No migration, no war

Pontosabban: no migration, no gender, no war! Azért angolul mondta Orbán Viktor miniszterelnök kampányindító beszédében ezt, mert a brüsszeli elitnek is címezte a kijelentést. Nem akarunk migrációt, nem akarunk genderkurzust, nem akarunk háborút! Hogy mi a közös a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokban, arra ez ad feleletet. Olyan választás lesz a mostani, ahol minden mindennel összefügg, ahol ugyanaz lesz a kérdés nagyban és kicsiben: sikerül-e megőrizni a természetes létezés feltételeit egy aggasztó gyorsasággal bezáruló világban?

Borúlátó elemzések sora jelenik meg a világsajtóban arra vonatkozóan, hogy mennyire reális veszély a harmadik világháború, illetve van-e még esélye az emberiségnek arra, hogy az egypólusú világrendből egy olyan többpólusú világrendbe lépjen át, ahol az egyre durvább dogmatizmust és kirekesztést a nyitottság és az elfogadás váltja fel. A vagy-vagy kultúráját az is-is kultúrája készül felülírni, és ha nem muszáj, nem feltétlenül az előző korszak legyűrése, sokkal inkább annak átlényegítése révén. Vagyis az egyedül üdvözítő hitek és izmusok nyugati dominanciájú évszázadai után egy újfajta, kozmikus távlatokat nyitó és keleti forrású szinkretizmus korszakába léphetünk. Ha szerencsénk van, békés eszközökkel, például választások útján, mint most Európában.

A megoldás kulcsa részben Kínában van, de úgy tetszik, hogy e téren Magyarország máris méretét meghaladó tudással rendelkezik. A világnak egy olyan ideológia válhatna „világjobbítóként” a javára, amely a nemzetközileg ugyan még mindig befolyásos, de jelentősen meggyengült nyugati liberalizmust kombinálja a hagyományos kínai értékekkel, mondta erről Jen Hszüe-tung, a Csinghua Egyetem kiemelt professzora, aki szerint országának felfogása semmiképpen sem Nyugat-ellenes. Sok jót lát az amerikai liberális értékekben, mégis amellett érvel, hogy ezeket gazdagítani kellene a vangtao nevet viselő klasszikus kínai eszmények beágyazásával, amit „humánus tekintélyként” lehet lefordítani; egy önként elfogadott legitimitással, amely „jóindulaton, igazságosságon és rítusokon” alapul, mondta az Index hírportálnak a Danube Institute meghívására Magyarországra érkező és ott előadást tartó professzor gondolatairól Eric Hendriks holland szociológus, Kína-szakértő.

Aki lovagiasan hozzáfűzte, „Jen Hszüe-tung professzor véleménye, miszerint a legsürgetőbb politikai kihívás egy bipoláris amerikai–kínai rend civilizált kezelése, megegyezik az Orbán Viktor által 2023-ban a Magyar Állandó Értekezlet ülésén elmondott beszédében elhangzottakkal. Akkor a miniszterelnök úgy fogalmazott: »két nap van az égen, és egyik sem európai« – vagyis Kína és az Egyesült Államok”. Köszönjük szépen az elismerést.

A jóindulaton, igazságosságon és rítusokon alapuló „humánus tekintélyelv”, ami magyar értelmezésben az Isten, haza, család hármassággal jól leírható, abban kínál új megoldást, hogy mindezt harmóniába hozza azokkal a modern értékekkel és intézményrendszerekkel, amelyek a Nyugat találmányaiból az előbbiekkel összehangolhatók. Vagyis nem mindennel. Nem foglalkozva a politikai bűnözőkkel és bohócokkal, arra kell ezért koncentrálnunk a következő hetekben, hogy minél többen megértsék, helyes választásuk révén nő meg a békés átalakulás esélye, személy szerint nekik köszönhetően menekül meg a világ a gonosz kísértésétől. Nagyban és kicsiben egyaránt.