A felhívás így folytatódik:

„A temesvári forradalom eszméi, a kommunista diktatúra- és szekuritáte-ellenes népfelkelés gondolatai egyetemes, máig érvényes mondanivalót hordoznak: a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia üzenetét.

2008. június 3-án nemzetközi értekezletre került sor Prágában a kommunista múlttal való szembenézés tárgykörében. A konferencia Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nyilatkozatában követelt erkölcsi jóvátételt a kommunizmus áldozatainak. A prágai nyilatkozat aláírói között szerepel – többek között – Václav Havel és Vytautas Landsbergis.

A prágai nyilatkozat megszületése azt jelzi: a volt kommunista térség országaiban a kommunista diktatúrák bűneivel és visszahúzó örökségével való szembenézés mindmáig időszerű, az elnyomás és a megfélemlítés történetének feltárása, az emberiség elleni bűntettek elítélése a forradalom eszméinek megvalósítását hozhatja számunkra.

Kedves Polgártársaim! Hiszem, hogy a temesvári forradalom szellemisége tovább él bennünk. A szabadság eszméje, amely összeköti nemzeteinket, amely közös cselekvésre késztetett mindannyiunkat 1989 decemberében és összeköt bennünket mind a mai napig, kötelez: ne feledjük megkínzott, meghurcolt társaink emlékét, ne hagyjuk, hogy a kommunista diktatúra rémtettei a közöny és a feledés homályába vesszenek.

Kérem, aláírásukkal csatlakozzanak a Prágai Nyilatkozathoz!

2008. október 2.

Tőkés László

Püspök, EP-képviselő”

Amennyiben lelkiismeretük úgy diktálja, megtehetik a http://www.praguedeclaration.org/ honlapon.

Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és kommunizmus ügyében

2008. június 3., Prága, a Cseh Köztársaság Parlamentjének Szenátusa

Szem előtt tartva európai hazánk méltóságteljes és demokratikus jövőjét,

• minthogy azoknak a társadalmaknak, amelyek elhanyagolják a múltat, nincs jövőjük,

• minthogy Európa csak akkor lesz egységes, ha képes egységesíteni történelmét, elismerni, hogy a kommunizmus és a nácizmus közös örökség, és hajlandó őszinte és alapos vitát folytatni a múlt század valamennyi totalitárius bűntettéről,

• minthogy a kommunista ideológia közvetlenül felelős emberiség elleni bűntettetekért,

• minthogy a kommunista múltból fakadó rossz lelkiismeret súlyos teher Európa jövője és gyermekeink számára,

• minthogy a kommunista múlt eltérő értékelései továbbra is „Keletre” és „Nyugatra” szakíthatják Európát,

• minthogy az európai integráció a földrész totalitárius rendszerei által előidézett háborúkra és erőszakra adott közvetlen válasz volt,

• minthogy a kommunista rendszerek által szerte a kontinensen elkövetett emberiség elleni bűntetteknek ugyanolyan mértékben tudatosulniuk kell minden európai elmében, mint a náci rezsimek bűntetteinek,

• minthogy lényegi azonosságok vannak a nácizmus és a kommunizmus között rémuralmi jellegük és emberiség elleni bűntetteik tekintetében,

• minthogy még mindig szükség van a kommunizmus bűntetteinek kiértékelésére és elítélésére mind törvényességi, erkölcsi és politikai, mind történelmi szempontból,

• minthogy a bűntetteket az osztályharc elmélete és a proletárdiktatúra elve nevében mondták jogosnak, a terrort a diktatúra fenntartásának módszereként használva,

• minthogy a kommunista ideológiát az európai és ázsiai birodalomépítők saját expanzionista céljaik elérésének eszközeként használták,

• minthogy sok tettest, akik a kommunizmus nevében követtek el bűntetteket, még nem idéztek az igazságszolgáltatás elé, és áldozataikat még nem kárpótolták,

• minthogy valamennyi európai nemzet jövendő szilárd integrációjának szükséges feltétele a mélyebb megértéshez és megbeszéléshez vezető objektív, összefoglaló információk terjesztése a totalitárius kommunista múltról,

• minthogy lehetetlen valamennyi európai végső megbékélése az igazság megállapítására és az emlékezet helyreállítására irányuló összepontosított és komoly erőfeszítés nélkül,

• minthogy Európa kommunista múltjával teljességében kell foglalkozni mind tudományosan, mind a széles nyilvánosság előtt, és a jövő nemzedékeknek rendelkezésükre kell bocsátani a kommunizmusról szóló valós információknak,

• minthogy bár a földkerekség különböző részein csak néhány totalitárius kommunista rendszer maradt fenn, ezek mégis a világ népességének mintegy ötödét uralják, és a hatalomba kapaszkodva továbbra is bűntetteket követnek el, és magas árat szabnak népük jólétének,

• minthogy számos országban a kommunista pártok, még ha nincsenek is hatalmon, nem határolták el magukat nyilvánosan a kommunista rendszerek bűntetteitől, és nem is ítélték el azokat,

• minthogy Prága egyike azon helyeknek, amelyek megélték mind a nácizmus, mind a kommunizmus uralmát,

• abban a hitben, hogy a kommunizmus sok millió áldozata és családjaik éppúgy jogosultak az igazságtételre, a rokonszenvre, a megértésre és szenvedéseik elismerésére, amiképpen a nácizmus áldozatai

mi, az „Európai lelkiismeret és kommunizmus” című prágai konferencia résztvevői,

• figyelembe véve az Európai Parlament 2005. május 12-i határozatát a második világháború 1945. május 8-i európai lezárásának hatvanadik évfordulója alkalmából,

• figyelembe véve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2006. január 26-i, 1481. számú Határozatát,

• figyelembe véve az Európai Néppárt 16. kongresszusának 2004. február 5-i határozatát, amelyben független szakértői testület létrehozását kéri az emberi jogok totalitárius kommunizmusbeli megsértésére vonatkozó információk összegyűjtésére és értékelésére, és emlékmúzeum létesítését sürgeti a kommunizmus áldozatai számára,

• figyelembe véve egyes nemzeti parlamentek által a kommunizmus bűntetteivel kapcsolatosan elfogadott határozatokat,

• figyelembe véve a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottsága tapasztalatait,

• figyelembe véve a lengyelországi, németországi, szlovákiai, csehországi, egyesült államokbeli emlékbizottságok és megemlékezések, valamint a litvániai, lettországi és észtországi megszállás múzeumainak létrehozásával szerzett tapasztalatokat,

• figyelembe véve az Európai Unió és az Európa Tanács jelenlegi és következő elnökségét,

• figyelembe véve, hogy 2009. a kommunizmus közép- és kelet-európai összeomlásának, ugyanakkor a pekingi Tienanmen téri mészárlásnak a 20. évfordulója,

szorgalmazzuk:

• az összeurópai megértetését annak, hogy mind a náci, mind a kommunista totalitárius rendszert a maga azon borzalmas volta szerint kell megítélni, hogy politikájuk pusztító volt, hogy módszeresen a terror szélsőséges formáit alkalmazták, elnyomták a polgári és emberi szabadságot, agresszív háborúkat indítottak és ideológiájuk elidegeníthetetlen részeként teljes nemzeteket és embercsoportokat deportáltak és irtottak ki, és mint ilyenek, a legnagyobb csapásnak számítanak, amely megmételyezte a 20. századot,

• annak elismerését, hogy a kommunizmus nevében elkövetett sok bűntettet emberiség elleni bűntetteknek kell nyilvánítani, intő jelként a jövő nemzedékeknek, éppúgy, ahogyan a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék,

• közös álláspont megfogalmazását a totalitárius rendszerek, köztük a kommunista rezsimek bűntetteivel kapcsolatosan, és annak elérését, hogy Európa-szerte kellően tudatosuljanak a kommunista bűntettek ahhoz, hogy világosan meghatározzák a közös viszonyulást a kommunista rendszerek bűntetteihez,

• olyan jogszabályok bevezetését, amelyek alapján a törvényszékek vizsgálat alá vonhatják és elítélhetik a kommunista bűntettek elkövetőit és kárpótolhatják a kommunizmus áldozatait,

• azonos bánásmód biztosítását az összes totalitárius rendszer áldozatainak,

• európai és nemzetközi nyomásgyakorlást a múlt kommunista bűntetteinek tényleges elítéléséért és a jelenlegi kommunista bűntettek elleni hatékony harcért,

• annak elismerését, hogy a kommunizmus Európa közös történelmének szerves és borzalmas része,

• az összeurópai felelősség elismerését a kommunizmus által elkövetett bűntetteket illetően,

• azt, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktumként ismert Hitler-Sztálin-paktum aláírásának napját a náci és a kommunista totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák éppúgy, ahogyan Európa január 27-én a holokauszt áldozataira emlékezik,

• felelős viszonyulást a nemzeti parlamentektől a tekintetben, hogy elismerik, a kommunista bűntettek emberiség elleni bűntettek, ami elvezet a megfelelő törvényalkotáshoz és az ilyen jogszabályok parlamenti megfigyeléséhez,

• tényleges közvitát a kommunista jelképekkel való kereskedelmi és politikai visszaélésekről,

• az Európai Bizottságnak a totalitárius rendszerek áldozataival kapcsolatos meghallgatásainak a folytatását, azzal a szándékkal, hogy a Bizottság ezekről tájékoztatást állítson össze,

• azt, hogy azokban az európai államokban, amelyeket totalitárius kommunista rezsimek vezettek, független szakértőkből álló bizottságok alakuljanak, amelyek feladata országos szinten gyűjteni és értékelni az információkat az emberi jogoknak a totalitárius kommunista rendszerek alatti megsértéséről, azzal a szándékkal, hogy szorosan együttműködjenek az Európa Tanács szakértői bizottságával,

• egyértelmű nemzetközi jogi keret biztosítását a kommunizmus bűntetteivel kapcsolatos információkat tartalmazó irattárakhoz való szabad és korlátozásmentes hozzáférésre vonatkozóan,

• az Európai Emlékezés és Lelkiismeret Intézetének létrehozását, amely egyidejűleg lenne A) a totalitarizmust tanulmányozó európai kutatóintézet, amely tudományos és oktatási programokat bonyolítana le és hátteret biztosítana a totalitárius tapasztalatok kérdéskörére szakosodott nemzeti kutatóintézeteknek, hogy hálózatként működjenek, B) az összes totalitárius rendszer áldozatainak összeurópai emlékhelye, melynek célja megőrizni ezen rendszerek áldozatainak emlékezetét és tudatosítani az elkövetett bűntetteket,

• nemzetközi konferencia szervezését a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett bűntettekről a kormányok, parlamentek képviselőinek, tudósoknak, szakértőknek és civil szervezeteknek a részvételével, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát,

• az európai történelemkönyvek szabályozását és alapos átvizsgálását, hogy a gyermekek éppúgy tanulhassanak a kommunizmusról és annak bűntetteiről, és éppúgy óva intsék őket ezek kapcsán, ahogyan a náci bűntettek megítélésére oktatták őket,

• az átfogó és teljes összeurópai vitát a kommunista történelemről és örökségről,

• azt, hogy jövőre a 20. évfordulón kapcsolják össze a berlini fal leomlásáról és a Tienanmen téri mészárlásról való megemlékezéseket.

Mi, az „Európai lelkiismeret és kommunizmus” című prágai konferencia résztvevői felhívással fordulunk Európa összes népéhez, valamennyi európai politikai intézményhez, beleértve a nemzeti kormányokat, parlamenteket, az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot, az Európa Tanácsot és más jelentős nemzetközi testületeket, és kérjük őket, hogy tegyék magukévá az ebben a Prágai Nyilatkozatban rögzített eszméket és felhívásokat, és váltsák valóra azokat gyakorlati lépések és politikák révén.