Jelenlegi hely

Felújítják a püspöki palotát Nagyváradon

Európai uniós támogatást remélt, de végül Magyarországtól kapott pénzt a római katolikus egyház a nagyváradi püspöki palota felújítására.

A palota felújítására fordítható csaknem kétmilliárd forintos magyar állami támogatásról a nagyváradi püspökség számolt be szerdai közleményében. Mint közölte: az elmúlt években az egyházmegye kidolgozta a palota részletes rehabilitálási tervét, amelynek anyagi feltételeit európai uniós pályázat útján próbálták előteremteni. A pályázati feltételeket azonban úgy alakították, hogy a római katolikus püspökség nem juthatott hozzá a remélt támogatáshoz. Ezért folyamodott az egyházmegye a magyar kormányhoz. A püspökség közölte: a palota felújítására szánt 1,948 milliárd forintos támogatást három év alatt, éves bontásban biztosítja majd a magyar állam.

„Püspökségünk szándéka, hogy a nagyváradi közösség hasznára fordítsuk egyházmegyénk közel ezeréves múltjának máig fennmaradt, talán legszebb örökségét, amely az európai barokk egyik legavatottabb építészének, a budai királyi palotát is megálmodó bécsi császári építésznek, Franz Anton Hillebrandtnak a munkája” - áll a közleményben.

Az egyházmegye illetékesei az EU-s pályázat elkészítésekor a zt közölték: a tervezett ingatlanrehabilitáció az épület statikai megerősítése mellett magába foglalja a barokk építészeti elemek restaurálását, valamint a fűtési rendszer, a víz- és a csatornahálózat, a világítás felújítását, klíma- és riasztórendszer kialakítását.

A püspökség célja, hogy a palota ismét a város közművelődési, művészeti és közösségi fejlődését szolgálja. Ezért a palotában a közművelődést szolgáló multifunkcionális tereket alakítanának ki, amelyek zenei, képzőművészeti, múzeumpedagógiai, tudományos és egyéb rendezvények befogadására lennének alkalmasak.

A nagyváradi római katolikus püspöki palotát Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként tartják számon. A palota 1762 és 1776 között épült Franz Anton Hillebrandt tervei alapján. A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező épületet a román kommunista állam államosította, és több évtizeden át múzeumként használta. Az egyháznak - hosszas pereskedés után - 2004-ben sikerült visszaszereznie.

MTI