A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-i, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását. A vádhatóság szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel. Ezt hagyta helyben és emelte jogerőre másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. A tavaly decemberi elsőfokú ítélet kihirdetéskor a bíró indoklásában azt mondta: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a „cigánybűnözést” állították a középpontba, és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a 2007 decemberi felvonulást.

A Magyar Gárda Egyesület megszüntetésére indított per másodfokú tárgyalása rendbontás nélkül zajlott a Fővárosi Ítélőtáblán. A helyszínt a rendőrség nagy erőkkel biztosította, az épületbe csak átvizsgálás után lehetett bejutni. A korábbi tárgyalásoktól eltérően a Magyar Gárda tagjai, szimpatizánsai sem az utcán, sem a bíróság épületében nem jelentek meg. Elsőfokon a Fővárosi Bíróság decemberben feloszlatta a szervezetet, miután elfogadta az ügyészség kifogását, hogy az egyesület működése ellentétes az alapszabállyal.

(MR)