Mentsük a bőrünket!

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Társadalmunkban a nyár velejárója a napbarnított bőr, sőt az év más időszakaiban is ezt tartjuk az egészség, sok esetben a vonzerő egyik fokmérőjének. Azonban a Nap, ez a gigantikus, forró égitest legalább annyira tud rombolni, mint amennyire fényére és melegére szükségünk van a földi élet fenntartásához.

Fotó: shutterstock.com

2012 áprilisában a New England-i Orvosi Napló nyilvánosságra hozott egy megdöbbentő fotót. A felvételen az akkor 69 éves Bill McElligott látható. A férfi minden bizonnyal hétköznapi életet élhetett, ám munkája során olyan látványos változások következtek be a bőrén, amelyekkel tökéletesen és egyszerűen lehetett illusztrálni a napsugárzás káros hatásait. McElligott ugyanis 28 éven át kamionsofőr volt, így arcának bal oldalát munkavégzés közben szinte állandóan érte a napsugár, azon a bőr a laikus szemlélő számára is pontosan látható módon megvastagodott és ráncos lett. A kép elsősorban azért sokkoló, mert a férfi arcának két oldala között ránézésre nagyjából húszesztendőnyi korkülönbség látható.

Az UV-A sugarak áthatolnak az ablakon, és bejutnak a felhámba, illetve az irha felsőbb rétegeibe. A tartós UV-A sugárzás megvastagíthatja a felhámot és a szaruréteget, illetve roncsolhatja az elasticus rostokat. Ennek a photoaging [vagyis az UV-A sugarak miatt bekövetkezett bőröregedés] hatásnak az ellenhatása a bőrtumorok kialakulása (photocarcinogenesis). Bár az UV-B sugarak ezek nagyobb részéért felelősek, az UV-A sugarakról is kimutatták, hogy komoly DNS-mutációkat és közvetlen mérgező hatást váltanak ki, és így járulnak hozzá a bőrrák kialakulásához

– olvasható az orvosi folyóiratban a meghökkentő fotó magyarázataként.

Anyajegyek kockázata

Ha bőrrákról hallunk, legtöbbünknek a melanoma jut eszébe, holott ez a rossz­indulatú sejtburjánzásoknak csak az egyik fajtája, ráadásul szerencsére a legritkább, ugyanakkor a legveszélyesebb. Sok esetben már meglévő anyajegyekből alakul ki, hiszen ezekben nagyobb számban vannak jelen azok a sejtek, amelyek fekete-barna festékanyagot termelnek, és amelyeket melanocitáknak nevezünk. A melanoma rendkívüli veszélye abban rejlik, hogy nagyon könnyen képez áttétet a test többi részében is.

Hazánkban azonban a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat a basalioma. Ellentétben a melanomával, ez rendszerint ép, a napsugárzásnak leginkább kitett bőrfelületen alakul ki, és csak ritkán képez áttétet. A második legelterjedtebb bőrrákfajta az úgynevezett spinalioma (vagy laphámdaganat), amely jellemzően azoknál az embereknél fordul elő, akik sok időt tartózkodnak a napon, még akkor is, ha nem szoktak leégni, de kialakulhat a szájüregben is, elsősorban immunhiányos vagy dohányzó betegeknél. A laphámdaganat is képezhet áttéteket.

Nem viccelnek tehát azok, akik a bőr védelméről papolnak – még akkor sem, ha a nyári strandolás vagy kerti parti közepette hazánkban még igen kevés embernek jut eszébe, hogy a boldog tudatlanság vagy nemtörődömség komoly következményekkel járhat.

Káros UV-A

Nem rettenetesen bonyolult megvédeni bőrünket a napsugárzás káros hatásaitól, de tény, hogy folyamatos odafigyelést igényel. Az Amerikai Rák[ellenes] Társaság a délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszakot jelöli meg a legveszélyesebbnek, ekkor azt ajánlják, próbáljunk zárt helyen maradni, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni a szabadban töltött idő hosszúságát. Tippet is adnak arra, hogyan tudjuk könnyen megállapítani, mennyire magasan van a nap, és így mennyire károsak az UV sugarak: ha egy ember árnyéka rövidebb, mint a testmagassága, akkor van veszély.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az UV sugarak felhős időben és minden évszakban elérik a földfelszínt; az arra hajlamos emberek akár tavasszal is leéghetnek, még mielőtt megérkezne a meleg. A hó, a víz és a homok mind tükrözik a napfényt, ezért az ilyen területek növelik az UV sugárzás mértékét, a sugarak pedig még a vízen is áthatolnak. Az épületek vagy autók ablakai jellemzően kellően megszűrik az UV-B sugarakat, azonban átengedik az UV-A sugarak egy részét.

Ha napsütéses időszakban nehezen találunk árnyékos helyet, ruházattal és napfényvédő kozmetikumokkal védhetjük bőrünket. Bár egy forró napon ez a tanács kínzásnak tűnhet, mégis érdemes megpróbálnunk hosszú ujjú pólót és hosszú nadrágot viselni, sőt, a sűrűn szőtt és sötét anyag jellemzően jobb védelmet tud nyújtani, mint a lenge és világos. Ha azonban a nap felé tartva a fény áthatol az anyagon, tudnunk kell, hogy a védelem csupán részleges.

Kenhető védelem

A napsugárzás káros hatásai ellen védő kozmetikumok egyelőre nem tudják kiszűrni az összes UV sugarat, és még a kenegetés sem jelent teljes védelmet akkor, ha hosszú időn át kell a napon tartózkodnunk. Az ilyen termékeknek jellemzően két fajtáját különböztetjük meg: a fizikai és a kémiai napfényvédőt. Az előzőben jellemzően cink-oxidot vagy titánium-dioxidot használnak, amelyek a bőr felszínén megülve fizikailag visszatükrözik a napsugarakat. Általában ezek a készítmények nehezebbek, sűrűbbek és gyakran egy átlátszó fehér réteget képeznek a bőrfelszínen. A kémiai napfényvédők ezzel szemben behatolnak a bőrbe és szivacsként szívják magukba a nap sugarait. Bár használatuk rendszerint kellemesebb, mint a fizikaiaké, fontos tudni, hogy hatásuk nem azonnali, ezért felkenésüket nem lehet az utolsó pillanatra hagyni. Mindkét termékfajta esetében a legfontosabb szempont mégis az, hogy – és ez nem csupán akkor érvényes, ha strandolunk vagy a tengerben mártózunk meg – rendszeresen újra és újra fel kell kenni, ha a maximális védelmet várjuk tőle (ami például az SPF50-es termékeknél az UV-B sugarak nagyjából 98 százalékának szűrését jelenti). Az amerikai társaság kétóránként ajánlja az ismétlést, más források akár négyórányi időszakot is engedélyeznek az újbóli használat előtt.

Arcunkat más módon is védelmezhetjük a napsugárzás káros hatásai ellen, bár semmilyen módszerrel nem fogunk tudni védekezni a sugárzás száz százaléka ellen. Segít azonban egy kalap és egy UV-A/UV-B ellen védelmet nyújtó szemüveg vagy napszemüveg. Nagyon fontos, hogy a gyermekekre különösen oda kell figyelnünk, mert ők rendszerint imádnak a szabadban lenni, és kevésbé értik meg a napsugárzás káros hatásairól tartott kiselőadásainkat. A szoláriumágyak is bocsátanak ki mind UV-A, mind UV-B sugarakat, így ezeket is jobb kerülni.

Azt nem szabad ugyanakkor célnak tekinteni, hogy semmilyen napfény ne érje a bőrünket. Egyrészt mert ez lehetetlen, másrészt mert az életben ritkán vezet jóra a szélsőség. Az emberi szervezetnek hasznos, ha a zsíros hallal vagy tojássárgájával magunkhoz vett D-vitaminra rásegítünk egy kis napfénnyel, és nem akarhatjuk magunktól elvenni azt az örömet, amikor a kora reggeli napsütés megsimogatja a karunkat vagy arcunkat.