meghalni indultak innen a frissen végzett, fiatal parancsnokok. Az elesett, ludovikás tisztek neve most a Hősök folyosóján olvasható. Van egy felszentelt kápolnánk is, amelyet egyébként raktározásra szánt a múzeum.


– Jaj…

– És ez nem az ötvenes, hanem a kilencvenes évek krónikája. Belefogtak a műemlék épület átalakításába is, de rövid idő alatt több kárt tettek benne, mint amennyi kár érte a pártállami évtizedekben. Mi 2013-ban vettük át az épületet, mindent rendbe kellett hoznunk. Most sem a miénk teljes egészében: a régi tiszti lovardában, valamint a főépület alsó szintjének egy részében, illetve a pincében és a tetőtérben továbbra is a múzeum tevékenykedik. Sokat tettünk, de sok dolgunk maradt még. Befejezés előtt áll az új lőterünk, az összesen négyezer férőhelyes oktatási épületünk, a Rendészettudományi Karunk speciális képzési objektuma és kollégiuma, valamint a sportközpontunk is. A régi lovardát pedig szinte teljesen újra kell építenünk a park helyreállításának részeként.


– Az ellenzék neki-nekiront az egyetemnek. Valamiért nagyon fáj nekik a Ludovika, janicsárképzőnek nevezik…

– Nem akarok leereszkedni az otromba színvonalra. Egy honvédtisztjelölt, aki már hivatásos katona és esküjében megfogadta, hogy nem végez politikai tevékenységet, ugyan miféle janicsárja lehet bármelyik kormánynak is?


– Az a kifogás viszont jobbról jött, hogy olyanok is katedrát kaptak itt, akik a másik oldalhoz tartoznak…

– Nálunk az oktatók, a tanárok szaktudása számít, politikai nézeteikkel nem foglalkozunk. És nem foglalkozhatnak ezzel ők maguk sem e falak között, mert szabályzatunk mindenkit eltilt attól, hogy a katedrán politizáljon. Szakmai értelemben pedig arra törekszünk, hogy a hallgatók több nézetrendszert is megismerjenek egy-egy kérdésben, ezzel szélesebb lesz a látókörük. De ami a közigazgatást illeti: aki itt végez, annak versenyeznie kell majd egy-egy állásért. Jogászok, közgazdászok, szociológusok és ki tudja, még kik lesznek a riválisai. Civil vonalon nincs automatikus karrierbe állítás, ez a csak a rendvédelmi és a honvédtiszti pályákra igaz. Versenyzünk mi is, és őszintén mondom, jók az esélyeink.

Sinkovics Ferenc

Lapszám: