„Létrehoztuk a kínai-közép-európai együttműködés turisztikai regionális központját Budapesten, tehát ennek a 16 országnak és Kínának az együttműködését a turizmus szempontjából Budapestről és Budapesten fogjuk szervezni” – jelentette be Orbán Viktor.

A zárt ajtók mögött zajló második KKE-Kína csúcstalálkozón Kína és a házigazda Románia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere volt jelen.

Orbán Viktor szerint a csúcstalálkozó konkrét eredményei közül első helyre kívánkozik az a megállapodás, amelyet hétfői kétoldalú megbeszélései alkalmával kötött a kínai és szerb miniszterelnökkel a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről.

„Egy nagyon gyors összeköttetést fogunk létrehozni, és ezt abból a pénzügyi alapból fogjuk finanszírozni, amit még egy évvel ezelőtt a kínaiak állítottak föl a közép-európai beruházások támogatása érdekében” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor – mint mondta – a keddi csúcstalálkozón bejelentette, hogy már három Konfuciusz Intézet van Magyarországon és a negyedik is hamarosan létrejön. Arról is beszámolt, hogy az egy évvel korábbi megállapodásnak megfelelően Magyarország létrehozta a kínai nyelvtanárok regionális továbbképző intézetét Budapesten, ahová az egész közép-európai térségből érkeznek a kínai nyelvet tanító és továbbképzést igénylő pedagógusok, illetve nyelvtanárok.

A középtávú együttműködést illetően a bukaresti tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy minden évben lesz KKE-Kína miniszterelnöki csúcstalálkozó, mindig lesz ezzel párhuzamosan üzleti fórum, és támogatják a Kínába történő árukivitelt – közölte a miniszterelnök. Hozzátette: a kínai miniszterelnökkel megállapodtak az élelmiszerexportok növeléséről, illetve további kínai beruházások előkészítését kezdték meg Budapesten.

Orbán Viktor – mint mondta – a csúcstalálkozón kifejtette azon álláspontját, miszerint az európai válságból az európaiak nem tudnak kikászálódni szabadkereskedelmi megállapodások és szélesebb kereskedelmi együttműködések kiépítése nélkül. Magyarország ezért támogatja az Amerikával, illetve Japánnal létrehozandó európai uniós szabadkereskedelmi megállapodásokat, valamint szorgalmazza, hogy Kínával is minél szabadabban tudjon kereskedni az európai kontinens.

„Más módon kell gondolkodnunk, a világ megváltozott és nem lesz többé olyan, mint a válság előtt volt, és ebben az új világban Kínának meghatározó szerepe lesz, tehát mindannyiunknak, benne az európaiaknak az az érdekünk, hogy jó, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyt alakítsunk ki Kínával” – zárta nyilatkozatát Orbán Viktor.

Kínai miniszterelnök: a bukaresti csúcstalálkozó fontos eleme Kína és az Európai Unió kapcsolatának

A kelet-közép-európai országok és Kína közötti együttműködés az Európai Unió, valamint a távol-keleti ország kapcsolatának fontos eleme – jelentette ki Li Ko-csiang kínai miniszterelnök Bukarestben.

A kínai kormányfő Victor Ponta román miniszterelnökkel közösen nyilatkozott a sajtónak, miután véget ért a KKE-Kína-csúcs a román fővárosban. Ponta bejelentette, hogy a csúcstalálkozón a részt vevő országok aláírtak egy úgynevezett útmutatót, amely tartalmazza az együttműködésük főbb irányvonalait és a kölcsönös érdekeiket. A felek vállalták, hogy népszerűsítik a kölcsönös beruházásokat, és fejlesztik a kereskedelmi kapcsolataikat.

A kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elfogadott útmutató az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az azonos bánásmód elvein alapszik. Kiemelte: a KKE-országok és Kína együttműködése bővíti Kína és az EU kapcsolatait, amely valamennyi fél számára hasznos.

Annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a KKE-Kína-csúcs országainak a vállalkozásai minél jobban megismerjék egymást a kölcsönös érdekekre alapozva, és ennek érdekében a hatóságoknak meg kell teremteniük az együttműködésükhöz szükséges kedvező légkört.

Ponta kifejtette, hogy az útmutató egyebek között az infrastrukturális beruházások, a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a vasúti szállítás és a telekommunikáció területén jelöl ki együttműködési irányokat. Célul tűzték ki, hogy 2014-ben a csúcstalálkozó országai kölcsönösen népszerűsítik befektetéseiket, üzleti érdekeiket, ennek érdekében több rendezvényt szerveznek, és évente sor kerül az üzletembereket tömörítő gazdasági fórumra, amelyet a bukaresti KKE-Kína-csúcs alkalmából is megtartottak.

Ponta is hangsúlyozta, hogy a bukaresti csúcstalálkozó kiegészítő eleme az EU és Kína stratégiai kapcsolatrendszerének. A csúcstalálkozón szóba került az állampolgárok szabad mozgásának megkönnyítése és a turizmus ösztönzése – mondta Ponta.

(MTI)