A társadalmat alapvetően megváltoztatta a digitális forradalom, és ebben a fiatalok a legérintettebbek. A 16–19 évesek átlagosan naponta 6,9 órát vannak online, amiből 3,8 órát használják aktívan az internetet, a huszonévesek még ennél is több időre csatlakoznak fel. A gyerekek már kétéves kor alatt is fogyasztanak online médiatartalmat, és kilencévesen kezdik önállóan használni az infokommunikációs eszközöket.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A technológiai fejlődés révén átalakultak a fiatalok mindennapi és szabadidős tevékenységei, illetve a kapcsolattartási és tanulási szokásai is. A Magyar Ifjúság Kutatás című 2016-os felmérés szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok 85 százalékának az otthonában van PC, laptop vagy tablet, és ugyanennyi rendelkezik saját okostelefonnal, minden negyediknek van táblagépe. Győzött az internet: 88 százalékuk naponta internetezik, miközben televíziót már csak 63 százalékuk néz napi szinten. A megkérdezettek 19 százaléka gyakran néz inkább interneten televízióadást, 32 százalékuk zömmel ezt választja, és csak a 49 százalékuk kapcsol főképp a lineáris tévéadásra. Televíziózás közben gyakran aktívan online is vannak.

15 és 29 év között az életkor szerint nem jelentősebben, de regionális elhelyezkedés és iskolai végzettség szerint vannak különbségek. Az Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön élők, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok maradnak el a többségtől.

Figyelemre méltó adat, hogy saját bevallása szerint minden második 15–29 éves nem tudná nélkülözni okostelefonját egyetlen napnál tovább (54 százalék), ahogy az internetet (51 százalék) vagy az általa leggyakrabban használt közösségi oldalt (44 százalék) sem.

Végzett felmérést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is, eszerint a 16–19 évesek átlagosan naponta 6,9 órát vannak online, az internetet 3,8 órában használják aktívan, a 20–29 évesek pedig 7,6 órát vannak online, aktívan 4,4 órát. Az utóbbi korosztály internetezik a legtöbbet az összes közül, a tizenévesek a másodikak a sorban. Sokatmondó a közösségi média használatának fő céljára vonatkozó válaszok életkori tendenciája. A tizenévesek leginkább kapcsolatteremtésre használják (39 százalékuk), ez a szándék egyre csökken az életkor növekedésével. Az informálódással ugyanez a helyzet, a tizenévesek 26 százaléka leginkább ezért használja a közösségi oldalakat, és ez az arány felfelé csökken. A szórakozás pedig fordított irányú: a tizenéveseknél csak 14, a legidősebbeknél viszont 39 százalékban ez az itt töltött idő fő célja.

Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon használják a legtöbbet az internetezők a közösségi oldalakat, 83 százalékuk, míg az uniós átlag csupán 60 százalék. A 16–24 éves korosztályban Magyarország, Belgium és Dánia vezet 97 százalékkal.

A kisebbet tekintve a 2013-as EU Kids Online nemzetközi tanulmánysorozat szolgál adatokkal. Eszerint a magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet, ám a tendencia folyamatos csökkenést mutat, a szakértők szerint 5-6 éves korig is lemehet. A 9–16 éves korosztály 60 százaléka naponta használja az internetet, és kétharmaduk rendelkezik saját profillal a közösségi oldalakon. A magyar gyermekek internetezési szokásai követik a nemzetközi trendeket.

A kutatók azt ajánlják, hogy kétéves korig a szülők ne engedjenek semmilyen digitális médiahasználatot, ötéves korig pedig limitálják az ezzel töltött időt napi egy órára. Ehhez képest a Common Sense Media 2013-as felmérése szerint az észak-amerikai gyerekek kétéves korig naponta átlagosan tizenöt percet, míg nyolcéves korig két órát töltenek ezzel.