Átlagosan 2-3 millió forintot keresnek havonta az állami cégek vezetői – derült ki a tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Ehhez általában néhány havi bérnek megfelelő jutalom, valamint elbocsátás esetén több hónapos végkielégítés is jár. Kiugróan magas a BKV-nál dolgozó, a 4-es metró építését irányító Klados Gusztáv 8 millió 200 ezer forintos havi fizetése. Vidéken többnyire egymillió forint alatt van az önkormányzati cégvezetők bére. Az állami és az önkormányzati vállalatoknak éjfélig kellett nyilvánosságra hozniuk vezetőik bérezését.

A kormány módosított rendelete szerint csak a menedzsment fizetését és juttatásait kell ismertetni: vagyis az igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok, az első számú vezető, a pénzügyi és a személyügyi vezető keresetét. A főosztályvezetők vagy osztályvezetők pénze nem publikus.

Bruttó 8 millió 190 ezer forintot keres havonta a BKV-nál Klados Gusztáv, a 4-es metró beruházást irányító DBR Metró projektigazgató – derül a közlekedési társaság által közzétett fizetési listából. Végkielégítése így csaknem 100 milliós lehet. Kocsis István vezérigazgató fizetése bruttó másfél millió havonta, prémiuma pedig ennek a 150 százaléka lehet. Végkielégítése 14 havi átlagbére. A BKV délután öt órakor tette közzé 36 vezető beosztású munkatársának juttatásait

A Nemzeti Vagyonkezelő is közzétette a hozzá tartozó cégek vezető tisztségviselőinek jövedelmét: eszerint kétmillió forinton felül van például a Magyar Posta, a Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójának havi alapbére. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. több mint negyven munkatárásnak fizetését, és a tizenegy tagú felügyelő bizottságának adatait tette ki honlapjára. Itt az elnök-vezérigazgató, Reményik Kálmán havi 2 millió 800 ezer forintot keres, ehhez jön még az évi 80 százalékos prémium, illetve a 450 ezer forintos éves béren kívüli juttatás, vagyis cafeteria. A listán szereplő iroda- és osztályvezetők havonta 600 ezer és egymillió forint közötti összegeket keresnek, szintén 450 ezres cafeteriával. Ennél kevesebb adatot rakott ki honlapjára a Kopint-Datorg és a Magyar Fejlesztési Bank is. Mindkét cég csak a vezérigazgató és helyetteseik, illetve az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok jövedelmét hozta nyilvánosságra, alacsonyabb vezetői szintekről nem közölnek adatokat. A Kopint-Datorg vezérigazgatója, Oláh István György bruttó kétmilliót keres havonta, és ehhez még évente 80 százalékos prémiumot kaphat. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János havi 3,6 millió forintot keres, neki is jár az évi 80 százalékos prémium, továbbá havonta 135 ezer forintot is kap igazgatósági tagsága után. A vezérigazgatónak mindezeken kívül még évi 1 millió 110 ezer forint a cafeteria-pénze.

Nagy Attila, az Állami Autópálya-kezelő Zrt. vezérigazgatója csaknem hárommilliós bruttó havi alapbért kap, szintén 80 százalékos prémiummal. Felmondási ideje pedig nyolc hónap. Ő a cég igazgatóságának elnöke is, ezért külön havi 300 ezret kap. Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója csaknem havi bruttó kétmilliót keres, 75 százalékos prémium mellett. Felmondási ideje neki is nyolc hónap.

Nyíregyháza már év elején lépett

Nyíregyháza honlapján már január óta látható, hogy mennyit keresnek, mennyit kerestek az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői az elmúlt nyolc évben. A cégvezetők utoljára 2007-ben kaptak öt százalék körüli béremelést, idei juttatásuk tehát azonos a tavalyival, általában 400 ezer forint körül mozog. Egy ügyvezető lóg ki a sorból, akit egyébként három önkormányzati tulajdonú társaság vezetésével bíztak meg, és bár csak két állása után kap fizetést, az mintegy 565 ezerre forintra rúg.

Hajdú-Bihar is korán ébredt

A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat cégeit vezető tisztségviselők juttatásai reggel óta olvashatók az interneten, egy részük az önkormányzat honlapján, a Kenézi Kórház, illetve az Egészségügyi Holding adatai pedig saját weboldalukon. A közzétett adatok valamennyi feltételnek megfelelnek, szerepel bennük a vezetők alapbére, a pótlék összege, a végkielégítésre, illetve a felmondási időre vonatkozó megjegyzés is. A megyei önkormányzat működteti a derecskei Mentálhigiénés Kht.-t, amelyet fogyatékosok ellátására hoztak létre. A Hajdúsági Szociális Szolgáltató Kft. idős emberek gondozását végzi a megye több településén. A Megyegazda Kft. pedig többek között az M3-as autópálya melletti Archeo Parkot működteti.

A legtöbbet egyébként, 1 millió 350 ezer forintot az Önkormányzati Egészségügyi Holding elnök-vezérigazgatója, Ónodi Szűcs Zoltán keresi, ő a városi egészségügyi szolgálat vagyonkezelő kft.-jének ügyvezetőjeként további százezer forintot is kap, végkielégítésére és a felmondási időre a munka törvénykönyve vonatkozik – olvasható a honlapon. A Kenézi Kórház orvos-igazgatója, Mikó László alapbére 400 ezer forint, ehhez jön még 250 ezer forint pótlék. Hogy a megyei önkormányzat mennyire komolyan vette a juttatások közzétételét, arra jó példa, hogy még a szociális intézmények műszakvezető ápolóinak fizetését is megtalálni. E listán a legrosszabbul a hajdúnánási és a mikepércsi gondozóközpont két munkatársa keres, pótlékkal együtt havi 147ezer 200 forint a bérük. A debreceni önkormányzat vállalatainak vezetőiről ugyanakkor egyelőre nem tudhatjuk, mennyit is keresnek.

Győr-Moson-Sopron még értelmez

Győr-Moson-Sopron megyében mindössze néhány cég honlapján jelentek meg az adatok, több cégnél így például a Győrhő Kft.-nél vagy a Kisalföld Volán Zrt.-nél azt mondják, hogy még számos értelmezési kérdést kell tisztázni, így kivárják az utolsó pillanatot, vagyis a kedd éjfélt, de a határidőt – azt ígérik- betartják. A csornai, a kapuvári és a mosonmagyaróvári önkormányzati tulajdonú cégek érintett vezetőinek fizetéséről a helyi lap számolt be. Ez alapján a csúcsvezetők bruttó fizetése általában 500 és 750 ezer forint.

A csornai, a kapuvári és a mosonmagyaróvári önkormányzati tulajdonú cégek délelőtt 11 óráig ugyan még nem hozták nyilvánosságra a megkövetelt adatokat, de Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere a helyi lapban már beszámolt a helyi társaságok érintett vezetőinek fizetéséről. A megjelent számok alapján a csúcsvezetők általában 500 és 750 ezer forint bruttó keresettel rendelkeznek. Lipovits Szilárd, Győr jegyzője a Krónikát úgy tájékoztatta, hogy eddig az érintett cégek közül egy sem fordult panasszal az irodához, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen szankciókra számíthatnak azok, akik elmulasztják az adatközlést, nem tudott egyértelmű választ adni. Mint mondta, csak annyi bizonyos, hogy eljárás kezdeményezhető, de hogy pontosan milyen keretek között, arról még folynak a jogviták. Egyre azonban egyértelműen kitér a rendelet: az adatok elmulasztása miatt nem az önkormányzatot, hanem az adott társaság vezetőjét terheli a felelősség.

Szankciók egyelőre nincsenek

A kormányszóvivő arra számít, hogy állami cégeknél nem lesz gond az adatok nyilvánosságra hozásával, az önkormányzati szektorban azonban, ahol a kormánynak nincsen közvetlen ráhatása, már lehetnek vitás kérdések. Ugyanakkor bízik abban, hogy a települések partnerek lesznek a nyilvánossági harcban. Bár a rendeletben szerepel, hogy eljárás indítható azon cégek ellen, amelyek nem tartják be a rendeletet, Szollár Domokos azt mondta: ez nem automatikus, nem ez a kormány célja, és arról is korainak tartotta beszélni, hogy a mulasztó vezetőket milyen szankcióval sújtaná a kormányzat.

Ha a cégek megszegik a rendeletet, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárást indíthat. Az állami cégeknél ez a Nemzeti Vagyonkezelő és a minisztériumok, az önkormányzati cégeknél pedig a képviselőtestület. A cégbíróság is indíthat eljárást. Kecskemét fideszes polgármestere, Zombor Gábor azt mondta, ők napokkal ezelőtt küldtek levelet a cégvezetőknek. Úgy tudja, a városban betartják az előírást. Azt mondta, a képviselőtestület eljárást indíthat a cégvezető ellen, ha nem tartja be a rendeletet. A vezető azonnali felfüggesztését azonban túlzásnak tartja.

Az állami cégek miatt kerestük a vagyonkezelőt, de az illetékes, Szilvássy György humánpolitikai igazgató egész nap tárgyal, ezért nem tudtunk vele beszélni. A cégbíróságon pedig annyit közöltek: ha kapnak bejelentést, elbírálják.

Jóri András adatvédelmi biztos szerint aggályos lehet a rendelet egy-két pontja. A rendeletet vizsgálja, de nem az Alkotmánybírósághoz fordul, hanem a kormánytól kéri majd a pontosítást. Várhatóan egy-két napon belül elkészül a javaslata. Mint mondta, a probléma az, hogy vannak olyan személyi körök, ahol nem egyértelmű hogy nyilvános adatkörökről van szó.

Közben az adatvédelmi szakértő, Kulcsár Zoltán a honlapján azt írja: alkotmányosan aggályos lehet, hogy a kérdést a kormány rendeletben szabályozta, és nem törvényben a parlament. A Társaság a Szabadságjogokét jogi tanácsadója, Földes Ádám viszont nem tartja ezt aggályosnak. Azt mondta, miután az adatvédelmi törvény meghatározza a közérdekből nyilvános adat fogalmát, így ezt elég rendeletben szabályozni.

(MR)