Helka, a Balaton tündére
A szabadtéri vízi bábszínházi előadás újra látható Veszprémben. Az alapjául szolgáló könyv írója a mű születéséről is mesélt.
A Kabóca Bábszínház 2017. augusztus 10-én, 11-én és 12-én ismét bemutatja Nyulász Péter Helka, avagy a Burok-völgy árnyai regényciklus első kötetéből készült vízi bábszínházi előadását. A négyéves kortól ajánlott darab 20 órától különleges világítási effektekkel, vízi és vízben úszó bábokkal meséli el a Balaton legendáját, stílszerűen a Veszprémvölgyben. A Gyarmathy Ágnes tervező, Nyitrai László zeneszerző és Székely Andrea rendező közös munkájaként megálmodott előadás – és az alapjául szolgáló meseregény – cselekménye ugyanis éppen a Balaton-felvidék valóságosan is létező vadregényes tájain játszódik, középpontban egy rég elfeledett legendával és a múltbéli titkok nyomába eredő Helka hercegkisasszonnyal. A Soktornyú Kastély trónörökösnője, a Balaton békéjét feldúlni akaró Burok-völgy sötét lelkű teremtényei és Kamor, a Bakony varázslója kalandjai köré szőtt, 2011-ben az Év gyermekkönyve díjjal jutalmazott történetben az eredetileg földrajztanár végzettségű Nyulász Péter egy régi legendát használt alapul.
– Egyszer egy családi nyaralás során, mikor az esti fürdőzés alatt a kislányom úgy érezte, valaki, talán egy tündér, megcsiklandozta a vízben a lábát, jutott eszembe, hogy vajon miért nincs a Balatonnak tündére. Miközben persze régóta van, csak a legtöbbünk, még a környékbeliek közül is, alig hallott róla valamit – mesél a később regénytrilógiává nőtt Helka születéséről az író, aki végül a Lipták Gábor Aranyhíd című gyűjteményében talált Sió tündéres regét (Fáy András, 1836) használta a könyv kiindulási alapjaként. Olyan értelemben legalábbis, hogy megírta az ebben szereplő két szerelmes, Helka és Kelén életének folytatását.
– Az ötlet megszületésekor ugyanis rögtön bevillant az a kép is, hogy ha én ezt a mondát nem újratálalom, hanem a történetét viszem tovább, akkor megtölthetem mesével azokat a csodás helyszíneket, amelyekkel csordultig van a Balaton környéke. Például a szentbékkállai kőtenger, az örvényesi malom, a Ciprián-forrás vagy a Gajaszurdok, amelyek már csak a nevük alapján is kiválóan alkalmasak arra, hogy egy ilyen kortalan mese helyszínei legyenek – magyarázza Nyulász Péter. Hozzáteszi: a vadregényes helyszínek, a tündérek, varázslók, titkok és váratlan helyzetek során a gyerekek így játszva ismerkednek meg a Balaton-felvidék meséivel és páratlan földrajzi adottságaival.
És ezt a célt szolgálja többek közt a Kabóca Bábszínház által először 2012-ben színre vitt előadás is, amely a regény Bakony-legendáit továbbgondolva, vízisárkány, szökőkút, vízesés és más vízi trükkök segítségével varázsol majd ezúttal is valódi csodát kis közönsége elé. Esetleg kedvet csinálva aztán a trilógia elolvasásához is.
farkas