Szakértők szerint átrendeződésre lehet számítani az Európai Parlamentben (EP) a jövő évi választások után, visszaeshetnek a szocialisták és megerősödhetnek kisebb pártok.
 


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét és Kovács Istvánt, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatóját az M1 aktuális csatornán pénteken az egy év múlva tartandó EP-választásokról kérdezték.
    
Kovács Zoltán azt mondta: a választások után lehet majd látni, folytatódik-e az a tendencia, amely tagállami szinten megjelent, hogy a választók közül sokan támogatnak protestpártokat, bevándorlásellenes pártokat, tehát „büntetik” a hagyományos, nagy pártokat. 
    
Hozzátette, komoly esély van arra, hogy egy egészen új összetételű EP-t lehet majd látni a jövő évtől, azért is, mert az európai szocialista frakcióban ülő pártok „leszerepeltek” a tagállami választásokon.
    
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai választási rendszer teljesen arányos – szemben a tagállami rendszerekkel, amelyek sokszor a nagyobb pártoknak kedveznek -, tehát elképzelhető olyan pártok előretörése, amelyek hazájukban nem szereztek sok képviselői helyet; példaként a német AfD-t említette.
    
Gálik Zoltán közölte: a Brexit miatt felszabadul 73 képviselői hely, de csökkentik is az EP létszámát 751-ről 705-re. Az átrendeződésekről azt mondta: a jobboldalon is nagy átalakulások várhatók. 
    
Szerinte az Európai Néppárt megtartja vezető helyét, a szocialisták „fragmentálódhatnak”, a liberálisok Emmanuel Macron francia elnök politikája miatt is megerősödhetnek, a szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali pártok veszíthetnek az erejükből, ugyanakkor létrejöhet egy olyan pártegység, amely erőteljesebben kiáll a nemzetállamok Európája mellett.
    
Szólt arról is, hogy a választás legfontosabb témái között lehet az európai föderális és nemzetállami elképzelések támogatói közötti nagy vita, valamint a migráció, a menekültpolitika kérdése.

(MTI)