Gyakran a keresztény egyházak sem merik felvetni a keresztényüldözést

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Gyakran a keresztény egyházak sem merik felvetni a keresztényüldözést, és nem merik nevén nevezni a dolgokat - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek a kanadai Ottawából csütörtökön este telefonon adott interjújában. 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Azbej Tristan a közel-keleti és afrikai keresztények üldözéséről és megsegítéséről rendezett konferencián vett részt a kanadai fővárosban.

A fórumot a magyar nagykövetség - az Emmi közreműködésével - szervezte, és tudósok, kutatók, diplomaták, különböző közel-keleti keresztény felekezetek és más vallások képviselői vettek részt rajta. Jelen voltak kanadai parlamenti képviselők is. A konferencián a helyettes államtitkárság által összeállított, a keresztényüldözés tényeit felelevenítő és a magyar kormány segítségét bemutató kiállítás is fogadta a résztvevőket. 

Nem ez az első ilyen jellegű tanácskozás és kiállítás, amit Magyarország szervez, de Azbej Tristan az MTI-nek aláhúzta: ezen a konferencián a résztvevők új szempontokat is vizsgáltak. Mégpedig azt, hogy vajon a keresztény egyházak miért nem vetik fel a keresztényüldözés problematikáját, miért nem nevezik nevükön a dolgokat. "A nyugati keresztényekben egyfajta bűntudat lakozik, amely a keresztes hadjáratoktól kezdve a gyarmatosításig elkövetett bűnöket máig hatóan áthárítja a keresztény egyházakra, ezért beadják a derekukat annak a neoliberális elvnek, miszerint a kereszténység agresszív vallás volna" - összegezte Azbej Tristan az elhangzottakat. Hozzátette: a keresztény egyházak nem merik kimondani, hogy az üldözésért a szélsőséges iszlamisták a felelősek. 

A helyettes államtitkár kiemelte: nagyra értékelték Magyarország őszinte és egyenes megnyilatkozásait és mindazt, amit a magyar kormány tesz az üldözött keresztények megsegítéséért. 

"Nehéz leszűkíteni egyetlen országra vagy térségre, hogy hol vannak bajban a keresztények, jelenleg 80 országban szenvednek üldöztetést, de a legnagyobb figyelem természetesen a Közel-Keleten élőkre irányul" - fejtette ki a helyettes államtitkár. Utalt arra is, hogy a szíriai keresztények tíz évvel ezelőtt még több mint kétmillióan voltak, mára azonban csupán alig 800 ezren maradtak, s jelentős részük belső menekültként él a hazájában. A legnagyobb veszteséget az iraki keresztények szenvedték el: az ő közösségeik 2004-ben még másfélmillió lelket számláltak, de jelenleg alig 300 ezren élnek. "Még a kopt keresztények lélekszáma is megfeleződött" - tette hozzá Azbej Tristan. 

"Ma az elsődleges feladat az: hogyan lehetne áttörni a hallgatás falát" - fogalmazott az MTI-nek a politikus. Leszögezve, hogy a kereszténydemokrata szereplőknek őszintéknek és következeteseknek kell lenniük, fontosnak mondta, hogy e feladat megoldásába bevonják más vallások képviselőit is. Kitért arra, hogy a konferencián szép gesztusokat tapasztaltak: muzulmánok álltak ki a kereszténység mellett, egyértelműen a szélsőséges iszlamistákat téve felelőssé az üldözésért. "Az egyik síita imám úgy fogalmazott, hogy a keresztényüldözés nem a keresztények, hanem a muzulmánok problémája, és minden jó szándékú muszlimnak ki kell állnia a keresztények mellett" - idézte fel az egyik hozzászólást Azbej Tristan. 

A helyettes államtitkár elmondta továbbá, hogy a tanácskozáson jelen voltak keleti keresztény egyházak vezetői - akikkel külön is folytatott eszmecserét -, valamint a zsidó felekezet képviselői is, akik a beszélgetések során szintén kiálltak az üldözött keresztények mellett. "Ahogyan korábban Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is megtette ezt" - tette hozzá Azbej Tristan. 

A tanácskozáson szó esett konkrét együttműködésről is, ez elsősorban elméleti kérdések közös megvitatására és tudásmegosztásra vonatkozik, de szóba került az Etiópiában és környékén élő keresztények megsegítése is.

Azbej Tristan a kanadai - többségükben konzervatív - parlamenti képviselőknek bemutatta azt az országgyűlési határozatot, amely kimondja, hogy a keresztényüldözést Magyarország népirtásnak tekinti és felszólítja a magyar kormányt, hogy lépjen fel ellene. A törvényhozók ígéretet tettek arra, hogy a kanadai kormánynál kezdeményezni fogják a magyarhoz hasonló programok megindítását.